Mire figyeljünk a külföldi vendégmunkások beillesztésénél?

- Milyen nehézségek adódhatnak, ha más kultúrából érkeznek munkavállalók?

Lehetnek kommunikációs nehézségek, konfliktusok a hierarchiával vagy a munkakultúrával kapcsolatban, valamint az esetleges félreértések az elvárások és szokások terén. Az idegen meg nem értett kultúrák konfliktusokat szülnek. Beszélhetünk akár a toalett, mosdó használatáról, vagy épp az eltérő – európai normától messze álló - étkezési szokásokról. Egy konfliktus pedig szinte minden esetben diszkriminációt eredményez.

- Kinek kell kihez alkalmazkodni? Csak a vendégmunkásoknak a magyar viszonyokhoz?

Az alkalmazkodásnak mindkét fél - magyar és külföldiek - részéről meg kell történnie. Fontos, hogy mind a magyar munkavállalók, mind pedig a harmadik országbeli vendégmunkások nyitottak legyenek az együttműködésre és a kulturális különbségek megértésére. A közös metszet megtalálása érdekében a türelem, az empátia és a megfelelő kommunikáció elengedhetetlen.

- Hol kell kezdeni a folyamatot?

A folyamatot már a külföldi munkavállalók hazájukban történő kiválasztásával és felkészítésével el lehet és szükséges kezdeni. Fontos, hogy a munkavállalók megfelelő tájékoztatást kapjanak a céges elvárásokról, a magyar munkakultúráról és az esetleges kulturális különbségekről.  Aktuális adalék: a napokban a repülőn elegyedtem szóba a Fülöp-szigetekről érkező hölgyekkel, akik munkavégzés céljából jöttek Magyarországra és bizony nem tudtak semmit hazánkról, a kultúránkról.

- Mi lehet konfliktusforrás?

A vezetői utasítások, a munkarend, az étkezési szokások vagy akár az egyéb napi, higiéniai rutinok. Fontos, hogy a munkaadók figyeljenek ezekre a pontokra és próbálják meg előre felkészíteni mindkét felet a lehetséges konfliktusok kezelésére. Példa a toalett használata. Az ázsiai és közel-keleti népek nem a nyugaton megszokott angol wc-t más nevén water closettet használják, hanem a lapos indiai wc-t, guggoló helyzetben. Akik ehhez a pozícióhoz vannak szokva, azok az angol wc-t is ebben a helyzetben fogjak használni. Ezért láthatunk ilyen helyeken cipő lábnyomot a wc deszkán, esetleg eltört deszkát, wc csészét. Egy másik jellemző probléma lehet, hogy a keleti népeknél nem elterjedt a wc papír használata, helyette bidével oldjak meg a tisztálkodást. Ahol nincs bidé, ott műanyag kannával, esetleg vizes palackokkal oldják meg ugyanezt. Több helyen láttam már, hogy az illemhelyiség tele volt dobálva elhagyott üres vizespalackokkal.

De akár beszélhetnénk az eltérő étkezési szokásokról. Ázsiai és közel-keleti országokban a villa használata nem terjedt el. A kést darabolásra használják, kanalat híg állagú ételekhez. A villát pedig kézzel helyettesítik, ujjal megfogva helyezik az ételt a szájukba. Ezek kényes kérdések, de muszáj beszélnünk róluk.

- Kiket kell felkészíteni egy csoport vendégmunkás érkezése előtt?

Egy szóval: mindenkit. Egy csoport vendégmunkás érkezése előtt fontos, hogy mind a vezetőség, mind pedig a munkavállalók fel legyenek készítve az új kollégák fogadására. Ez magában foglalja a személyzetet, a HR-osztályt és az érintett munkatársakat is.

- Mennyire kell a kulturális különbségeket figyelembe vennie egy munkaadónak a szállás kialakításán?

Maximálisan. Fontos, hogy az elhelyezés és az étkezési, higiéniai lehetőségek megfeleljenek a vendégmunkások igényeinek és elvárásainak. Tudnunk kell, hogy amennyiben a szállás nem a megszokott szokásaik szerint van kialakítva, akkor is úgy fogják használni, ahogy odahaza megszokták. Vagyis a saját higiéniai és használati szokásaikat fogják megvalósítani, ahogy korábban már említettem. Gasztronómiai szokásaik, ízlésük is tőlünk eltérő, ezért jellemzően magukra főznek.

- Milyen speciális igényeik vannak/lehetnek az ázsiai vendégmunkásoknak?

Tapasztaltam, hogy rendszeresen megtartják a tradicionális ünnepeiket, a szálláson a saját ételeiket készítik el és fogyasztják, a munkahelyükön és a szálláson is nagy hangsúlyt helyeznek a vallásgyakorlásra, a vallási előírások megtartására. Muzulmánoknál lényeges az imaterem, hinduknál népszerűek a táncestek, erre egy nagyobb szoba kijelölése hasznos lehet. Fontos, hogy a munkaadók ezeket az igényeket figyelembe vegyék és próbálják megfelelően kielégíteni.

- Ha kialakul egy konfliktus magyarok és vendégmunkások között mit tegyen a munkaadó? Hogyan indítsa el a kezelést?

Általánosságban elmondható, a vendégmunkások között mindig van „senior” akit tisztelnek és vezetőnek tekintenek. Az ő feladata mediátorként közvetíteni a sajátjai és a munkaadó között, lehetőség szerint diplomatikus módon. Ha konfliktus alakul ki a magyar és vendégmunkások között, szükséges, hogy a munkaadó azonnal lépjen és eljárjon. Első lépésként érdemes a felek közötti kommunikációt elősegíteni, a „senior” bevonásával egyeztető tárgyalásokat szervezni. Ha szükséges, külső mediátor vagy szakértő bevonásával próbálhatják meg rendezni a vitát, hogy elkerüljék az eszkalációt.

- Érdemes "vegyes" műszakokat kialakítani gyárban vagy legyenek egy tömbben a vendégmunkások?

Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, ezért fontos, hogy a munkaadók gondosan mérlegeljék az adott körülményeket és az alkalmazottak igényeit.

- Kell-e egy munkaadón kívüli, a vendégmunkások anyanyelvén beszélő kontaktszemély, akihez bármikor fordulhatnak vagy elég cégen belül erre valakit kijelölni?

Igen, érdemes. A korábban említett „senior” is tökéletes megoldás lehet. Szükség szerint akár külső tanácsadót, vagy hotline szolgáltatást is ajánlhatnak, olyan munkatárssal, aki az adott nyelvet beszéli, a kultúrát ismeri és képes segítséget nyújtani a vendégmunkásoknak.

A nyitóképen Hódosi Zoltán