Miért lépjen be egy nyugdíjas közérdekű nyugdíjas szövetkezetbe?

A munkavállalásra kész nyugdíjasok előtt tornyosuló első ilyen akadály, hogy egyedül nagyon nehezen találnak maguknak munkát. A nyugdíjasok néhány sikertelen próbálkozás után jellemzően feladják a munkavállalási kísérletezést, mert nem tudják, hogyan folytathatnák tovább.

A nyugdíjasok kapcsolati tőkéje gyorsan apad, így egyre kevesebb lehetséges munkáltatóhoz képesek eljutni. A nyugdíjasok egyedül nem képesek a munkaerő-piaci kereslet és a nyugdíjas munkavállalói kínálat összehangolására. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet viszont természetesen képes lehet erre a közvetítésre, ha megfelelően sok munkáltatóval tud szerződni és megfelelően sok nyugdíjas szövetkezeti tagot tud toborozni. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (knysz) speciális munkaerő-kölcsönzőként működhet, a dolgozni kívánó nyugdíjasok és a nyugdíjasokat alkalmazni kívánó munkáltatók közötti hatékony közvetítő szervezetként.

A munkát vállaló nyugdíjasok előtti második akadály, hogy lényegében ugyanannyi közterhet kell fizetniük a keresményük után, mintha aktív korú dolgozók lennének: az szja (15%) mellett fizetniük kell a nyugdíjjárulékot (10%) és a természetbeni egészégbiztosítási járulékot (4%), csak a pénzbeni egészségbiztosítási járulék (3%) és a munkaerőpiaci-járulék (1,5%) megfizetése alól mentesülnek. A nyugdíjjárulék fizetéséért cserébe jogosultságot szereznek a nyugdíjuk emelésére (az éves kereset 1/2400-ad részével emelik meg a nyugdíj havi összegét a következő évtől).

Egészségügyi ellátásra jogosultak a nyugdíjas státuszukból fakadóan, táppénzre viszont nem (hiszen nem fizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot). Emiatt a munkáltatók is vonakodnak a nyugdíjasok tömeges alkalmazásától, hiszen nekik kell kitermelniük a bért terhelő közterheket is, ráadásul munkáltatóként csak kis összegű támogatásban részesülnek a nyugdíjas foglalkoztatott után: a szociális hozzájárulási adó mértéke ilyen esetben a szokásos 22% helyett 11%, de csak legfeljebb havi 100 ezer Ft bruttó bér erejéig. A munkáltatók azért sem rajonganak, hogy a nyugdíjas munkavállalót ugyanúgy megilletik a Munka Törvénykönyvében szabályozott jogosultságok, mint az aktív korú dolgozókat (pl. szabadság, fizetett ünnepnapok, felmondással járó kötelező kiadások).

Megoldhatja-e ezeket az anyagi természetű nehézségeket a közérdekű nyugdíjas szövetkezet?


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Miért lépjen be egy nyugdíjas közérdekű nyugdíjas szövetkezetbe?
2. oldal - Igen!