Miért lett sokkal nehezebb állást találni és miért kellenek a vendégmunkások?

Bár a hivatalos statisztikák szerint továbbra is alacsony a munkanélküliség Magyarországon, a munkaerőpiac valójában egyre zártabbá válik – erre hívta fel a figyelmet a Világgazdaságnak adott interjújában Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. A látszólagos stabilitás mögött szerkezeti problémák, gazdasági lassulás és tartós munkaerőpiaci feszültségek húzódnak meg.

Nem leépítenek, hanem kivárnak a cégek

A szakszervezeti tapasztalatok szerintnem indult el tömeges elbocsátási hullám, ugyanakkor a vállalatok egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy a megüresedő pozíciókat nem töltik fel újra. Ez a „csendes leépítés” a fluktuáció révén lassan, de folyamatosan csökkenti a foglalkoztatotti létszámot. A háttérben elsősorban a demográfiai fogyás áll: évente 35–40 ezer fővel csökken a potenciális aktív korú népesség, ami elfedi a munkaerőpiaci feszültségeket.

Ipari visszaesés, rejtett munkaerő-felesleg

Az ipar immár közel két éve gyenge teljesítményt mutat, részben a német gazdaság problémái, részben a visszaeső megrendelések miatt. Több ágazatban – különösen a gépgyártásban – megjelent a kapun belüli munkanélküliség: a cégek 2–5 százalékos kihasználatlan állománnyal működnek, miközben a túlélés érdekében felélik belső tartalékaikat. Gyakoriak az egyműszakos munkarendre való visszaállások, megszűntek a túlórák, ami sok dolgozónál tényleges jövedelemcsökkenést eredményezett.

A kvalifikáltabb munkavállalók sincsenek biztonságban

Meglepő módon a leépítések elsősorban nem az alacsonyabb képzettségű dolgozókat érintik, hanem az adminisztratív és mérnöki-műszaki területeken dolgozókat. Ennek oka egyrészt a digitalizáció, másrészt az, hogy több nyugat-európai ország – Németország, Ausztria, Lengyelország – egyre inkább hazatelepíti a magas hozzáadott értékű tevékenységeket. Ez hosszabb távon a termelés visszaszorulását is magával hozhatja.

Az álláskeresők fele tartósan kiszorulhat

Mészáros Melinda szerint ki kell mondani:

a jelenlegi mintegy 216 ezer regisztrált álláskeresőnek nagy valószínűséggel legalább a fele sem rövid, sem középtávon nem lesz bevonható az elsődleges munkaerőpiacra.

A komplex felzárkóztató programok tapasztalatai szerint az egészségügyi, mentális, képzettségi és mobilitási korlátok egyszerre zárják el az érintetteket a munkavállalás lehetőségétől. Ez különösen a nagy vidéki beruházások környékén okoz feszültséget, ahol a helyi munkaerő nem tudja kielégíteni a több ezres létszámigényt.

Vendégmunkások nélkül nincs működő nagyberuházás

A Liga Szakszervezetek elnöke nem tartja reálisnak a harmadik országbeli munkavállalók teljes kizárását. Szerinte a magyar munkaerő-tartalék nem elegendő ahhoz, hogy egyszerre, egy helyen nagy létszámú, tapasztalt munkavállalót biztosítson, így bizonyos ágazatokban a vendégmunkások alkalmazása megkerülhetetlen.

Lassuló bérdinamika, növekvő feszültségek

A bérmegállapodások többsége 2026-ra 5–7 százalékos emelést tartalmaz, ugyanakkor egyes közszolgálati és önkormányzati területeken ennél magasabb megállapodások is születtek. A legnagyobb bérfeszültség továbbra is a pályakezdők magas bérigénye és a tapasztalt munkavállalók lassabb bérfelzárkózása között húzódik.

Elérhető az egymillió forintos átlagkereset?

Mészáros Melinda szerint – mivel átlagkeresetről és nem alapbérről van szó – reális, hogy 2028 végére elérje az egymillió forintot a bruttó átlagkereset, amennyiben a jelenlegi, évi 10 százalék körüli keresetnövekedési pálya fennmarad. Ugyanakkor hangsúlyozta: a régiós összevetésben Magyarország továbbra is lemaradásban van, és a vállalatok bérfizetési képessége a működési költségekhez képest nincs teljes mértékben kihasználva.

kép: freepik