Megjelent: 4 éve

Miért fontos tisztában lenni a csalás jelentésével és formáival?

A mindennapi életben igen természetesen használjuk a csalás szót, ugyanakkor, hogy a büntetőjog mely cselekményeket minősíti ebbe a kategóriába, az már korántsem ilyen egyértelmű. Ez azzal is magyarázható, hogy a magyar Büntető Törvénykönyvben az „általános” csalásnak mondható bűncselekményen túl több specifikus csalással találkozhatunk. Ezeknél a deliktumoknál számos hasonlóság fedezhető fel, ilyen például a jogtalan haszonszerzési célzat, a valóságtól eltérő helyzet kialakítása, vagy pedig az eredmény, nevezetesen a vagyoni viszonyok negatív befolyásolása. Ugyanakkor a felsorolt hasonlóságok ellenére, mindegyik bűncselekmény rendelkezik olyan sajátosságokkal, amelyek miatt a jogalkotó kénytelen volt a különböző eseteket külön szabályozni a Törvénykönyvben.

Miért fontos tisztában lenni a csalás jelentésével és formáival?
-

Jelen cikkben a csalás formáit igyekszünk bemutatni az olvasó számára, ennél fogva a csalás, gazdasági csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás és a költségvetési csalás bűncselekményeivel ismerkedhetnek meg.

Elsőként a csalás generális változata kerül bemutatásra, mivel a többi esetben az adott bűncselekmény specifikuma kerül részletezésre. A Btk. úgy határoz, hogy az követi el a csalást, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésbe tart, és ezzel kárt okoz. A jogtalanan haszonszerzés miatt a csalás csak egyenes szándékkal követhető el, hiszen haszonszerzési célzattal hajtja végre a cselekményt az elkövető. Felmerülhet a kérdés, hogy mit is tekinthetünk jogtalan haszonnak? Az olyan előnyt, amelyhez az elkövető törvénysértő magatartás nélkül nem tudott volna hozzájutni. Jelen esetben ez a kár, ami a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést jelenti a büntetőjog fogalmai között. Továbbá a tévedésbe tartás és az ejtés bír determináló jelentőséggel. Utóbbi egy aktív magatartás, ahol az elkövető tevékenységének következtében alakul ki a megtévesztett személyben a valóságtól eltérő tudati állapot. Lényegtelen, hogy a megtévesztett személy mennyire hiszékeny, továbbá  a valótlanság könnyen felismerhető volta, csupán annak van jelentősége, hogy a tévedésbe ejtés alkalmas-e a kár előidézésére. Ezzel szemben a tévedésben tartás esetében, a valóságtól eltérő meggyőződés az érintett személyben az elkövetőtől függetlenül, más okból alakult ki, azonban a csalást elkövető személy ezt az állapotot erősíti, vagy a felvilágosítást elmulasztja. A tévedés erősítése ugyancsak aktív magatartással valósul meg és bárki megvalósíthatja, ezzel szemben a felvilágosítás elmaradása csak akkor értékelhető csalásként, ha ennek megtétele jogi kötelezettségen alapul. Ilyen kötelezettség jöhet létre szerződéssel, munkaviszonnyal, ezek hiányában jogtalan elsajátítás valósul meg. A csalással kapcsolatosan érdemes megemlíteni a kuruzslás bűncselekményét, amely során könnyen megállapításra kerülhet a csalás is, mivel ennél a jogellenes magatartást az valósítja meg, aki ellenszolgáltatásért, vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejti ki. Ennek során pedig a jogtalan haszon érdekében az elkövető tévedésbe ejti a sértetteket azzal, hogy doktori címet használ, hamis diplomát helyez ki és azt a benyomást kelti, hogy az adott orvosi tevékenység végzésére jogosult.

A törvény szerint gazdasági csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Ebből a meghatározásból már rögtön kitűnik az egyik sajátosság, amely az önálló szabályozást tette szükségessé, ami a színlelt gazdasági tevékenység. Ez a magatartás is értelemszerűen a valósággal nem egyező helyzetet hoz létre, ugyanakkor szembetűnő, hogy a gazdasági érintettség miatt speciális szabályozást követelt. Ilyen színlelt tevékenységnek tekinthető, ha a felek és a tevékenységben közreműködő akarata nem áll összhangban a ténylegesen kifejtett tevékenységgel. Ezzel kapcsolatosan a színlelt tevékenységet végző személyek a tények kapcsán nem lehetnek tévedésben, a csalási tevékenység látszatát közösen hozzák létre. További eltérés, hogy a bűncselekmény elkövetésében több személynek kell részt vennie, tudniillik abban az esetben, ha a színlelt gazdasági tevékenységet egy személy hozza létre, csalást kell megállapítani. A leglényegesebb eltérés, hogy ezen törvényi tényállás megalkotása mögött a gazdasági társaságok védelme állt, mivel annak következtében, hogy nem egy természetes személy szenvedett vagyoni hátrányt és tévesztettek meg a csalás törvényi tényállása sem volt megállapítható annak ellenére sem, hogy a magatartás beleillik. Az utolsó eltérés is a gazdasági kapcsolatból származik, vagyis a kár helyett, ennél a bűncselekménynél vagyoni hátrány szerepel, ami nem csupán a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést jelenti, hanem az elmaradt vagyoni előnyt is magába foglalja. Ezen eltérés oka, hogy a társaságok a tevékenységüket üzletszerűen folytatják, haszonszerzési céllal, de abban az esetben, ha egy ilyen bűncselekmény elszenvedői lesznek az is előfordulhat, hogy a tényleges kár kisebb annál, mint amit haszonként szereztek volna, ha valódi gazdasági tevékenység valósul meg.

