kapubanner for mobile
Megjelent: 1 éve

Miért látják pesszimistán anyagi helyzetüket a középkorúak?

Évtizedes távlatban fokozatos növekedést mutat a középkorúak jövedelme, az elmúlt négy negyedévben már stabilan 500 ezer forint felett volt ez az összeg egy háztartásra vetítve, szemben például a 2018 előtti 300 ezer forint alatti értékkel. A tartós emelkedés ellenére sokan nem érzik magukat biztonságban anyagi szempontból. A 30-59 évesek 20 százaléka kifejezetten pesszimistának mondható.

Miért látják pesszimistán anyagi helyzetüket a középkorúak?-

Bár a középkorúak jövedelme többéves távlatban emelkedést mutat, az anyagi helyzetüket továbbra sem érzik igazán stabilnak – így foglalható össze a K&H legfrissebb kutatása, amely egyebek mellett a 30-59 évesek helyzetét vizsgálta a harmadik negyedévben.

A saját pénzügyi helyzetét mindössze a megkérdezettek 25 százaléka tartja pozitívnak, vagy teljes mértékben kiszámíthatónak, biztonságosnak, a másik végletet pedig az a 20 százalék jelenti, akik kifejezetten negatívan látják az anyagi helyzetüket, ami jelentős bizonytalanságra utal. Az összesített eredmények szerint a megkérdezettek mindössze 54 százaléka látja kedvezőnek vagy viszonylag pozitívnak a pénzügyi hátterét, a többiek, azaz a válaszadók majdnem fele viszont negatív véleményen van. Utóbbiak aránya az előző negyedévhez képest szerény mértékben emelkedett.

Mit mutatnak a forintosított adatok?

Az átlagos jövedelem a megkérdezettek háztartásában 528 ezer forint volt. Ez közel 40 ezer forintos korrekciót jelent az előző negyedévben eddig mért legmagasabb értékhez, 566 ezer forinthoz képest, de még meghaladja a korábbi három negyedévben mért 500 ezer forint közeli átlagértékeket. A hosszabb távú trendeket nézve látszik, hogy 2015 óta fokozatosan emelkedik a háztartások jövedelme. A 300 ezer forintos szintet 2018-ban, a 400 ezres határt 2021 végén, az 500 ezreset pedig egy évvel ezelőtt lépte át a középkorúak háztartási jövedelmi átlaga a felmérés szerint.

Az, hogy a jövedelem trendszerű emelkedése ellenére az anyagi biztonságérzet alacsony, részben magyarázható a háztartások óvatosságával. Egyelőre sok háztartás bizonytalan a kilátásokat illetően, ami látszik a kiskereskedelmi forgalom adatain is. Ez részben azzal is indokolható, hogy a múlt év során a kiemelkedően magas infláción miatt reálértékben csökkenést tapasztalt a lakosság, azaz visszafogottabb volt a vásárlóereje. Bár a keresetek és a reálbérek nemzetgazdasági szinten is idén jelentős emelkedést mutatnak, a lakosság még nem kezdett el bátrabban költekezni, még mindig halogatja a komolyabb beszerzéseket.

Derűlátók és borúlátók

A kutatás szerint a 30-59 éves lakosság csupán 25 százaléka érzi magát igazán biztonságban anyagilag. A férfiak körében ez az arány magasabb, 31 százalékos, szemben a nőkre jellemző alacsonyabb, 19 százalékkal.

sokan borúsan látják a jövőt

Ugyanakkor a megkérdezettek 20 százaléka kifejezetten pesszimista és kiszámíthatatlannak látja anyagi helyzetét. A falvakban élők esetében 25 százalékos ez a mutató. Az alacsonyabb végzettségűek sokkal borúlátóbban ítélik meg anyagi helyzetüket, mint a felsőfokú végzettségűek, előbbieknél 23, utóbbiaknál 14 százalékos a pesszimisták aránya. Ez pedig azzal támasztható alá, hogy a felsőfokú végzettségűek magasabb jövedelemmel rendelkeznek.

Gond nélkül vagy nélkülözve

A kutatás konkrét forint értékeken keresztül is bemutatja a korosztály anyagi helyzetét a válaszok átlagai alapján. Az érintettek 10 százaléka él gond nélkül és rendszeresen takarékoskodik, ehhez 745 ezer forintos jövedelmet mondtak átlagosan. A következő csoportba sorolták a kutatók azokat, akik a 662 ezer forintos jövedelmükből kijönnek egy-egy hónapban és alkalmanként még félre is tudnak tenni a pénzből. Ők a válaszadók harmadát, azaz 33 százalékát jelentették.

Szintén egyharmad - valamivel kevesebb, 32 százalékos - azoknak az aránya, akik átlagban 458 ezer forintos jövedelemről számoltak be - ez az összeg a mindennapi megélhetéshez elég, de ahhoz már kevés, hogy spórolásra is fussa belőle.

A megkérdezettek 18 százaléka azt mondta, hogy 370 ezer forintos háztartási jövedelmük már éppen csak elég számukra minden hónapban. 5 százalékuk mondta azt, hogy hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdenek, 2 százalékuknak akár nélkülöznie kell a megélhetéshez: ez a két csoport átlagosan 320 ezer forintos háztartási jövedelemről számolt be.

Mire számítanak a fiatalok a fizetésükkel kapcsolatban? - tekintse meg a K&H ifjúsági index eredményeit is!

kép: freepik

  • 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Lemaradtak a középvezetők – csak ennyivel nőtt a fizetésük idén

Úgy tűnik, idén a középvezetők maradtak le a legjobban a bérversenyben: átlagosan kevesebb mint 7 százalékkal nőtt a fizetésük, miközben több... Teljes cikk

Október végétől a nők már ingyen dolgoznak – de most fordulhat a kocka

Az Egyenlő Díjazás Napja idén október 27-re esik. Ettől a szimbolikus naptól kezdve olyan, mintha a nők az év végéig „ingyen” dolgoznának a... Teljes cikk

Minimálbér-emelés: több, mint bérváltozás – így hat az egész ügyviteli rendszerre

A minimálbér-emelés hatása messze túlmutat a bérek korrekcióján – az egész ügyviteli és adminisztrációs folyamatra kihat, ezért érdemes... Teljes cikk