Milliárdos potenciál rejlik az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatásában

A PwC Golden Age Indexe különböző mutatók - foglalkoztatás, jövedelem, képzés, stb. - súlyozott átlaga, amely két évente 34 OECD-országban méri az 55 év feletti munkavállalók munkaerő-piaci hatását.

Az elemzés megállapításaiból:

• Izland áll a rangsor élén, megelőzve Új-Zélandot, Izraelt és Svédországot.
  
• Izrael, Németország és Ausztrália javítottak legtöbbet 2003 óta a helyezéseiken, míg Mexikó, Törökország és Görögország 12-12 helyezést esett vissza.
  
• Magyarország egyet lépett előre a rangsorban, így a 26. helyen áll az OECD-listán.
  
• Az Egyesült Királyság megtartotta középmezőnybeli pozícióját - abszolút értékben vett teljesítménye javult ugyan, ezzel egyidejűleg azonban az OECD átlagteljesítménye is javulást mutatott.
  

„A magas jövedelmű (OECD-) országokban az 55 évet betöltött vagy annál idősebb népesség 2015 és 2035 között csaknem 50%-kal, mintegy 538 millió főre nő majd. A várható élettartam növekedése pozitív fejlemény, a népesség gyors elöregedése azonban jelentős pénzügyi terhet ró az egészségügyi és nyugdíjrendszerekre. A magasabb költségeket véleményünk szerint ellensúlyozhatja, ha az idősebb munkavállalók számára lehetővé és vonzóvá válik a munkaerőpiacon maradás, vagy az oda való visszatérés. Ez növelni tudná a GDP-t, a fogyasztói vásárlóerőt és az adóbevételeket” - mondja Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója.

„Az idősebb munkavállalók élettapasztalata és karrierjük során megszerzett készségei óriási értéket képviselnek a fiatalabb munkatársak számára. Ezt a legjobb munkaadók azáltal fogják tudni kiaknázni, hogy fejlődési lehetőségeket biztosítanak az idősebb munkavállalóknak, ideértve a digitális készségekkel kapcsolatos fordított mentorálási programokat és gyakorlati képzéseket is” - teszi hozzá a PwC szakértője.

Az elemzés készítői szerint az OECD-országok kormányainak az alábbiakat kell prioritásként kezelniük:

• a nyugdíjrendszerek reformja és a későbbi nyugdíjba vonulást támogató egyéb pénzügyi ösztönzők biztosítása;
  
• főként a technológiai változások, mint pl. a fokozódó automatizálás miatt az idősebb munkavállalók számára szükségessé váló képzés/átképzés támogatása; és
  
• az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni leküzdését szolgáló intézkedések végrehajtása a foglalkoztatás valamennyi területén;
  
• a vállalati kultúrákban élő sztereotípiák lebontása, mely az idősebb munkavállalók foglalkoztatását nem kezeli eléggé értékesnek.