Mire számítanak a fiatalok a fizetésükkel kapcsolatban?

Mennyit ér a fizetésemelés?

Az mindenképpen jó hír, hogy a dolgozó fiatalok többsége - 75 százaléka - derűlátó, azaz a saját fizetésének emelkedésére számít. Az már kevésbé, hogy mindössze 21 százalék várja azt, hogy az inflációt meghaladó mértékben emelkedik majd a fizetése, azaz reálértéken pluszban lesz. Az érintettek több mint fele - 54 százaléka - azonban az inflációtól elmaradó fizetésemelkedést vár. Ez pedig azt jelenti, hogy a reálbérük valójában csökkenne. A kutatás eredményei és a hivatalos adatok felemás jövőképet mutatnak: a KSH adatai szerint ugyanis, az idei év első hat hónapjában a huszonéves fiatalok közel 9 százalékos reálbér-emelkedést könyvelhettek el. Az ellentmondás magyarázata, hogy miközben a hivatalos adat szerint az első félévben 4 százalék alatt volt az infláció, a fiatalok, az árak átlagos, 18 százalékos emelkedéséről számoltak be a második negyedéves felmérésben.

A jövőkép összességében kedvező, a fiataloknál azonban kevésbé pozitív a helyzet - ez derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely egyebek között azt vizsgálta, hogy a 19-29 éves dolgozó fiatalok mekkora béremelkedést várnak.

A kutatás eredményei felemás jövőképet mutatnak.

A friss, harmadik negyedéves felmérésből az is kiderül, hogy dolgozó fiatalok alig több mint ötöde nem számít arra, hogy a munkaadója bármilyen irányban változtatna a fizetésén. Látható az is, hogy nagyon alacsony az igazán pesszimisták aránya: mindössze 4 százalékuk tartja elképzelhetőnek, hogy a mostaninál kevesebb nettót vihet haza.

Van azért javulás

Érdemes összevetni a felmérés korábbi eredményeivel a mostani számokat. Rövid távon, vagyis az idei második negyedéves adatokkal összehasonlítva az látszik, hogy alig változott a fizetésemelésre számító fiatalok aránya: akkor ugyanis 78 százalékuk tartozott ebbe a körbe. Ez ugyan 3 százalékponttal meghaladja a harmadik negyedéves eredményt, ám a változás nem szignifikáns.

A több mint 10 éves múltra visszatekintő felmérés idősoros adataiból viszont már egyértelműen javulás látszik a fizetések megítélésében. A 2013 eleje és 2015 vége közötti negyedévekben egy-két kilengéstől eltekintve 50 százalék alatt volt a béremelkedést valószínűsítő dolgozó fiatalok aránya, ebben az időszakban átlagosan 47 százalékuk számított erre. Ugyanakkor 2016 és 2020 első negyedéve között már több mint 67 százalékuk szerepelt az optimisták táborában, az azóta eltelt időszakban pedig már átlagosan majdnem 72 százalékos volt az arányuk. A rekordszintet a múlt év második negyedévére vonatkozó 80 százalék jelentette, vagyis akkor az állásban lévő fiatalok négyötöde várt magasabb fizetést - az akkori csúcsértékben szerepet játszhatott a 2023 elejére jellemző extrém magas infláció is.