Milliárdos bírságok a kartellezőknek

A GVH történetének rekordbírságait szintén kartellügyekben szabta ki: 2017-ben összesen 9,5 milliárd forintot a végtörlesztő kartell, 2004-ben összesen 7 milliárd forintot az autópálya kartell miatt. Ezekben az ügyekben a vizsgált vállalkozások mind túlnyomórészt nemzetközi hátterű nagyvállalkozások, bankok voltak. A mostani ügyekben azonban megfigyelhető, hogy a GVH nemcsak a nagy multikra csap le, de kisebb, magyar tulajdonú cégekre is.

„Tavaly a hat bírsággal érintett kartell közül ötben magyar hátterű disztribútorok, illetve ajánlattevők is részt vettek a jogsértésben, és rájuk pár százmillió forintos nagyságrendű bírságokkal sújtott le a GVH.” - mondta Ritter Eszter partner, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának társvezetője.

A felsorolt ügyek között több, közbeszerzéseket érintő összejátszás is van, amely a legsúlyosabb versenyjogsértések közé tartozik, Magyarországon 2005. óta bűncselekménynek számít, ráadásul a megbírságolt résztvevőt a közbeszerzésekből is kizárják.

Hogyan buknak le a kartellezők?

A kartellek felderítését a GVH erre szakosodott irodája végzi, amely figyelemmel kíséri a piaci jelenségeket, valamint a GVH-hoz érkező panaszokat, és így gyűjt az eljárásindítást megalapozó bizonyítékot.

A kartellról informátor is szolgáltathat bizonyítékot, aki így bizonyos feltételek esetén a kiszabott bírság egy százalékát elérő, de legfeljebb 50 millió forint személyi jövedelemadó-mentes díjban részesülhet.

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint ennél gyakoribb, hogy a még fel nem tárt kartell egyik résztvevője jelenti be a jogsértést a hatóságnak. „Előfordulhat például, hogy az egyik kartellezőnél tulajdonosváltozás, átstrukturálás, esetleg belső, például munkaügyi vizsgálat miatt átvilágítást végeznek és ennek során derülnek ki versenyjogsértő gyakorlatok” - magyarázza Sólyom Iván partner, az ügyvédi iroda versenyjogi csoportjának társvezetője.

Önkéntes bejelentéssel csökkenthető a bírság

Egy vállalat önként bejelentheti a GVH-nak a versenykorlátozásban való részvételét, úgynevezett engedékenységi kérelemben, egyúttal a jogsértést alátámasztó bizonyítékot is szolgáltathat. Ha a cég elsőként tárta fel a GVH-nak a kartellt, vagy elsőként szolgáltatott megfelelő minőségű bizonyítékot, nem volt a kartell szervezője, valamint az eljárás során együttműködött a hivatallal, úgy a hátrányos következmények többsége alól mentesülhet. Így többek között a bírság kiszabása alól, a közbeszerzésekből nem zárható ki a kartell miatt, továbbá az esetleges kártérítési felelőssége is korlátozottabb mértékű lehet, mint a többi kartelltagé.

Ha azonban a bejelentést csak másodikként vagy harmadikként teszi meg, úgy csak bírságcsökkentésben részesülhet.

Ritter Eszter kiemelte, hogy engedékenységi kérelemhez csatolt bizonyítékot a GVH legtöbbször arra használja fel, hogy bírói engedélyt kérjen előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálathoz (közismert néven: hajnali rajtaütésekhez). Ekkor az együttműködés keretében a bejelentőt a GVH adott esetben a kartelltevékenység folytatására is kötelezheti a majdani rajtaütés minél sikeresebb lefolytatásának reményében.

Egyéb bírságcsökkentő módszerek

Engedékenységi kérelem hiányában is vannak eszközök a vizsgált vállalkozás számára, hogy a leendő bírságot minél nagyobb mértékben csökkentse. Amennyiben a bírságközlemény szerint tevőleges jóvátétellel reparálja a jogsértés negatív hatásait, vagy ha egy előzetes engedékenységi program alapján megfelelési erőfeszítéseket tesz, valamint, ha beismeri a jogsértést, úgy ezek mind bírságcsökkentő tételként vehetők figyelembe.

Végül a GVH - saját döntése alapján - úgynevezett egyezségi eljárást is kezdeményezhet a versenyfelügyeleti eljárás során, melynek lényege, hogy 10-30%-os, sőt adott esetben magasabb mértékű bírságcsökkentésért cserébe a vállalkozás elismeri a jogsértést és lemond a határozat megtámadásának jogáról, így az eljárás kevesebb ráfordítással hamarabb befejezhető.

Számos eszköz áll a vállalkozások rendelkezésére ahhoz, hogy a GVH-val együttműködve, az adott helyzetből a lehető legkisebb hátránnyal kerüljenek ki. Még jobb lenne, ha eleve jogkövető magatartást tanúsítanának, és a versenyjogi jogsértések megelőzéséért megfelelési programot működtetnének. Magyarországon ezek a programok a multinacionális vállalatok körében már magától értetődő gyakorlatnak számítanak, így ez a magyar cégektől is egyre inkább elvárható lesz. Ráadásul a GVH is számos kiadvánnyal segíti a hazai cégek megfelelését. - tették hozzá a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetői.