Megjelent: 11 hónapja

Mi leszel, ha nagy leszel? Iskola és szakmaválasztás Magyarországon 2020-ban

Milyen iskolát válasszunk a gyermekünknek? Gimnázium, szakgimnázium vagy inkább egy szakiskola lenne a helyes döntés?

images

images

És onnan hogyan és hová fog tudni tovább tanulni? Fel fogják venni főiskolára, egyetemre? Mi lesz belőle, hogyan fog boldogulni az életben? - sorolhatnánk azt a sok-sok kérdést, ami szinte minden felelősségteljes szülőben megfogalmazódik gyermeke tanulmányai kapcsán.

És valljuk be őszintén, hogy a kérdésekhez később tartozó döntések kockázata is megnőtt az elmúlt évtizedekben. Hiszen néhány száz évvel ezelőtt a pékmester mikor továbbadta gyermekének a pékmesterség csínját-bínját biztos lehetett abban, hogy ha a gyermek szorgalmasan dolgozik és „megbecsüli magát” akkor tisztességes megélhetés vár rá. De ma, mikor már gépek dagasztanak, számítógépes programok kelesztenek és robotok készítik a szebbnél szebb (és tökéletesen egyforma) péksütiket, akkor mit tehet a péklegény? Talán informatikusnak áll és „mindenmentes” croissant recepteket programoz egy konyhai robot fejébe... A lényeg tehát, hogy a felgyorsult világunkban a munkaerőpiac is folyamatosan változik: szakmák tűnnek el és szakmák születnek pillanatok alatt, így a pályaválasztáskor nehéz előre megmondani, milyen szakmákra lesz leginkább kereslet a jövőben. Az általános munkaerő-piaci trendekből és a törvényi változásokból kell tudnunk kikövetkeztetni, megjósolni, hogy milyen szakmákra mutatkozik majd nagyobb igény a jövőben.

Cikkünkben - felhasználva a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb oktatási adatait - most röviden megkíséreljük összefoglalni a középiskolai főbb tendenciákat és bepillantunk a felsőoktatási adatok közé is, hogy megtudjuk: vajon mi akar ma lenni a mai kor fiatal értelmisége?

Tanulók és iskolák Magyarországon



A 2019/2020-as tanévben Magyarországon 1 millió 838 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. 330,5 ezer gyermek óvodai nevelésben, 723,5 ezer tanuló általános iskolai, 496,5 ezer tanuló középfokú oktatásban részesül - olvashatjuk a KSH egy friss tanulmányában. A középfokúoktatás már nagyban befolyásolja a szakmaválasztást Hazánkban a középfokú nappali oktatásban az elmúlt években (2015-től napjainkig) a gimnáziumi tanulók arányának fokozatos növekedése volt megfigyelhető, mely az alábbi ábrán is jól látható. Miközben a gimnáziumok egyre népszerűbbek lettek, ezzel párhuzamosan a szakgimnáziumok és szakközépiskolák tanulóinak száma csökkenő tendenciát mutat.



Az elmúlt tanévben a hazai középfokú oktatást összesen 2243 tanintézmény látta el,
melyek az alábbiak szerint oszlottak meg:
- gimnáziumi 858,
- szakgimnáziumi 685,
- szakközépiskolai 499,
- szakiskola, készségfejlesztő iskolai 201 helyen zajlik.

A középfokú nappali rendszerű oktatásban az idei tanévben 411 ezer fő tanult, mely
mintegy 5 ezer fős csökkenésnek felel meg az előző évi adathoz képest. A
gimnáziumokban tanulók aránya tovább nőtt, ebben a tanévben a tanulók 46%-a (189 ezer fő) jár ebbe az iskolatípusba. A szakgimnáziumokban, illetve szakközépiskolában tanulók aránya évről évre kevesebb, jelenleg a középfokon tanulók 36%-a (149 ezer fő) szakgimnáziumba, 16%-a pedig (66 ezer fő) szakközépiskolába jár - áll a KSH oktatási
kiadványában.

