Milyen karriert álmodhatnak a fiatal jogászok?

Ma talán a legnehezebben elérhető szakma a bírói pálya, tekintve, hogy már egy-egy fogalmazói helyre is, amely még csak az első lépés a bíróvá válás útján, akár kétszázan is jelentkeznek - mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) múlt heti, Jogállás 2008 állásbörzéjén rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Ráadásul a jelenleg ítélkezők mintegy háromnegyede a rendszerváltás után végzett, tehát a 70 éves nyugdíjkorhatárt figyelembe véve csak 30-40 év után kerülhetnek sorra a szakvizsgával rendelkezők. Ehhez természetesen mindenekelőtt meg is kell felelni, amihez a jelenlegi követelmény sem túl nagy ad segítséget, hiszen az ügyészi, bírói karrierhez summa cum laude eredmény és 2-3 felsőfokú nyelvvizsga szükségeltetik.

Ügyészi karrier? Majdhogynem lehetetlen...

A '80-as években örömünnepet ültünk, ha valaki elindult a pályán, most az kell mondanom: nem nulla, de fél százaléknál nem nagyobb az esély arra, hogy valaki bekerüljön az ügyészek közé. Tavaly 22 meghirdetett fogalmazói állásra 230 jelentkező volt. Az idén a Fővárosi Főügyészségen a várhatóan megüresedő tíz ügyészi posztra mintegy hatvan titkár áhítozik - mondta a Népszabadságnak Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztályának vezetője. Meglátása szerint annak, aki fogalmazó állást szeretne megcsípni, a nyelvtudás, a jó eredményű diploma mellett tudományos konferenciákon, pályázatokon is részt kell vennie, és az ügyészségi gyakorlatot sem felejtheti el. A büntetőjogi ügyek mellett az ügyészeknek egyre több jogosítványuk van a magán- és közjogi területen is, ezért a cégjogtól kezdve a környezetvédelmen, az alapítványokkal kapcsolatos területeken át széles palettáról választva lehet specializálódni.

Az utóbbi időszakban az ügyvédi munkában is nagy változások következtek be: a klasszikus polgári peres és büntetőjogi eljárások aránya csökkent (jelenleg átlagosan húsz százalékra tehető), míg a szolgáltató - például gazdasági - jellegűeké jelentősen megnőtt. - A '90-es évek óta 1500-ról tízezerre emelkedett az ügyvédek száma, és évente 3-3,5 ezren végeznek az egyetemeken.

Egyensúly nélkül a jogi munkaerőpiac

Ez egyértelműen tarthatatlan helyzet, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szakma évi 1500 jelöltet vesz fel a hároméves kötelező gyakorlatra, és ezeknek a szerződéseknek jelentős része fiktív. Azaz a szakvizsgáig eljutni szinte automatizmus, és így sok, valójában tapasztalatlan, gyakorlatlan fiatal kerül a munkapiacra - véli Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Szerinte nagy merészségre vall, ha valaki vállalkozás keretében szeretne ügyvédkedni, mivel nemcsak komoly befektetést igényel (iroda, bérleti díj, kötelező csatlakozás az e-rendszerhez), de a túlkínálat miatt még egy jól menő iroda sem tudhatja biztosan, lesz-e munkája a következő hónapban.

Bár Magyarországon egyelőre szokatlan, hogy az ügyvédek egy része nem lesz tulajdonos abban az irodában, ahol dolgozik, de jobb lesz, ha megbarátkozunk vele, s inkább a nyugati minta alapján alkalmazottként alkalmazkodunk a helyzethez. Jelenleg az ügyvédek kétharmadának van egyéni praxisa, de ez az arány biztosan csökkenni fog - állítja Bánáti János.

A közjegyzői karba évente 40-50-en kerülhetnek be fogalmazóként, három évvel később szakvizsga, majd újabb három éves közjegyző-helyettesi gyakorlat következik. Az már jó évnek számít, amikor 25-30 hely megüresedik országszerte - mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Azzal sem árt tisztában lenni: a kinevezés nem jelenti azt, hogy az ember aranybányára lelt. Pusztán a hagyatéki ügyek ma már nem képesek eltartani egy irodát, és egy recesszió felé közelítő gazdaság sem ad annyi munkát a kollégáknak, mint egy dinamikusan növekvő - teszi hozzá.

A multik szippantják fel a pályakezdő jogászokat

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) pályakezdőit jól fogadta a munkaerőpiac, a felmérések szerint a hallgatók negyede a végzést követően azonnal elhelyezkedik, három hónappal az államvizsga után pedig már négyből három embernek büszkélkedhet munkahellyel. Elenyésző azok aránya, akiknek akár fél évet is várniuk kell az első munkahely megszerzésére - tudta meg a Népszabadság Schanda Balázs dékántól, az intézmény Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezetőjétől. "Tapasztalataink szerint elsősorban a multinacionális cégek veszik fel előszeretettel a frissen kikerülő jogi diplomásokat. Sokan a gyors karrierlehetőség miatt választják ezt az utat, vállalva az esetleges átképzést egy későbbi vezető pozíció reményében" - nyilatkozta Monekné Tomor Anita, a főként bölcsészek és jogi végzettségűek toborzásával, közvetítésével, kölcsönzésével foglalkozó Workstreet Consulting Személyzeti Tanácsadó Kft. cégvezetője.

A fiatal jogászok egy része tanácsadóknál, pénzintézeteknél, biztosítóknál, ingatlanirodáknál, állami intézményeknél, nagyvállalatoknál - akár gyógyszercégeknél - vállalnak munkát. Sokan igyekeznek a hároméves szakvizsgához szükséges gyakorlatot a közszférában megszerezni, - erre például az APEH nyújt jó lehetőséget számukra -, de a szakvizsgát követően gyakorta előfordul, hogy valódi anyagi és szakmai perspektíva híján pályaelhagyóvá válnak.

Csupán nagyon kevés szerencsés az, aki családi vagy egyéb kapcsolatoknak köszönhetően rögtön ügyvédi irodákban, esetleg bíróságon tud elhelyezkedni, de a túlképzés miatt sajnos egyre jellemzőbb, hogy akár középfokú végzettséget igénylő munkakörrel is beérik a jogászok - meséli tapasztalatait Monekné Tomor Anita. Sajnos külföldön sem jobb a helyzet, csak annak érdemes szerencsét próbálni, aki a biztos nyelvtudás mellett kitűnő kapcsolati tőkével is rendelkezik.

Népszabadság