Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

Maradnak-e a pályán az egészségügyi hallgatók?

Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Informatikai és Tájékoztatási Iroda (ESKI) negyedévente készít felmérést egészségügyi intézmények létszám- és béradatairól. Kutatásaiból kiderül, a fokozatosan csökkenő számú egészségügyi dolgozók zöme teljes munkaidőben dolgozik, fizetését az alapbér és különféle illetmények, ügyeleti és készenléti díjak teszik ki.

Egy diplomás ma az egészségügy területén a hivatalos statisztikák szerint bruttó 160 és 320 ezer forint közötti keresettel rendelkezik, attól függően, hogy ápoló, orvos vagy szakorvos, de sok területen az egyéb juttatások, hálapénz miatt a valós jövedelmek ennél magasabbak lehetnek. A diplomával nem rendelkezők átlagos keresete ugyanakkor alig haladja meg a 100 ezer forintot havonta. Mindezeket figyelembe véve, a 2006-ban folytatott felsőoktatási hallgatók véleményfelmérése alapján hogyan vélekednek a hallgatók a munkaerő-piaci helyzetükről?

Az egészségügyi dolgozók bérének alakulása
Az ESKI negyedévente 173 önkormányzati egészségügyi szolgáltató intézményben, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) intézményeiben végez elmérést a keresetek alakulásáról. Az egészségügyben foglalkoztatott keresete több részből tevődik össze: közel háromnegyedét jelenti az alapbér, míg a speciális gyógyítási feladatok elvégzése után különböző díjakban részesülnek az orvosok, ápolók, amelyek még közel harmadával emelhetik az alapbér utáni jövedelmüket.

A diplomás egészségügyi jövedelmek nagyságrendjét vizsgálva egy orvos átlagos bruttó jövedelme 2006-ban 310 ezer forint körül volt összesen, míg más egészségügyi szakdolgozó bére ennek kevesebb mint fele, 140 ezer forint körül alakult.

Az elmúlt évben a diplomás egészségügyi alkalmazottak keresetén belül igen jelentősen, mintegy 25 százalékkal emelkedett az ügyeleti, készenléti díjak mértéke, amely a részben az ügyeleti órák számának és az óradíj összegének emelkedéséből adódik össze.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból a foglalkozásonkénti keresetmegoszlást is megismerhetjük. Az alapbér, illetve a keresetátlagok foglalkozásonkénti megoszlása a specializálódott munkakörökben dolgozóknak kedvez. A kereset és az alapbér többnyire együtt mozog a szakcsoportokon belül, azonban vannak kivételek: például a szakgyógyszerész alapbére valamivel magasabb a szakorvosénál, akinek keresete, a különféle illetménykiegészítések, ügyeleti készenléti díjak stb. miatt magasabb.

Az orvosok keresete 9,5 százalékkal emelkedett 2006-ban, azonban az inflációt is beleszámolva ez az emelkedés valójában (reál értéken) csak 5,2 százalékos volt, az egészségügyi szakdolgozók körében pedig csupán 2,7 százalék.
A 2005 és 2006 tavasza között az egészségügyben foglalkoztatottak létszáma 2,8 százalékkal csökkent. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma ennél nagyobb mértékben, 3,7 százalékkal csökkent; a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma a két időszak között folyamatosan, átlagosan 1,8 százalékkal volt alacsonyabb.

Munkaerő-piaci körkép a hallgatók szemszögéből - a szegedi diákok a legpozitívabbak
Az életpálya iránti pozitív várakozás mutatkozik meg abban, hogy az orvosnak tanuló hallgatók döntő többsége biztos az elhelyezkedésében és a szakterületen is kíván dolgozni. A karok közti különbség elenyésző - a hallgatók véleménye szerint. A négy magyarországi orvosi egyetem hallgatói az elhelyezkedés, pályaorientáció kapcsán is szinte egymással megegyező válaszokat adtak. Minden más képzési területhez képest kiugróan magas az orvosi pályához, szakterülethez való kötődés. A sikeres álláskeresés esélyeit illetően szintén kiegyensúlyozott, 90 százalékban pozitív véleményekkel találkozunk.

A Szegedi Tudományegyetem minden megkérdezett orvostanhallgatója (100 százalék) a szakterületen belül kíván maradni, és majdnem mindenki, közel 99 százalékuk válaszolta azt, hogy biztosan el tud majd helyezkedni a végzés utáni 1-2 évben.

Az oktatók véleménye alapján kissé változik a sorrend, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának oktatói szerint 100 százalékban biztos, hogy a végzett hallgatók el tudnak majd helyezkedni, de csupán 80 százalékuk szerint maradnak a szakterületen a frissen végzett orvosok. Szakterületen belül maradás szempontjából a szegedi és pécsi oktatók a legbizakodóbbak, 93 százalékuk gondolja úgy, hogy tanítványaik azon a szakterületen dolgoznak majd, amilyet az egyetemen tanultak.

Ami a diplomások elhelyezkedésének intézményi segítését illeti, közepesen elégedett hallgatókat találunk. Leginkább a debreceniek elégedettek, akik ezt a szempontot az iskolai osztályzatok szerint "jó"-nak ítélték. Legkevésbé a pécsi orvosisok elégedettek a végzésük utáni elhelyezkedésükhöz kapott intézményi segítséggel.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
113 Growwwer helyezkedett el idén a MOL-csoportnál

Idén szeptemberben több mint százan kezdhették el építeni nemzetközi karrierjüket a MOL-csoport friss diplomások számára meghirdetett Growww... Teljes cikk

Nagyvállalatoknál dolgozna a fiatalok többsége

Bár továbbra is stabilan emelkedő trendet mutat az egyetemisták vállalkozási hajlandósága az ezt kétévente vizsgáló nemzetközi kutatás... Teljes cikk

Egy vagy két autót is érdemes flottába vinni

Ki engedheti meg magának, hogy flottája legyen? Bizonyára sokan a nagy cégekre gondolnak több száz autóval, ami részben igaz, de nincs pont így,... Teljes cikk