Maradnak-e a pályán az egészségügyi hallgatók?
Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Informatikai és Tájékoztatási Iroda (ESKI) negyedévente készít felmérést egészségügyi intézmények létszám- és béradatairól. Kutatásaiból kiderül, a fokozatosan csökkenő számú egészségügyi dolgozók zöme teljes munkaidőben dolgozik, fizetését az alapbér és különféle illetmények, ügyeleti és készenléti díjak teszik ki.
Egy diplomás ma az egészségügy területén a hivatalos statisztikák szerint bruttó 160 és 320 ezer forint közötti keresettel rendelkezik, attól függően, hogy ápoló, orvos vagy szakorvos, de sok területen az egyéb juttatások, hálapénz miatt a valós jövedelmek ennél magasabbak lehetnek. A diplomával nem rendelkezők átlagos keresete ugyanakkor alig haladja meg a 100 ezer forintot havonta. Mindezeket figyelembe véve, a 2006-ban folytatott felsőoktatási hallgatók véleményfelmérése alapján hogyan vélekednek a hallgatók a munkaerő-piaci helyzetükről?
Az egészségügyi dolgozók bérének alakulása
Az ESKI negyedévente 173 önkormányzati egészségügyi szolgáltató intézményben, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) intézményeiben végez elmérést a keresetek alakulásáról. Az egészségügyben foglalkoztatott keresete több részből tevődik össze: közel háromnegyedét jelenti az alapbér, míg a speciális gyógyítási feladatok elvégzése után különböző díjakban részesülnek az orvosok, ápolók, amelyek még közel harmadával emelhetik az alapbér utáni jövedelmüket.
A diplomás egészségügyi jövedelmek nagyságrendjét vizsgálva egy orvos átlagos bruttó jövedelme 2006-ban 310 ezer forint körül volt összesen, míg más egészségügyi szakdolgozó bére ennek kevesebb mint fele, 140 ezer forint körül alakult.
Az elmúlt évben a diplomás egészségügyi alkalmazottak keresetén belül igen jelentősen, mintegy 25 százalékkal emelkedett az ügyeleti, készenléti díjak mértéke, amely a részben az ügyeleti órák számának és az óradíj összegének emelkedéséből adódik össze.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból a foglalkozásonkénti keresetmegoszlást is megismerhetjük. Az alapbér, illetve a keresetátlagok foglalkozásonkénti megoszlása a specializálódott munkakörökben dolgozóknak kedvez. A kereset és az alapbér többnyire együtt mozog a szakcsoportokon belül, azonban vannak kivételek: például a szakgyógyszerész alapbére valamivel magasabb a szakorvosénál, akinek keresete, a különféle illetménykiegészítések, ügyeleti készenléti díjak stb. miatt magasabb.
Az orvosok keresete 9,5 százalékkal emelkedett 2006-ban, azonban az inflációt is beleszámolva ez az emelkedés valójában (reál értéken) csak 5,2 százalékos volt, az egészségügyi szakdolgozók körében pedig csupán 2,7 százalék.
A 2005 és 2006 tavasza között az egészségügyben foglalkoztatottak létszáma 2,8 százalékkal csökkent. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma ennél nagyobb mértékben, 3,7 százalékkal csökkent; a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma a két időszak között folyamatosan, átlagosan 1,8 százalékkal volt alacsonyabb.
Munkaerő-piaci körkép a hallgatók szemszögéből - a szegedi diákok a legpozitívabbak
Az életpálya iránti pozitív várakozás mutatkozik meg abban, hogy az orvosnak tanuló hallgatók döntő többsége biztos az elhelyezkedésében és a szakterületen is kíván dolgozni. A karok közti különbség elenyésző - a hallgatók véleménye szerint. A négy magyarországi orvosi egyetem hallgatói az elhelyezkedés, pályaorientáció kapcsán is szinte egymással megegyező válaszokat adtak. Minden más képzési területhez képest kiugróan magas az orvosi pályához, szakterülethez való kötődés. A sikeres álláskeresés esélyeit illetően szintén kiegyensúlyozott, 90 százalékban pozitív véleményekkel találkozunk.
A Szegedi Tudományegyetem minden megkérdezett orvostanhallgatója (100 százalék) a szakterületen belül kíván maradni, és majdnem mindenki, közel 99 százalékuk válaszolta azt, hogy biztosan el tud majd helyezkedni a végzés utáni 1-2 évben.
Az oktatók véleménye alapján kissé változik a sorrend, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának oktatói szerint 100 százalékban biztos, hogy a végzett hallgatók el tudnak majd helyezkedni, de csupán 80 százalékuk szerint maradnak a szakterületen a frissen végzett orvosok. Szakterületen belül maradás szempontjából a szegedi és pécsi oktatók a legbizakodóbbak, 93 százalékuk gondolja úgy, hogy tanítványaik azon a szakterületen dolgoznak majd, amilyet az egyetemen tanultak.
