Mibe kerül a cafeteria jövőre a munkáltatónak?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatJövőre el kell dönteniük a munkáltatóknak, hogy a jelenlegi nettó juttatást adják-e továbbra is a dolgozóknak, vagy az idén rendelkezésre álló összeget fogják biztosítani, amelynek következtében csökkenhet a dolgozó által elkölthető nettó érték. A cafeteria összegét két módon lehet meghatározni: vagy cégköltség szintjén megállapítani az egy dolgozóra jutó értéket, vagy a bér meghatározott százalékában is kialakítható.
A cafeteria rendszerek átalakítása lesz az egyik legfontosabb feladata a HR vezetőknek az elkövetkező időszakban. A menedzsment előtt ugyanis világossá kell tenni, hogy mibe kerül a cégnek, ha a juttatásokat továbbra is biztosítja. A cafeteria összegét kétféleképpen lehet meghatározni: a legtöbben cégköltség szintjén állapítják meg az egy dolgozóra jutó értéket, de a bér meghatározott százalékában is kialakítható. Mivel a cégek eddig főként adómentes elemeket biztosítottak a dolgozóknak, egyszerűen ki lehetett számítani, hogy ez mibe kerül a munkáltatónak.
Fontos, hogy nemcsak a korlátokra kell figyelni, hanem arra is, hogy a munkavállaló, vagy annak gyermeke részesül-e a juttatásban. Bár a tb járulék és az Eho mértéke egységesen 27 százalék, az alapok különböznek. A tb járuléknál a juttatás +54 százalék személyi jövedelemadó (szja) az alap és ezen felül szakképzési hozzájárulást is kell fizetni.
A jelenleg adómentes, illetve jövedelemnek nem számító tételek tekintetében vagy a dolgozónál, vagy a munkáltatónál többletköltségek keletkeznek. A természetbeni juttatások közül a munkaadó kedvezménye, 25 százalékos adót fizet a következők után: üdülési csekk, vagy a munkaadó üdülőjében kapott szolgáltatás után a minimálbérig, a meleg étkezési jegy után havi 18 ezer forintig, az iskolarendszerű képzés költségének átvállalt része után a minimálbér két és félszereséig, az iskolakezdési támogatás után pedig a minimálbér 30 százalékáig, további a helyi utazási bérlet után.
Ugyancsak 25 százalékos adó terheli az önkéntes nyugdíjpénztárba történt munkaadói befizetést a minimálbér feléig, az önkéntes egészségpénztárba pedig a minimálbér 30 százalékáig. A fogalmak közé bekerült, hogy az üdülési csekk kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható be, de a konkrét szolgáltatások körét az illetékes miniszter határozza meg.
Azok a juttatások, amelyek nem tartoznak a kedvezményes körbe, mint pl. hidegétkeztetési jegy, kultúra vagy ajándékutalvány, nagyságrendileg 98 százalékos többletköltséget fognak eredményezni a munkáltatónak, így ezek a juttatások vagy megszűnnek, vagy a dolgozó nettó értéke felére csökken. Az 54 százalék személyi jövedelemadó mellett az adóval növelt juttatás értéke után 27 százalék tb vagy Eho járulékfizetési kötelezettség is a munkáltatót terheli. Így az eddig adómentesen juttatott kultúra utalvány 100 helyett munkavállaló esetében 198 egységbe, míg családtag részére történő juttatásnál is 181-be kerül majd. A munkáltató által fizetett internethasználat továbbra is adómentes lesz.
Fontos, hogy nemcsak a korlátokra kell figyelni, hanem arra is, hogy a munkavállaló, vagy annak gyermeke részesül-e a juttatásban. Bár a tb járulék és az Eho mértéke egységesen 27 százalék, az alapok különböznek. A tb járuléknál a juttatás +54 százalék személyi jövedelemadó (szja) az alap és ezen felül szakképzési hozzájárulást is kell fizetni.
A jelenleg adómentes, illetve jövedelemnek nem számító tételek tekintetében vagy a dolgozónál, vagy a munkáltatónál többletköltségek keletkeznek. A természetbeni juttatások közül a munkaadó kedvezménye, 25 százalékos adót fizet a következők után: üdülési csekk, vagy a munkaadó üdülőjében kapott szolgáltatás után a minimálbérig, a meleg étkezési jegy után havi 18 ezer forintig, az iskolarendszerű képzés költségének átvállalt része után a minimálbér két és félszereséig, az iskolakezdési támogatás után pedig a minimálbér 30 százalékáig, további a helyi utazási bérlet után.
Ugyancsak 25 százalékos adó terheli az önkéntes nyugdíjpénztárba történt munkaadói befizetést a minimálbér feléig, az önkéntes egészségpénztárba pedig a minimálbér 30 százalékáig. A fogalmak közé bekerült, hogy az üdülési csekk kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható be, de a konkrét szolgáltatások körét az illetékes miniszter határozza meg.
Azok a juttatások, amelyek nem tartoznak a kedvezményes körbe, mint pl. hidegétkeztetési jegy, kultúra vagy ajándékutalvány, nagyságrendileg 98 százalékos többletköltséget fognak eredményezni a munkáltatónak, így ezek a juttatások vagy megszűnnek, vagy a dolgozó nettó értéke felére csökken. Az 54 százalék személyi jövedelemadó mellett az adóval növelt juttatás értéke után 27 százalék tb vagy Eho járulékfizetési kötelezettség is a munkáltatót terheli. Így az eddig adómentesen juttatott kultúra utalvány 100 helyett munkavállaló esetében 198 egységbe, míg családtag részére történő juttatásnál is 181-be kerül majd. A munkáltató által fizetett internethasználat továbbra is adómentes lesz.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat.
Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?