És mi lesz belőlük, milyen szakmát tanulnak?



A szakközépiskolában tanuló hallgatók jelenleg mintegy 140 féle szakképesítést tudnak megszerezni. Az idei évben is a legtöbben (6,1 ezer fő) szakácsnak tanulnak, további 19 ezer fő pedig a kereskedelemben/vendéglátásban fog dolgozni, hiszen ők az eladó,
pincér vagy cukrász szakmát választották. A szakgimnáziumok kapcsán is érdemes megnézni a legnépszerűbb szakokat (hiszen itt 145 féle szakból), melyek közül a
legkedveltebbek:
- pénzügyi-számviteli ügyintéző (2,0 ezer fő),
- logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (1,4 ezer fő),
- gépgyártás-technológiai technikus (1,2 ezer fő), és
- vendéglátás-szervező (1,2 ezer fő)

És mi lesz a felsőfokú végzettségűekből? Lássuk a számokat!



A legutolsó - koronavírus által is nehezített - tanévben hazánkban összesen 64 felsőoktatási intézményben folytattak különböző képzéseket. A felsőfokú alap- és mesterképzés nappali tagozataira 2019-ben 79 ezer hallgató jelentkezett, mely szám 3,7 ezer fővel több, mint az előző 2018-as évben volt. 2019-ben a két szintre együttesen végül 55 ezren nyertek felvételt, ami 5,2%-kal több a 2018. évinél.

Mik a legnépszerűbb felsőfokú szakirányok?



A felvételizők mintegy 20%-a gazdaságtudományi képzésekre, 15%-uk műszaki területre jelentkezett, de továbbra is népszerűek az informatikai (10%) és a bölcsészettudományi területek (9,8%) is.

Az előző évhez hasonlóan az első helyre jelentkezettekből a felvettek aránya a természettudományi képzéseken volt a legmagasabb (86%), ezt követi a művészetközvetítés (83%), majd közel azonos arányban a jogi és társadalomtudományi (81-81%) területek. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, a felvettek aránya 33-ról 30%-ra csökkent.

Ha az összes nappali tagozatos hallgatót vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy a 2019/2020-as tanévben az összes felsőoktatási intézményben nappali képzésen 204 ezer - az előző évinél 1,7%-kal (3,5 ezer fővel) több - fiatal folytatta egyidejűleg tanulmányait. Az előző tanévhez hasonlóan a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben résztvevők több mint fele műszaki (16%), gazdasági (14%), egészségügyi és szociális (14%), illetve társadalomtudományi (9,9%) szakok valamelyikén folytatja tanulmányait - derül a Központi Statisztikai hivatal adataiból.
  • 2021.05.12SAP Human Experience Summit Miért fontos, hogy a vállalatok a munkavállalókat helyezzék tevékenységük középpontjába? Hogyan növelhető a kollégák hatékonysága és elkötelezettsége egy világméretű járvány idején? Ezekre a kérdésekre is választ ad az SAP Human Experience Summit. A közép-kelet-európai régió HR-eseinek szóló rendezvény interaktív virtuális élményt kínál független és SAP szakértők előadásaival, valamint vállalatok vezetőinek kerekasztal-beszélgetéseivel. A konferencia ingyenes, csupán regisztálni kell. Csatlakozik? Részletek Jegyek
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hosszabb lehet az idei félév az egyetemeken

A hosszabbításra egy frissen megjelent kormányrendelet ad lehetőséget az intézményeknek. Teljes cikk

Érettségi: aki lebetegszik vagy karanténba kerül, csak októberben próbálkozhat újra

A szabály főleg azokat a diákokat érinti negatívan, akik szeptemberben el akarják kezdeni főiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat. Teljes cikk

Ha így megy tovább, 10-15 év múlva nem lesz, aki kémiát tanítson az iskolákban

Az SZ2A alapítvány elnöke szerint a természettudományos tanárok számának csökkenése ahhoz vezethet, hogy kevesebb lesz az orvos, a mérnök és a vegyész. Teljes cikk