Már csak 2,5 hét van a tavalyi szabadságok kiadására
Számos munkavállalót küldhetnek "őszi szünetre" az elkövetkező hetekben, mivel a cégeknek legkésőbb szeptember végéig ki kell adniuk a dolgozók tavalyról megmaradt szabadságnapjait - olvasható a Világgazdaságban.
Ez év márciusában fogadta el a parlament a munkaügyi törvények módosítását, amely a szabadságok kiadását szigorította. Így már az összes szabadságot ki kell adni az év végéig, és csak kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva lehet az alapszabadság negyedét a következő év március 31-éig, kollektív szerződés alapján pedig, június 30-áig átvinni. Ez pedig csak akkor fordulhat elő, ha a teljes szabadság rendes kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná.
Mivel a szigorító módosítások idén április 1-jén léptek életbe, a múlt évről maradt napokat március végéig több munkahelyen is lehetetlenség lett volna kiadni. Ezért lépett életbe az a köztes szabály, hogy a 2006-ról megmaradt szabadságnapokat legkésőbb szeptember 30-áig kell a munkavállalók számára biztosítani. A munkáltatói érdekképviseletek érvelése miatt lett szeptember vége a határidő a tervezett június helyett.
- Még így sem biztos, hogy legjobb szándékuk ellenére az összes cég ki tudja adni a bent ragadt szabadnapokat a hónap végéig. Arról nincs adat, hány vállalat tartozik dolgozóinak, és arról sincs, ők mennyien vannak, ugyanis mindenki saját nyilvántartást vezet a szabadságolásokról - fejtette ki Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
A törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy az alapszabadság egynegyedét a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia, ha a dolgozó erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal korábban jelzi. Ha a dolgozó családi vagy személyi helyzete úgy kívánja, előzetes bejelentés nélkül is ki kell adni a összesen három napot, legfeljebb három alkalommal a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban - áll a Világgazdaságban.
Mivel a szigorító módosítások idén április 1-jén léptek életbe, a múlt évről maradt napokat március végéig több munkahelyen is lehetetlenség lett volna kiadni. Ezért lépett életbe az a köztes szabály, hogy a 2006-ról megmaradt szabadságnapokat legkésőbb szeptember 30-áig kell a munkavállalók számára biztosítani. A munkáltatói érdekképviseletek érvelése miatt lett szeptember vége a határidő a tervezett június helyett.
- Még így sem biztos, hogy legjobb szándékuk ellenére az összes cég ki tudja adni a bent ragadt szabadnapokat a hónap végéig. Arról nincs adat, hány vállalat tartozik dolgozóinak, és arról sincs, ők mennyien vannak, ugyanis mindenki saját nyilvántartást vezet a szabadságolásokról - fejtette ki Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
A törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy az alapszabadság egynegyedét a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia, ha a dolgozó erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal korábban jelzi. Ha a dolgozó családi vagy személyi helyzete úgy kívánja, előzetes bejelentés nélkül is ki kell adni a összesen három napot, legfeljebb három alkalommal a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban - áll a Világgazdaságban.
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Így teszi le a névjegyét egy új vezető