Mit ellenőriz a munkavédelmi felügyelő?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA munkavédelmi felügyelő valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül – ellenőrzést tarthat, a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérhet, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívhatja.
A munkavédelmi felügyelő a felügyelői igazolványa felmutatásával vagy megbízólevél alapján végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján induló elsőfokú hatósági eljárás lefolytatására az a munkavédelmi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, tájékoztat az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség. A felügyelő köteles az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti titkot, a vállalkozásra vonatkozó információkat megőrizni, harmadik személlyel nem közölhet olyan adatot, mely az ellenőrzés során jutott tudomására.
a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítését
b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítését
c) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálását, bejelentését, nyilvántartását, valamint megelőzésére tett intézkedéseket
A munkavédelmi bírság kiszabása elkerülhetetlen, ha az ellenőrzés során a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülményeket állapít meg az ellenőrzés. A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírság mértéke 50.000 Forinttól – 10.000.000 Forintig terjedhet, amely telephelyenként is kiszabható! Fontos tudni, hogy a munkavédelmi felügyelő az ellenőrzésen feltárt szabálytalanságok miatt, a helyszínen készpénzt nem kérhet szabálysértési- vagy helyszíni bírság jogcímén!
Munkavédelmi hatósági ellenőrzés indulhat rutinszerűen, bejelentés alapján, munkabaleset utáni kivizsgálásként, előre bejelentett, átfogó ellenőrzés részeként.
A közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása esetén lényegét tekintve a hatóság azonos módon jár el, mint a hivatalból lefolytatott munkaügyi ellenőrzések esetén. Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – élhet.
Amennyiben a felügyelőség azt állapítja meg, hogy a panasz és a közérdekű bejelentés kivizsgálására nem jogosult, nyolc napon belül a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, melyről a bejelentőt egyidejűleg értesíti. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.
A felügyelőség a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti. Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.
Annak a félnek a kérelmére folytatható le, akinek a jogát, jogos érdekét az ügy érinti. Ha a munkabaleset kivizsgálásának eredményével a sérült munkavállaló, annak halála esetén hozzátartozója nem ért egyet, a munkabaleset bekövetkezésétől számított három évig kérelemmel fordulhat a baleset bekövetkezésének helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz és kérheti a munkabaleset körülményeinek kivizsgálását, illetve a balesetnek munkabalesetté minősítését.
Erre a lehetőségre – mint jogorvoslatra – a munkáltató köteles felhívni a sérült vagy hozzátartozója figyelmét a balesettel kapcsolatos munkáltatói álláspontot közlő határozatban.
Ekkor a hatóság által megindított munkavédelmi közigazgatási eljárás ügyfele lesz a munkavállaló – vagy annak hozzátartozója – és a munkáltató is. Ezt követően kerül sor arra, hogy a munkavédelmi felügyelő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos jogosultságát a tervezett ellenőrzés keretében gyakorolja.
NÉGY TÉVHIT, AMELYEKÉRT MILLIÓKRA BÜNTETHETNEK
Az, hogy nincs elég árbevétele egy cégnek, nem befolyásolja a munkavédelmi ellenőr bírságolási szándékát, ahogy a tevékenységtől sem függ a bírság mértéke. Pedig a cégek többsége mindkettőben bízik, amíg nem bizonyosodik be az ellenkezője.
a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítését
b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítését
c) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálását, bejelentését, nyilvántartását, valamint megelőzésére tett intézkedéseket
A szankciók
A munkavédelmi bírság kiszabása elkerülhetetlen, ha az ellenőrzés során a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülményeket állapít meg az ellenőrzés. A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírság mértéke 50.000 Forinttól – 10.000.000 Forintig terjedhet, amely telephelyenként is kiszabható! Fontos tudni, hogy a munkavédelmi felügyelő az ellenőrzésen feltárt szabálytalanságok miatt, a helyszínen készpénzt nem kérhet szabálysértési- vagy helyszíni bírság jogcímén!
Munkavédelmi hatósági ellenőrzés indulhat rutinszerűen, bejelentés alapján, munkabaleset utáni kivizsgálásként, előre bejelentett, átfogó ellenőrzés részeként.
Közérdekű bejelentések nyomán indítható eljárások
A közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása esetén lényegét tekintve a hatóság azonos módon jár el, mint a hivatalból lefolytatott munkaügyi ellenőrzések esetén. Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki – szóban, írásban vagy elektronikus úton – élhet.
Amennyiben a felügyelőség azt állapítja meg, hogy a panasz és a közérdekű bejelentés kivizsgálására nem jogosult, nyolc napon belül a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, melyről a bejelentőt egyidejűleg értesíti. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.
A felügyelőség a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti. Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.
Kérelemre indítható eljárások
Annak a félnek a kérelmére folytatható le, akinek a jogát, jogos érdekét az ügy érinti. Ha a munkabaleset kivizsgálásának eredményével a sérült munkavállaló, annak halála esetén hozzátartozója nem ért egyet, a munkabaleset bekövetkezésétől számított három évig kérelemmel fordulhat a baleset bekövetkezésének helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz és kérheti a munkabaleset körülményeinek kivizsgálását, illetve a balesetnek munkabalesetté minősítését.
Erre a lehetőségre – mint jogorvoslatra – a munkáltató köteles felhívni a sérült vagy hozzátartozója figyelmét a balesettel kapcsolatos munkáltatói álláspontot közlő határozatban.
Ekkor a hatóság által megindított munkavédelmi közigazgatási eljárás ügyfele lesz a munkavállaló – vagy annak hozzátartozója – és a munkáltató is. Ezt követően kerül sor arra, hogy a munkavédelmi felügyelő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos jogosultságát a tervezett ellenőrzés keretében gyakorolja.
NÉGY TÉVHIT, AMELYEKÉRT MILLIÓKRA BÜNTETHETNEK
Az, hogy nincs elég árbevétele egy cégnek, nem befolyásolja a munkavédelmi ellenőr bírságolási szándékát, ahogy a tevékenységtől sem függ a bírság mértéke. Pedig a cégek többsége mindkettőben bízik, amíg nem bizonyosodik be az ellenkezője.
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc