Munkahelyen szerzett tüdőbetegség

Az összes asztmás megbetegedésből a foglalkozási asztma az esetek 2-15 százalékáért felelős, ami természetesen nagyon változik foglalkozástól és munkahelytől függően, valamint a hatás mértékétől. A munkahelyen vagy a környezetből a szervezetbe bekerült különböző anyagok, például gázok, füstök, a szénpor, sőt, még a liszt is, különböző tüdőbetegségeket válthatnak ki, vagy súlyosbítják a már meglévő panaszokat.

A foglalkozási ártalmak kimutatása ráadásul sokszor nehézkes, mert a bizonyított foglalkozási betegségeknek komoly jogi következményei vannak, aminek a munkáltatók nem örülnek. Először is ehhez fel kell térképezni a munkahelyeket: hol, milyen anyaggal került kapcsolatba a beteg? Mennyi ideig állhatott a káros hatások alatt, volt-e megfelelő védőruha? Megfelelő volt-e szellőztetés az adott munkahelyen?

Foglalkozási asztmára kell gyanakodni, ha valakinek az állapota gyorsan javul a munka után és szinte teljesen rendeződnek a panaszok másnapra. Nehezebben bizonyítható, ha legalább két napra van szükség, hogy rendbe jöjjön a beteg, hiszen így nehezen lehet elkülöníteni egy nem munkahelyi ártalmak kiváltotta COPD-től. Ilyenkor hosszasabb munkahelyi elvonás szükséges, hogy a légzésfunkció normalizálódjon.

A foglalkozási asztma tipikus tünete a nehézlégzés, mellkasi merevség, köhögés, sípolás a munkaidőben, vagy pár órával a munka vége után. Jellegzetessége, hogy a légúti szűkület mindkét tüdőfélre kiterjed, spontán módon vagy kezelés hatására visszafordítható, és nem kardiovaszkuláris ok hozza létre.

Ha a tünetek azonnal, vagy kevéssel az első tünetek után jelentkeznek a munkahelyen és mindig ugyanazon anyagra, akkor a felismerés nem nehéz. Nehezebb azonban a betegség megállapítása késői asztmás reakció esetén, amikor órákkal az asztmát kiváltó anyaggal történő kapcsolatba kerülést követően jelentkeznek a panaszok.

Az allergiás hörgőgörcs a leggyakoribb oka a foglalkozási asztmának. Ha magas molekulasúlyú anyagról van szó (például pékek asztmája), akkor a veleszületett allergiás túlérzékeny (atópiás) beteg gyakrabban és gyorsabban válik érzékenyebbé, így fokozott a kockázata a foglalkozási asztma kialakulására.

A foglalkozási betegségek terápiájában a kiváltó ok megvonása fontos szerepet tölt be. A légzőszervi panaszokat az asztmának vagy COPD-nek megfelelően kell kezelni.

Webbeteg