Megy a vita minimálbér összegén
Legalább kétéves megállapodást szeretnének kötni a munkaadói és munkavállalói képviseletek az őszi bértárgyalásokon. Az összegről komoly viták folynak: a szakszervezetek két számjegyű felzárkózást szeretnének, ez a munkaadók szerint nem indokolt.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a lap kérdésére elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben tervezett fogyasztásnövekedés teljesülése az inflációs várakozások mellett a minimálbér 13 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését indokolja, így ezek a keresetek reálértékben 8,5-9 százalékkal lehetnek magasabbak.
Az elnök elmondta: a legkisebb kötelező kereset egyre kevesebbeket érint, szerepe csökken, így sokkal nagyobb a jelentősége a garantált bérminimumnak. Ez az egész bérskálát befolyásolja, emelésével pedig a pályakezdők fizetése is nőne. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a keresetek végre felzárkózzanak a visegrádi országokéhoz. A cseh minimálbér eléréséhez 37,8 százalékos emelésre van szükség. Az elnök szerint a bérminimumot is gyorsabb ütemben kellene emelni, emiatt, emellett kezdeményezi, hogy 2020-tól annak mértékéig nulla százalék legyen a személyi jövedelemadó kulcsa, valamint eltörölnék a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azonban nem indokolt a két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelés jövőre, mivel a jobb termelékenységi, jövedelmi mutatókkal rendelkező cégek jellemzően már magasabb összeget adnak, azoknál a cégek viszont, akik minimálbéren foglalkoztatják a munkavállalóikat, nagy terhet jelentene az emelés kigazdálkodása.
A munkaerőhiány miatt a szereplők amúgy is rá vannak kényszerítve a bérek folyamatos rendezésére. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke is arra figyelmeztetett, hogy a kistelepüléseken a vállalkozásokra nagy terhet ró a béremelési kényszer. Tolnay Tibor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint a tisztességes vállalkozások már eddig is emelték a kereseteket.
Magyar Idők
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
A sikeres vállalatok felismerték, hogy a hagyományos pénzügyi mutatók nyomon követése már nem elég a fenntartható növekedéshez. Mérni kell az... Teljes cikk
Hollandia szépen csendben a négynapos munkahét élharcosává vált: 32 órás hét, teljes bér és javuló megtartás. Ugyanakkor az OECD szerint a... Teljes cikk
Csapatnak véljük, de csak csoportnak mérjük, közösségként pedig még csak a kanyarban sincs… - mikor és mitől válik valódi csapattá az emberek... Teljes cikk
- Miért számít a munkaruha a munkaerő megtartásában? – amit a HR gyakran alulértékel 1 hónapja
- Márciustól vehető igénybe a minimálbéren foglalkoztatottak után járó kompenzációs támogatás 1 hónapja
- Alulról a negyedik helyen áll a magyar minimálbér az EU-ban - mutatjuk a számokat 1 hónapja
- Így csökkenthető a fluktuáció: juttatások, amelyek valóban számítanak a munkaerő megtartásában 2 hónapja
- Ezt tervezi a Tisza Párt munkaügyben 2 hónapja
- Értékteremtés a változó munkaerőpiacon – Z generációs szemlélet a HR-ben 2 hónapja
- Külföldi munkaerő Magyarországon: szervezeti tapasztalatok és tanulságok 2 hónapja
- Kinek jár és mennyi a nyugdíj előtti álláskeresési segély? 2 hónapja
- Tűzoltás vagy stratégia? Így lehet kockázat a munkaerő-kölcsönzésből 2 hónapja
- Papíron máshol dolgoztak – 1 milliárdos csalás a bíróság előtt 2 hónapja
- Becsapós béremelés: kevesebb pénz a zsebben? 2 hónapja


Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?