Ami a diplomások elhelyezkedésének intézményi segítését illeti, közepesen elégedett hallgatókat találunk. Leginkább a debreceniek elégedettek, akik ezt a szempontot az iskolai osztályzatok szerint "jó"-nak ítélték. Legkevésbé a pécsi orvosisok elégedettek a végzésük utáni elhelyezkedésükhöz kapott intézményi segítséggel.
Az egészségügyi dolgozók bérének alakulása
Az ESKI negyedévente 173 önkormányzati egészségügyi szolgáltató intézményben, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) intézményeiben végez elmérést a keresetek alakulásáról. Az egészségügyben foglalkoztatott keresete több részből tevődik össze: közel háromnegyedét jelenti az alapbér, míg a speciális gyógyítási feladatok elvégzése után különböző díjakban részesülnek az orvosok, ápolók, amelyek még közel harmadával emelhetik az alapbér utáni jövedelmüket.
A diplomás egészségügyi jövedelmek nagyságrendjét vizsgálva egy orvos átlagos bruttó jövedelme 2006-ban 310 ezer forint körül volt összesen, míg más egészségügyi szakdolgozó bére ennek kevesebb mint fele, 140 ezer forint körül alakult.
Az elmúlt évben a diplomás egészségügyi alkalmazottak keresetén belül igen jelentősen, mintegy 25 százalékkal emelkedett az ügyeleti, készenléti díjak mértéke, amely a részben az ügyeleti órák számának és az óradíj összegének emelkedéséből adódik össze.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból a foglalkozásonkénti keresetmegoszlást is megismerhetjük. Az alapbér, illetve a keresetátlagok foglalkozásonkénti megoszlása a specializálódott munkakörökben dolgozóknak kedvez. A kereset és az alapbér többnyire együtt mozog a szakcsoportokon belül, azonban vannak kivételek: például a szakgyógyszerész alapbére valamivel magasabb a szakorvosénál, akinek keresete, a különféle illetménykiegészítések, ügyeleti készenléti díjak stb. miatt magasabb.
Az orvosok keresete 9,5 százalékkal emelkedett 2006-ban, azonban az inflációt is beleszámolva ez az emelkedés valójában (reál értéken) csak 5,2 százalékos volt, az egészségügyi szakdolgozók körében pedig csupán 2,7 százalék.
A 2005 és 2006 tavasza között az egészségügyben foglalkoztatottak létszáma 2,8 százalékkal csökkent. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma ennél nagyobb mértékben, 3,7 százalékkal csökkent; a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma a két időszak között folyamatosan, átlagosan 1,8 százalékkal volt alacsonyabb.
Munkaerő-piaci körkép a hallgatók szemszögéből - a szegedi diákok a legpozitívabbak
Az életpálya iránti pozitív várakozás mutatkozik meg abban, hogy az orvosnak tanuló hallgatók döntő többsége biztos az elhelyezkedésében és a szakterületen is kíván dolgozni. A karok közti különbség elenyésző - a hallgatók véleménye szerint. A négy magyarországi orvosi egyetem hallgatói az elhelyezkedés, pályaorientáció kapcsán is szinte egymással megegyező válaszokat adtak. Minden más képzési területhez képest kiugróan magas az orvosi pályához, szakterülethez való kötődés. A sikeres álláskeresés esélyeit illetően szintén kiegyensúlyozott, 90 százalékban pozitív véleményekkel találkozunk.
A Szegedi Tudományegyetem minden megkérdezett orvostanhallgatója (100 százalék) a szakterületen belül kíván maradni, és majdnem mindenki, közel 99 százalékuk válaszolta azt, hogy biztosan el tud majd helyezkedni a végzés utáni 1-2 évben.
Az oktatók véleménye alapján kissé változik a sorrend, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának oktatói szerint 100 százalékban biztos, hogy a végzett hallgatók el tudnak majd helyezkedni, de csupán 80 százalékuk szerint maradnak a szakterületen a frissen végzett orvosok. Szakterületen belül maradás szempontjából a szegedi és pécsi oktatók a legbizakodóbbak, 93 százalékuk gondolja úgy, hogy tanítványaik azon a szakterületen dolgoznak majd, amilyet az egyetemen tanultak.
Ami a diplomások elhelyezkedésének intézményi segítését illeti, közepesen elégedett hallgatókat találunk. Leginkább a debreceniek elégedettek, akik ezt a szempontot az iskolai osztályzatok szerint "jó"-nak ítélték. Legkevésbé a pécsi orvosisok elégedettek a végzésük utáni elhelyezkedésükhöz kapott intézményi segítséggel.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység