Mi alapján választanának szakmát az általános iskolások?

A Pénzcentrum szemlézte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) felmérését, ami a pályaválasztás előtt álló általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait vizsgálta. A kérdőívet 9197 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki 2021-ben. Olyan általános iskolásokat kérdeztek, akik a 2021/2022. tanévben nyolcadik évfolyamon kezdték meg a tanulmányaikat. A válaszadók 95 százaléka már foglalkozott a továbbtanulás kérdésével, ami 3 százalékos javulást jelent az előző évben mérthez képest. Tízből kilencen ezúttal is a szüleikkel való beszélgetés által tájékozódtak, a válaszadók 58 százaléka osztályfőnöki órán, 54 százaléka barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról, és továbbra is tízből hárman keresnek információt az interneten a pályáválasztással kapcsolatban.

A válaszadók 36 százaléka gimnáziumban szeretne továbbtanulni, ez 6 százalékos csökkenést jelent a 2020-as felméréshez képest. Százból ötvenen szakmát terveznek szerezni. 31 diák szakképző iskolában, 24 pedig technikumban/szakgimnáziumban tanulna tovább. A nyolcadikosok 9 százaléka még nem gondolkozott a továbbtanuláson (2020-ban ez azarány 12% volt). A diákok 31 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát, 6 százalékuk doktori végzettséget szeretne szerezni, 34 százalékuk szakmát és érettségit. A megkérdezettek 1 százaléka azt válaszolta, legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni, 10 százalékuk még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérn

A diákokat arról is megkérdezték, miben érzik magukat a legjobbnak. A legtöbben idegen nyelvek tanulásában, informatikában, csapatsportban, rajzolásban és festésben, valamint az emberi kapcsolatok kialakításában, kommunikációban tartják magukat a legtehetségesebbnek. Az informatika, a gasztronómia, a sportolás és a művészeti ágak a legnépszerűbb jövőbeli foglalkozások a diákok körében. Az eddigi évekhez hasonlóan a bútorkészítés, a fémekkel való foglalkozás és a növénytermesztés érdekli legkevésbé a tanulókat. Minden második diák fontosnak tartja a magas fizetést jövőbeli munkájával  kapcsolatban, 45 százalékuk szerint fontos, hogy szeresség is a munkájukat. A tanulók 68 százalékának olyan szakmát javasoltak a szüleik, amit szívesen űznek, 45 százalékuknak pedig olyat, amivel jól tudnak majd keresni. A felmérés szerint minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál nagyobb az esélye, hogy a szülők a gyerekre bízzák a szakmaválasztással kapcsolatos döntést.

Az iskolában jobban teljesítő, előnyösebb családi háttérrel bíró tanulók nagyobb arányban választják a fehérgalléros munkaköröket és a művészet, szórakoztatás területet. A kevésbé előnyös családi háttérrel rendelkező, az iskolában gyengébb eredményeket elérő diákok számára jóval vonzóbb a gép- és fémipar, illetve a szolgáltatás foglalkozási terület. Az építészet, tervezés, faipar, illetve a szolgáltatát területét a legkevésbé, valamint a leginkább jó kulturális családi háttérrel rendelkező diákok tartják vonzónak. A mezőgazdasági terület leginkább a lányoknál és a diplomás szülők gyermekeinél merült fel, mint lehetséges válsztandó szakterület. 

A felmérés összegzése szerint a szülők kulturális tőkéje, tapasztalatai és tanácsai jelentősen befolyásolják a fiatalok továbbtanulásra, szakmaválasztásra vonatkozó döntéseit.

Pénzcentrum

fotó: unsplash