Maradnak-e a pályán az egészségügyi hallgatók?
Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Informatikai és Tájékoztatási Iroda (ESKI) negyedévente készít felmérést egészségügyi intézmények létszám- és béradatairól. Kutatásaiból kiderül, a fokozatosan csökkenő számú egészségügyi dolgozók zöme teljes munkaidőben dolgozik, fizetését az alapbér és különféle illetmények, ügyeleti és készenléti díjak teszik ki.
Az egészségügyi dolgozók bérének alakulása
Az ESKI negyedévente 173 önkormányzati egészségügyi szolgáltató intézményben, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) intézményeiben végez elmérést a keresetek alakulásáról. Az egészségügyben foglalkoztatott keresete több részből tevődik össze: közel háromnegyedét jelenti az alapbér, míg a speciális gyógyítási feladatok elvégzése után különböző díjakban részesülnek az orvosok, ápolók, amelyek még közel harmadával emelhetik az alapbér utáni jövedelmüket.
A diplomás egészségügyi jövedelmek nagyságrendjét vizsgálva egy orvos átlagos bruttó jövedelme 2006-ban 310 ezer forint körül volt összesen, míg más egészségügyi szakdolgozó bére ennek kevesebb mint fele, 140 ezer forint körül alakult.
Az elmúlt évben a diplomás egészségügyi alkalmazottak keresetén belül igen jelentősen, mintegy 25 százalékkal emelkedett az ügyeleti, készenléti díjak mértéke, amely a részben az ügyeleti órák számának és az óradíj összegének emelkedéséből adódik össze.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból a foglalkozásonkénti keresetmegoszlást is megismerhetjük. Az alapbér, illetve a keresetátlagok foglalkozásonkénti megoszlása a specializálódott munkakörökben dolgozóknak kedvez. A kereset és az alapbér többnyire együtt mozog a szakcsoportokon belül, azonban vannak kivételek: például a szakgyógyszerész alapbére valamivel magasabb a szakorvosénál, akinek keresete, a különféle illetménykiegészítések, ügyeleti készenléti díjak stb. miatt magasabb.
Az orvosok keresete 9,5 százalékkal emelkedett 2006-ban, azonban az inflációt is beleszámolva ez az emelkedés valójában (reál értéken) csak 5,2 százalékos volt, az egészségügyi szakdolgozók körében pedig csupán 2,7 százalék.
A 2005 és 2006 tavasza között az egészségügyben foglalkoztatottak létszáma 2,8 százalékkal csökkent. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma ennél nagyobb mértékben, 3,7 százalékkal csökkent; a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma a két időszak között folyamatosan, átlagosan 1,8 százalékkal volt alacsonyabb.
Munkaerő-piaci körkép a hallgatók szemszögéből - a szegedi diákok a legpozitívabbak
Az életpálya iránti pozitív várakozás mutatkozik meg abban, hogy az orvosnak tanuló hallgatók döntő többsége biztos az elhelyezkedésében és a szakterületen is kíván dolgozni. A karok közti különbség elenyésző - a hallgatók véleménye szerint. A négy magyarországi orvosi egyetem hallgatói az elhelyezkedés, pályaorientáció kapcsán is szinte egymással megegyező válaszokat adtak. Minden más képzési területhez képest kiugróan magas az orvosi pályához, szakterülethez való kötődés. A sikeres álláskeresés esélyeit illetően szintén kiegyensúlyozott, 90 százalékban pozitív véleményekkel találkozunk.
A Szegedi Tudományegyetem minden megkérdezett orvostanhallgatója (100 százalék) a szakterületen belül kíván maradni, és majdnem mindenki, közel 99 százalékuk válaszolta azt, hogy biztosan el tud majd helyezkedni a végzés utáni 1-2 évben.
Az oktatók véleménye alapján kissé változik a sorrend, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának oktatói szerint 100 százalékban biztos, hogy a végzett hallgatók el tudnak majd helyezkedni, de csupán 80 százalékuk szerint maradnak a szakterületen a frissen végzett orvosok. Szakterületen belül maradás szempontjából a szegedi és pécsi oktatók a legbizakodóbbak, 93 százalékuk gondolja úgy, hogy tanítványaik azon a szakterületen dolgoznak majd, amilyet az egyetemen tanultak.
Ami a diplomások elhelyezkedésének intézményi segítését illeti, közepesen elégedett hallgatókat találunk. Leginkább a debreceniek elégedettek, akik ezt a szempontot az iskolai osztályzatok szerint "jó"-nak ítélték. Legkevésbé a pécsi orvosisok elégedettek a végzésük utáni elhelyezkedésükhöz kapott intézményi segítséggel.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon