Milyen árnyalatai vannak a HR-nek?

Magyar Miklóssal együtt fogjátok tartani a programotokat. Honnan ismeritek egymást?

2004-ben ismerkedtünk meg a British American Tobacco-nál dolgozva, majd 6 évvel később felkértem, hogy a Xerox Magyarország Kft-ben folytassuk együtt a közös munkát. Miklós komplex gondolkozású, tehetséges, agilis vezető, akivel azonos értékeket vallunk és a HR-ről alkotott nézetünk is hasonló.

“HR 50 árnyalata” lesz a témátok, honnan ered a rejtelmes cím?

Pályafutásom legelején egy mentori tanácsként kaptam, hogy “a világ nem fekete-fehér, így meg kell tanulnom kezelni benne a szürkét”. Akkor még nem teljesen értettem, hogy ez miért is olyan lényeges. Naivan azt gondoltam ha vannak folyamatok, rendszerek és szabályzatok, akkor azok mentén könnyen kezelhető minden. Most már, hogy olyan nagy cégeknél dolgoztam, mint a Tesco, BAT, Xerox, Syngenta és GE és sok mindent láttam tudom, hogy minden helyzet egy különálló tényállás, ahol az eset összes körülményeinek tükrében kell ítéletet alkotni. Az eseti helyzetek szürke palettájának kezelése pedig valódi művészet, hiszen úgy kell egyedi döntéseket hoznunk, hogy összességében mégis konzisztenciát mutassunk.

A délutáni workshop mellett fontosnak tartjátok, hogy már a délelőtti részben is aktívan bevonjátok a közönséget. Miért?

Minden helyzet más, nem csak az egyedisége miatt, de attól függően is, hogy milyen vezető mellett és milyen vállalati kultúrában történik az eset. Nincsenek egyértelmű döntések, mint ahogy nincsenek egyértelműen jó vagy rossz megoldások sem. Hiszünk abban, hogy a jelenlevőknek azzal tudjuk a legtöbbet adni, ha minél több nézőpontot felszínre hozunk. Ennek érdekében fogunk kérdezni, megszólaltatni és akár provokálni is.

Több nagy cégnél dolgoztál HR vezetőként, mik az eddigi tapasztalatok? Milyen szerepekbe szorultál be, ami nem volt jó, és mi lenne az ideális szerep?

HR vezetőként nagyon sok szerepben kellett jelen lennem, melyek mindig függtek a vállalati kultúrától, az adott vezető elvárásaitól és a szituációtól is. Voltak olyan szerepek melyek közel álltak hozzám, – pl. a belső tanácsadó, coach, változási ügynök - így könnyen tudtam velük azonosulni. Voltak olyanok, melyeket felvettem, mert a szervezetnek akkor és ott arra volt szüksége – pl. adminisztratív szakértő, érdekegyeztető, konfliktuskezelő. És voltak olyanok is, melyekbe tudatosan nem léptem be – pl. lelki szemetesláda, tyúkanyó, ellenőr. Ez utóbbi helyzetek voltak a legnehezebbek, hiszen itt meg kellett értetnem a vezetőkkel és dolgozókkal, hogy miért nem hiszek ezekben és mi az, amit ajánlok helyettük.

Ha kíváncsi Pach Gabriella, Magyar Miklós (és sok más előadó) további gondolataira a HR szerepeiről, döntési helyzetekről, és egyéb témákról akkor jöjjön el a második HR Piknikre.
Jelentkezés és program itt.