Megy a vita minimálbér összegén
Legalább kétéves megállapodást szeretnének kötni a munkaadói és munkavállalói képviseletek az őszi bértárgyalásokon. Az összegről komoly viták folynak: a szakszervezetek két számjegyű felzárkózást szeretnének, ez a munkaadók szerint nem indokolt.
Várhatóan októberben kezdődnek az egyeztetések a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról. A felek szerint indokolt, hogy a 2016-os gyakorlathoz hasonlóan ne csak jövőre, de 2020-ra is meghatározzák a minimálbéreket - írta a Magyar Idők. A két oldalnak már csak az emelés mértékében kell megállapodnia. A szakszervezetek két számjegyű növekedés mellett kardoskodnak, emellett csökkentenék a munkavállalói elvonásokat is, hogy növekedjen a nettó kereset.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a lap kérdésére elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben tervezett fogyasztásnövekedés teljesülése az inflációs várakozások mellett a minimálbér 13 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését indokolja, így ezek a keresetek reálértékben 8,5-9 százalékkal lehetnek magasabbak.
Az elnök elmondta: a legkisebb kötelező kereset egyre kevesebbeket érint, szerepe csökken, így sokkal nagyobb a jelentősége a garantált bérminimumnak. Ez az egész bérskálát befolyásolja, emelésével pedig a pályakezdők fizetése is nőne. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a keresetek végre felzárkózzanak a visegrádi országokéhoz. A cseh minimálbér eléréséhez 37,8 százalékos emelésre van szükség. Az elnök szerint a bérminimumot is gyorsabb ütemben kellene emelni, emiatt, emellett kezdeményezi, hogy 2020-tól annak mértékéig nulla százalék legyen a személyi jövedelemadó kulcsa, valamint eltörölnék a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azonban nem indokolt a két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelés jövőre, mivel a jobb termelékenységi, jövedelmi mutatókkal rendelkező cégek jellemzően már magasabb összeget adnak, azoknál a cégek viszont, akik minimálbéren foglalkoztatják a munkavállalóikat, nagy terhet jelentene az emelés kigazdálkodása.
A munkaerőhiány miatt a szereplők amúgy is rá vannak kényszerítve a bérek folyamatos rendezésére. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke is arra figyelmeztetett, hogy a kistelepüléseken a vállalkozásokra nagy terhet ró a béremelési kényszer. Tolnay Tibor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint a tisztességes vállalkozások már eddig is emelték a kereseteket.
Magyar Idők
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a lap kérdésére elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben tervezett fogyasztásnövekedés teljesülése az inflációs várakozások mellett a minimálbér 13 százalékos és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését indokolja, így ezek a keresetek reálértékben 8,5-9 százalékkal lehetnek magasabbak.
Az elnök elmondta: a legkisebb kötelező kereset egyre kevesebbeket érint, szerepe csökken, így sokkal nagyobb a jelentősége a garantált bérminimumnak. Ez az egész bérskálát befolyásolja, emelésével pedig a pályakezdők fizetése is nőne. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a keresetek végre felzárkózzanak a visegrádi országokéhoz. A cseh minimálbér eléréséhez 37,8 százalékos emelésre van szükség. Az elnök szerint a bérminimumot is gyorsabb ütemben kellene emelni, emiatt, emellett kezdeményezi, hogy 2020-tól annak mértékéig nulla százalék legyen a személyi jövedelemadó kulcsa, valamint eltörölnék a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azonban nem indokolt a két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelés jövőre, mivel a jobb termelékenységi, jövedelmi mutatókkal rendelkező cégek jellemzően már magasabb összeget adnak, azoknál a cégek viszont, akik minimálbéren foglalkoztatják a munkavállalóikat, nagy terhet jelentene az emelés kigazdálkodása.
A munkaerőhiány miatt a szereplők amúgy is rá vannak kényszerítve a bérek folyamatos rendezésére. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke is arra figyelmeztetett, hogy a kistelepüléseken a vállalkozásokra nagy terhet ró a béremelési kényszer. Tolnay Tibor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint a tisztességes vállalkozások már eddig is emelték a kereseteket.
Magyar Idők
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?