Merjünk kihívásokat támasztani és kedvesen fenékbe rúgni - ez is a coaching része

Coachoknál hagyományosan a támogató magatartás van fókuszban, John Blakey és szerzőtársa Ian Day challenging coaching mátrixában viszont egy másik alapvető fontossággal bíró tényező is megjelenik a támogatás mellett; mégpedig a kihívások támasztása.

John Blakey és Ian Day Challenging Coaching című könyvükben kifejtik, hogy mélyen hisznek abban, hogy e két tényező magas szintű és rugalmas alkalmazásával lehetséges egyre jobb eredményeket és teljesítményt elérni. A budapesti CHN nap előadója, John Blakey gyakorlott a tai chi harcművészetben, és egy ide illeszkedő lenyűgöző videós bejátszással jelenítette meg a harcművészek mély belső munkáját, ugyanakkor a légiességet, a könnyed áramlatot és az egyensúlyt is. Ezzel a párhuzammal is alátámasztotta, hogy mint a challenging coaching modelljükben itt is a yin és yang harmóniája, vagyis a támogatás és kihívások támasztásának egyensúlya a kulcsfontosságú, alkalmazásuk mértéke rugalmasan igazodik az ügyfélhez, annak alkatához, pillanatnyi lelkiállapotához és adott céljához.

Fenékbe rúgni – kedvesen

A challenging coaching négy egységet magába foglaló mátrixában e két hozzáállás -támogatás - kihívás - magas szintű alkalmazásával érhető el valódi fejlődés, amely a ”loving boot” (kedves-fenékbe-rúgás) nevet kapta, utalva az ügyfél jóindulatú kibillentésére. Amennyiben a támogatás mértéke túlságosan magas, az ügyfél a ”cosy club”, egy komfortos, kényelmes, „barátságos klubba” kerülhet, ahol csak simogató támogatás létezik nulla kihívással, ha azonban a kihívások mértéke eltúlzott, az olyan stresszt okozhat, ami már nem optimális a fejlődéshez és a csúcsteljesítményhez és pont ez utóbbit gátolja. Ha mind a támogatásnak és a kihívásnak is a mértéke alacsony, akkor az apátia állapota áll elő, ahol jellemző a mozdulatlanság, a tehetetlenség, nem történik pozitív változás, fejlődés. A négy kockából álló mátrix minden coachnak ajánlott, mint szempont, hogy e szerint figyelje és osztályozza saját coaching stílusát és, hogy ügyfelével folyamatosan egyeztessen arra vonatkozóan, hogy hol tartanak, melyik kockában működnek éppen.

Komfortzónán kívül

John Blakey másik kedvenc terminológiája a ZOUD (Zone of uncomfortable debate - a kellemetlen és kényelmetlen vita/párbeszéd zónája).

Ez az a hely, ahol az ügyfél egyáltalán nem szeret lenni, működni, mert ha itt van, akkor kívül van a komfort zónáján és arról folyik a beszélgetés, ami neki nem kényelmes, sőt akár izzasztó is lehet. De itt a komfort zónán kívül viszont eredményes a coaching, mert itt történik a változás. Ne várjuk el, hogy az ügyfél itt jól érezze magát, de coachként nem jól végezzük a munkánkat, ha nem érjük el, hogy az ügyfél elérje ezt a zónát és itt dolgozzon céljaiért.

Nem merev keretrendszer

A challenging coaching gyakorlati alkalmazhatóságához megalkották a FACTS modellt. Itt újítottak a szerzők. Ez itt az újdonság a coaching szakmában, mert itt maguk mögött hagyták a GROW modell jól bejáratot terepét, lebontották ezt a régi alapvető coaching szentélyt.

A FACTS coaching modell nem egy lineáris, lépések sorozatából álló merev keretrendszer, hanem területei éppen akkor és ott alkalmazhatóak, ahol a legrelevánsabbak a coaching folyamat során.

FACTS:
F - Feedback - Visszajelzés
A - Accountability - Számonkérés
C - Courageous goals - Bátor célok
T - Tension - Feszültség
S - System thinking - Rendszerben gondolkodás
John Blakey
Nézzük egyenként őket: az első a visszajelzés, (Feedback), vagyis hogyan adhatunk egyszerre informatív és inspiráló visszajelzést, illetve hogyan fejezhetünk ki az elismerést és világíthatunk rá a fejlesztendő területekre, amennyiben az szükséges.

A számonkérhetőség (Accountability) azzal foglalkozik, hogyan tudatosíthatjuk és növelhetjük a felelősségérzetet, tehetjük számonkérhetővé a cselekedetet. Az egyéni felelősségvállalás, elköteleződés hogyan terjedhet ki a már magasabb, a teljes szervezet értékeihez, küldetéséhez való igazodásra is.

Bátor célok (Courageous goals): John Blakey a modell ezen területével rámutat a SMART, a reális célokon túlívelő, bátrabb, az érzelmi bevonódást jobban segítő, a jobb agyféltekét is stimuláló, inspiráló célok megfogalmazásának fontosságára.

Feszültség (Tension): elsőre negatív szónak tűnhet, azonban megfelelő helyen és megfelelő mértékben használva erőt és energiát ad a coaching folyamatnak, lendületet a változásnak. A modell megalkotói arra az optimális stressz szintre utalnak, ahol az egyén képes kimagasló teljesítményt nyújtani.

Rendszerszemlélet (Systems thinking): John Blakey elkötelezett híve a rendszerben való gondolkodásnak, egyik mozgatórugója, hogy az én szemléletből elmozdítson minket a mi szemlélet felé.

A teljes workshopot átszőtték az előadó személyes tapasztalatai, ahogy például felidézte, amikor néhány évtizede az IT világában dolgozó vezetőként belépett az első coach az életébe, hogy előmozdítsa fejlődését. Akkor még éppen a coachingból áradó támogatás ereje ragadta magával és tette a coaching hívévé, hisz akkor vállalati vezetőként ez hiányzott leginkább neki a mindennapi munkájában. Majd megosztotta a CHN workshop résztvevőivel, hogyan simult a coaching az életébe, hogyan vált professzionális coachcsá, hogyan és mikor érezte meg, hogy a hagyományos coaching készségek és módszerek mellett már nagyobb kihívást kell ügyfelei felé támasztania az ő érdekükben, azért, hogy elérjék vágyott céljukat. Kihívásokat támasztó stílusa miatt ügyfelet sosem vesztett, pont ezért keresik. John Blakey coachingjainak elengedhetetlen részét alkotja ez a stílus, amit részletesen bemutat könyvében és gyakorol azon túl.

Gaál Zita - Ábri Judit