Öt párhuzam a sakk és a kockázatkezelés között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását. A Morgan Stanley 3000 főt foglalkoztató budapesti irodája ebben kulcsszerepet játszik: a 2008-ban tízfős csapatként indult kockázatkezelési részleg ma az egyik legnagyobb ilyen központja a világ egyik vezető bankjának, több mint 40 országból érkező szakembergárdával.

A gondolkodásmód, amely kockázatkezelési munkához is szükséges, sok tekintetben hasonlít a sakk logikájához: folyamatos helyzetértékelés, a lehetőségek és veszélyek mérlegelése, tudatos döntéshozatal. Nem véletlen, hogy a Morgan Stanley budapesti munkatársai között isszámos amatőr sakkozó és aktív versenyző is van, köztük egy nemzetközi mester és két FIDE mester. Az iroda munkatársa továbbáÁcs Péter nagymester, korábbi magyar bajnok, sakkolimpiai ezüstérmes játékos.

A cégnél minden évben megrendezik nemzetközi belső bajnokságukat több mint 40 irodából mintegy 1000 játékos részvételével. A játék erősíti a csapatszellemet, fejleszti a stratégiai gondolkodást, és hidakat épít különböző irodák és kultúrák között.

„A sakkban rejlő játékosság nem áll ellentétben a komoly gondolkodással – épp ellenkezőleg: a stratégiai játék segít új nézőpontokat találni, kreatív megoldásokat felfedezni, és bátor, ugyanakkor tudatos döntéseket hozni – mutat rá a bank budapesti irodájának vezetője, Mayer Dániel. – Hisszük, hogy a kíváncsiságra épülő gondolkodás a mély elemzés alapja – és ez vezérelt a kockázatkezelési területen töltött évek alatt is. Az ott szerzett tapasztalatok adják most a biztos alapot kibővült szerepkörömben, az iroda élén.”

A vállalat immár hatodik éve támogatja a Polgár Judit által életre hívottVilágsakkfesztivált, amelyet idén szeptember 30-án rendeznek meg a Magyar Nemzeti Galériában. Ebből az alkalomból világít meg a budapesti iroda vezetője öt olyan területet, ahol szűkebben vett szakterülete, a kockázatkezelés és a sakk között szoros párhuzamok figyelhetők meg.

1. Mikor vállaljunk kockázatot, és mikor erősítsük meg a pozíciót?

Egy ígéretes támadás lehetősége mindig csábító, különösen, ha az ellenfél királya védtelennek tűnik. Mégis, ha saját védelmünk nem elég stabil, a kockázat vállalás könnyen visszaüthet. A jó játékos ilyenkor mérlegeli: a nyerhető előny arányban van-e a kockázattal. Ugyanez a gondolkodásmód szükséges akkor is, amikor egy pénzpiaci szereplő új befektetési lehetőséget mérlegel. „A cél nem az, hogy minden rizikót elkerüljünk – a fejlődéshez, növekedéshez szükség van kockázatvállalásra –, hanem hogy a várható hozam és a vállalható kockázat hosszú távon egyensúlyban legyen” – mutat rá Mayer Dániel.

2. Felkészülés több lehetséges következményre

A sakkban akár egy látszólag védtelen gyalog leütése is veszélyes lehet, ha ezzel megnyitunk egy támadási vonalat vagy átlót az ellenfél tisztjeinek. A tapasztalt sakkozó ezért mindig számba veszi a lehetséges válaszlépéseket, mielőtt lép. A kockázatkezelésben ugyanilyen fontos előre gondolkodni: „A mi munkánk lényege, hogy felkészüljünk a kedvezőtlen forgatókönyvekre is. A kockázati modellezés és a stressztesztelés, vagyis a szélsőséges helyzetek hatásának szimulációja éppen arról szól, hogy a ritka, de nagy hatású eseményekre is legyen tervünk” – hangsúlyozza a szakember.

3. Kulcsfigurák védelme

A sakktáblán bizonyos figurák – például egy aktív vezér vagy központi helyen álló huszár – az egész pozíciónk sikerét meghatározhatják. Ezek elvesztése gyakran a teljes állásunk összeomlását jelenti, ezért külön figyelmet igényelnek (nem beszélve a királyunkról). „A kockázatkezelésben is vannak olyan elemek – például a likviditás vagy a tőketartalék –, amelyek védelme elsődleges. Ezek biztosítják, hogy a bank bármilyen körülmények között stabil maradjon” – húzza alá a szakember.

4. A hibák következményeinek kezelése

Egy elhibázott lépés után nincs lehetőség visszakozásra, a játszmát abból a helyzetből kell folytatni, ami kialakult. A jó játékos nem rágódik a múlton, hanem új tervet készít, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a helyzetből. A pénzügyi világban is fontos ez a hozzáállás. „A piac folyamatosan változik, és mindig számítani kell váratlan fejleményekre. A kockázatkezelés nemcsak a megelőzésről szól, hanem arról is, hogy egy új helyzetben gyorsan alkalmazkodjunk” – magyarázza Mayer Dániel.

5. Időzítés

A sakkban egy túl korai roham könnyen kifulladhat, és védtelenné teheti a saját állásunkat. A türelem és a megfelelő pillanat kivárása sokszor nagyobb esélyt ad a sikerre, mint a sietség. Ez a pénzvilágban sincs másként: „Egy stratégia akkor működik, ha nemcsak maga a döntés helyes, hanem a végrehajtás időzítése is megfelelő. Mi azt vizsgáljuk, hogy a vállalati döntések mikor és milyen feltételek mellett hoznak fenntartható eredményt” – mondja a Morgan Stanley kockázatkezelési részlegének vezetője.

Polgár Judit, a sakktörténet legsikeresebb női játékosa és a Világsakkfesztivál alapítója hozzátette: „Ahogyan a vákuumkísérletekben tisztán láthatóvá válnak a természeti törvények, úgy a sakkban is megmutatkoznak az üzleti élet alapelvei: a tervezés, az erőforrások beosztása, a kockázatkezelés vagy éppen a versenytárs lépéseinek előrejelzése. Mindez egy sakktáblán, ahol csak a döntések és a következmények számítanak. A sakkban nincs win-win helyzet, mint az üzleti életben, de a játék során fejlesztett stratégiai gondolkodás, a problémamegoldás és a kockázatkezelési szemlélet kiválóan adaptálható, és a segítségével jobb üzleti döntéseket hozhatunk.”

„A kockázatkezelés nem játék, hanem a banki stabilitás alapköve, de ez nem jelenti, hogy nem tanulhatunk egy játék logikájából. Ahogy a táblán, úgy a pénzügyekben is az nyer, aki hosszú távon gondolkodik, és minden lépés előtt tudatosan méri fel a lehetőségeket és a kockázatokat – összegzi a párhuzamokat Mayer Dániel. 

A nyitóképen Mayer Dániel.