A soron következő bűncselekmény, amelyet meg kell vizsgálnunk köznapi nevén internetes csalásként ismerhető. Ebben az esetben az online térben véghez vitt cselekmény az oka a külön paragrafus alatt történő szabályozásnak. A szóban forgó deliktum több elkövetési magatartással valósulhat meg. Az első esetben az elkövető az információs rendszerben hajt végre valamilyen változtatást. Ide sorolható, hogy valótlan adatot visz be, a valós adatokat törli, vagy csak a működését befolyásolja. A másik lehetséges megvalósítási lehetőség a hamis, hamisított, vagy jogtalanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizető eszköz felhasználásával vagy elfogadásával valósul meg. A felhasználás esetében az elkövető úgy használja, mintha valódi lenne, a rendeltetésének megfelelően. Az elfogadás során az elkövető tudata átfogja a fizetőeszköz használatának jogellenességét. Jelen deliktum esetében is jogtalan haszonszerzési célzat szükséges, ugyanakkor itt is csak a kár értékelendő eredményként.

Végezetül a költségvetési csalás jellemzőit ismertetjük. Elengedhetetlen annak megemlítése, hogy ezen törvényi tényállás nem csupán egy bűncselekményt foglal magába, hanem számos költségvetést kárósító deliktum került egy Btk. szakaszba. Ide sorolandó többek között az adócsalás, jövedéki visszaélés, vagy akár a vámbűncselekmény is. Fontos eltérés az elemzés során, hogy ez a bűncselekmény túlmutat a személyek egymás közti relációján, és az államháztartás, nemzetközi szervezet, vagy az Európai Unió költségvetését hivatott védeni. Ezen jellemzőknek köszönhetően az elkövetési lehetőségek is igen sokfélék. Költségvetési csalást követ el többek között, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatban mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Ezentúl jogszabály vagy hatósági felhatalmazás hiányában jövedéki terméket – például cigarettát, szeszes italt – állít elő, kereskedik vele stb. Összefoglalva az követ el költségvetési csalást, aki a fent említett jogalanyok által nyújtott kedvezményt jogosulatlanul veszi igénybe, vagy a kötelezettségét nem megfelelően teljesíti,így ezáltal vagyoni hátrányt okoz.

Érzékelhető, hogy a csalás jogi meghatározottsága sokkal szerteágazóbb, mint ahogyan a hétköznapokban használjuk. Továbbá az egyes csalásoknak számos további variációjuk van, amelyek az adott eset értékelése során derülhetnek ki, de a jelen cikk igyekezett bizonyos kiindulópontot adni a főszempontok felismeréséhez.

Forrás:

Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. – Különös Rész. HVG Orac Lap – és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2019.

  • 2024.07.10GDPR A HR-BEN: ADATVÉDELEM A MUNKAHELYEN Programunkon gyakorlati oldalról tekintjük át a munkaviszonnyal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, tipikus buktatókat és lehetséges hibákat, melyek az elmúlt 6 év során a GDPR szabályozás létrejöttét követően felmerültek.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.05Business Beach Conference Az Ingatlan Regatta már 8 éve köti össze az ingatlanpiac legfontosabb szereplőit egy különleges sporteseménnyel. Az idei évtől kezdve, Litkey Farkassal közös szervezésben “új” eseményként csatlakozik hozzánk a Bankár Kupa.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Pénzbüntetést kapott egy orvos, aki valótlan igazolást állított ki

A Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség vádirata alapján a bíróság - nem jogerősen - súlyos pénzbüntetést szabott ki egy orvossal szemben, aki... Teljes cikk

Megkéseltek több amerikai vendégoktatót Kínában

Négy amerikai főiskolai oktató sérült meg egy késes támadásban az északkelet-kínai Csilin tartományban - közölte az amerikai média és amerikai... Teljes cikk

Minden tizedik brit dolgozó korábban hagyja abba a munkát a jóidő miatt

Vannak olyan dolgozók, akik a betegszabadságukat is kiveszik, hogy élvezzék a jóidőt. Teljes cikk