Merev hazánkban a bérek megállapítása
Jóllehet a magyar vállalatokat nem kötik külső tényezők a bérmegállapítás során - az egyetlen kivétel a minimálbér -, nincsenek országos vagy ágazati szintű kollektív szerződések, és még cégen belül is az egyéni bérmegállapítás a legjellemzőbb, meglehetősen merev a bérek meghatározása - olvasható a Világgazdaságban, amely az MNB-szemle alapján szemezget a WDN tanulmányából.
Ebből az is kiderül, hogy az újonnan felvettek bérezése az állományban lévő dolgozók béreihez igazodik, és a legtöbb cég legfeljebb évente egyszer hajt végre bérkiigazítást. A béreket általában januárban, esetleg más, meghatározott időpontban változtatják meg a vállalatok.
Az alapbéreket soha nem csökkentik, és ritkán fagyasztják be. A munkaadók emellett gondosan tanulmányozzák a cégen belüli relatív béreket, akár új alkalmazottak felvételéről, akár a minimálbér megváltoztatásáról van szó. Az elemzés ugyanakkor rámutat: a dolgozói morál és az ösztönzők fenntartását a bérmegállapítások során fokozottan figyelembe veszik - olvasható a Világgazdaságban.
Ebből az is kiderül, hogy az újonnan felvettek bérezése az állományban lévő dolgozók béreihez igazodik, és a legtöbb cég legfeljebb évente egyszer hajt végre bérkiigazítást. A béreket általában januárban, esetleg más, meghatározott időpontban változtatják meg a vállalatok.
Az alapbéreket soha nem csökkentik, és ritkán fagyasztják be. A munkaadók emellett gondosan tanulmányozzák a cégen belüli relatív béreket, akár új alkalmazottak felvételéről, akár a minimálbér megváltoztatásáról van szó. Az elemzés ugyanakkor rámutat: a dolgozói morál és az ösztönzők fenntartását a bérmegállapítások során fokozottan figyelembe veszik - olvasható a Világgazdaságban.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység