Műszaki felsőoktatás: elszomorítóak az idei felvételi eredmények
Drámaian kevesen és hiányos tudással jelentkeztek továbbtanulási szándékkal a műszaki képzésekre. Az intézmények pedig erre válaszul - kevés kivételtől eltekintve - alacsonyabb ponthatárokat meghúzva engedték be a jelentkezőket a szakjaikra.
Mindez az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) lapunknak is megküldött friss helyzetértékelésében olvasható.
Akadt olyan hely, ahol már 300 pont alatt be lehetett jutni mérnökképzésre. Ez a helyzet nem vet jó fényt a műszaki területek jövőjére. A várható lemorzsolódások után évről évre kevesebb műszaki, mérnök szakember lép majd a hazai munkaerőpiacra, ami hosszú távon a gazdaság teljesítményét is visszavetheti - állapítja meg az EMJSZ.
A szervezet szerint a fiatalok mérnöki szakokra való „visszaterelésének” érdekében országszerte aktív kapcsolatokra, közös programokra volna szükség a nagyvállalatok és a középiskolák közt.
"Jelenleg a közoktatás nem készíti fel a diákokat az egyetemi követelményekre, főleg nem az emeltszintű érettségire. Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából” - emelte ki Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke.
Szerinte mihamarabb radikális, a versenyszféra javadalmazásait megközelítő bérrendezésre lenne szükség az általános és középiskolákban tanítók körében.
Sok helyen már most is képesítés nélküli pedagógusok oktatják a matematikát, vagy éppen a fizikát. Ilyen környezetben a természettudományos képzés színvonala rendkívüli módon visszazuhanhat, és a tehetséges diákok felkarolása, a műszaki továbbtanulás elősegítése áthidalhatatlan akadályokba is ütközhet - kongatja a vészharangot az EJMSZ.
Ha a műszaki értelmiség képzése a jövőben sem kap elég figyelmet és anyagi juttatást, akkor a magyar gazdasági fejlődés könnyen lelassulhat, sőt dekonjunktúrába fordulhat, illetve olyan iparágak túlsúlyba kerülésével számolhatunk, amelyek alapvetően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak.
"Ez pedig közép és hosszútávon azzal is járhat, hogy a technológiai alapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak meg. Igaz, hogy ez lassú folyamat, de már látszanak ennek kapcsán a kedvezőtlen és nagyon súlyos tendenciák" - mondta Dr. Ábrahám László.
Pedig ma már sokféle módon megismerhetik a középiskolások a cégeket, a piaci elvárásokat, a mérnöki karrierlehetőségeket. Az EJMSZ tagvállalatai nyílt napok, iskolai pálya orientációs előadások, gyárlátogatások folyamatos szervezésével, valamint mentorprogramokkal, szakkörök támogatásával, klubtalálkozókkal, nyitott laborok működtetésével, illetve óraadó szakemberek biztosításával támogatják az intézményeket abban, hogy a diákok naprakész, hasznos információkhoz, gyakorlati ismeretekhez jussanak.
Akadt olyan hely, ahol már 300 pont alatt be lehetett jutni mérnökképzésre. Ez a helyzet nem vet jó fényt a műszaki területek jövőjére. A várható lemorzsolódások után évről évre kevesebb műszaki, mérnök szakember lép majd a hazai munkaerőpiacra, ami hosszú távon a gazdaság teljesítményét is visszavetheti - állapítja meg az EMJSZ.
A szervezet szerint a fiatalok mérnöki szakokra való „visszaterelésének” érdekében országszerte aktív kapcsolatokra, közös programokra volna szükség a nagyvállalatok és a középiskolák közt.
"Jelenleg a közoktatás nem készíti fel a diákokat az egyetemi követelményekre, főleg nem az emeltszintű érettségire. Nincsenek jól felszerelt hallgatói laborok, rohamosan öregszenek az oktatók és ma már szinte generációk hiányoznak a tanári gárdából” - emelte ki Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke.
Szerinte mihamarabb radikális, a versenyszféra javadalmazásait megközelítő bérrendezésre lenne szükség az általános és középiskolákban tanítók körében.
Sok helyen már most is képesítés nélküli pedagógusok oktatják a matematikát, vagy éppen a fizikát. Ilyen környezetben a természettudományos képzés színvonala rendkívüli módon visszazuhanhat, és a tehetséges diákok felkarolása, a műszaki továbbtanulás elősegítése áthidalhatatlan akadályokba is ütközhet - kongatja a vészharangot az EJMSZ.
Ha a műszaki értelmiség képzése a jövőben sem kap elég figyelmet és anyagi juttatást, akkor a magyar gazdasági fejlődés könnyen lelassulhat, sőt dekonjunktúrába fordulhat, illetve olyan iparágak túlsúlyba kerülésével számolhatunk, amelyek alapvetően szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak.
"Ez pedig közép és hosszútávon azzal is járhat, hogy a technológiai alapú, tudásigényes beruházások nem nálunk valósulnak meg. Igaz, hogy ez lassú folyamat, de már látszanak ennek kapcsán a kedvezőtlen és nagyon súlyos tendenciák" - mondta Dr. Ábrahám László.
Pedig ma már sokféle módon megismerhetik a középiskolások a cégeket, a piaci elvárásokat, a mérnöki karrierlehetőségeket. Az EJMSZ tagvállalatai nyílt napok, iskolai pálya orientációs előadások, gyárlátogatások folyamatos szervezésével, valamint mentorprogramokkal, szakkörök támogatásával, klubtalálkozókkal, nyitott laborok működtetésével, illetve óraadó szakemberek biztosításával támogatják az intézményeket abban, hogy a diákok naprakész, hasznos információkhoz, gyakorlati ismeretekhez jussanak.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A Rész_munka_idő produkció bemutatja, milyen kemény munka a tánc