Nagy a nyomás a dolgozókon, sok változásra kell reagálniuk

A gazdasági válság miatt a cégek a munkatársak és a vezetők képzésére szánt forrásokat kurtították meg és bár volt növekedés azóta, a piac az elmúlt években nem tért vissza a válság előtti szintre. Hogy látja, lesz még valaha olyan a piac, mint 2009 előtt?

Ez a piac még mindig a 2008-as piac szintje alatt van, de volt ebben egy hullámzás. Véleményem szerint nincs arra utaló jel, hogy a közeljövőben megközelítsük a 2008-as szintet. 2009-ben és rá következő két évben alapvetően lefele ment a piac és a 2012-es trendfordulót követően, 2015-ben élénkülés látszik és ismételten nőttek a tréningköltések.

Mekkora ez a növekedés?

Azt láttuk, hogy a GDP csökkenésével párhuzamosan meredeken estek a tréningköltések, egyes becslések szerint 60-70 százalékkal, míg a lassú GDP növekedés környezetében csak kismértékű, 5-10 százalékos a növekedés. A Tréning Kerekasztal 2015-ben 10 százalék környéki piacbővülést tapasztalt. A növekedés annak tükrében örvendetes, hogy 2015-ben a humán tőke fejlesztésére nem állt rendelkezésre sem Európai Uniós, sem szakképzési forrás. Korábban ezek a források átlagosan 20 százalékkal járultak hozzá a tréningpiaci költésekhez.

A képzéseknek nem csak az egyes készségek fejlesztésében van szerepe, de komoly motivációs tényező is. Egyre erősebb béremelési nyomás érzékelhető a munkaerőpiacon és amiatt fáj a HR-esek és szakmai vezetők feje, hogy miként tudják megtartani a jól teljesítő munkatársakat. A minőségi képzéseknek nagy a szerepük a munkavállalók megtartásában is. A dolgozóknak nemcsak a fizetés számít, hanem a támogató-fejlődő környezet, a jövőkép, a kreativitás, az önmegvalósítás lehetősége, és ebben a belső fejlesztés is szerepet játszik. Azt tapasztaljuk, hogy megbízóink egyre több alkalommal kapcsolják össze a vezetőfejlesztést a munkaerő-megtartási céllal.

Így van. Épp ez olvasható ki a Kelly Services nemrégiben publikált KGWI felméréséből. Míg a tehetséges munkavállalókat valamikor kifejezetten a magasabb bér illetve a komolyabb feladat- és felelősségi kör motiválta, ma már fontosabb számukra az önmegvalósítás illetve a munka és a magánélet egyensúly. A munkavállalók segítése tudásuk és készségeik naprakészen tartásában szintén kulcsfontosságú a HR szakemberek szerint. Önök is tapasztalják ezt a tréningek során a munkavállalók részéről?

Szabó Csaba szerint motivációt adnak a jó tréningekÚgy tapasztaljuk, hogy a munkavállalók hozzáállása kettős: egyrészt örülnek a fejlesztési lehetőségnek. Másrészt nyomasztja őket, hogy miközben a saját fejlődésükkel törődnek, felhalmozódik a munka, melyet csak túlórázással tudnak csak feldolgozni. A feszített munkatempóban felértékelődött az idő szerepe és egyre kritikusabbak a résztvevők. A dolgozók ma már csak a tempós, érdekes, a mindennapi munkában azonnal hasznosítható készségek fejlesztésében vesznek részt szívesen. Ha valami lassú, nem vonják be őket, hamar előkerülnek a mobiltelefonok vagy elégedetlenségüknek adnak hangot a résztvevők.

A gazdasági válság után volt tisztulás a tréningpiacon, most mi a helyzet?

Úgy látom, hogy a piac élénkülésével tovább nő az ezen piacon dolgozó cégek és egyéni vállalkozók száma. Mivel továbbra is alacsonyak a belépési korlátok, gyakorlatilag bárki felveheti a tréneri címet és mondhatja azt magáról, hogy tanácsadó, ezért több ezerre becsüljük az ezzel foglakozó magánszemélyek és vállalkozások számát. Mivel az elmúlt időszakban némi élénkülés érzékelhető a gazdaságban, továbbra is szaporodnak a tréningcégek, tanácsadók.

A cégvezetők 2013 tréningpiacának jellemző tendenciái között említették az árérzékenységet, minőségi devalvációt, hígult tanácsadói piacot, az egyszemélyes tanácsadók és coachok, alacsony létszámú cégek terjedését. Továbbá jelen volt a „többet kevesebbért” elv. 2015-ben és ha van információjuk, 2016-ban melyek a tréningpiac trendjei?

Továbbra is fennáll, hogy különösen nagyok a minőségi különbségek a cégek szolgáltatásai között. Ezért is javasoljuk, hogy bizonyított, legális know-how-val rendelkező, több éve működő tanácsadó cégeket vegyenek igénybe a megbízók. A Tréning Kerekasztal védjegy is egyben, amely az innovatív, minőségi szolgáltatást nyújtó cégeket fogja össze.

Mely iparágakban vesznek igénybe leginkább tréningeket a felmérésük tapasztalati szerint?

Bankok, biztosítók, közszolgáltatók helyett tavaly, csak úgy, mint 2014-ben, a termelőcégek, szolgáltatók és kereskedelmi cégek vettek igénybe sok tréninget. Termelő cégek jelentős szerepének oka, hogy nemzetgazdasági szinten is jelentős a szerepük. A közszféra a tréning szolgáltatások beszerzésében elhanyagolható szerepet tölt be évek óta a felmérés szerint.

Mely tréningtípusok voltak népszerűek tavaly?

A korábbi évhez viszonyítva nőtt a vezetőképző programok száma, többet költöttek a cégek szervezetfejlesztésre, és nőtt a coaching iránti igény is. Egyre több megbízó ismeri fel, hogy a tréning nem csak motivációs eszköz, a pillanatnyi élményen túl valódi hatékonyságnövekedést várnak el, ezért készek többlet erőforrást szánni a tanultak valós alkalmazása érdekében.

Egyre több vállalat egy stratégiai vagy kultúraváltási cél megvalósítása érdekében nemcsak tréningmódszert választ, hanem komplex megoldásokat, például szervezet- és kultúrafejlesztési programokat.

Milyen típusú coaching volt népszerű?

Gyakorlatilag bármely készségfejlesztési célt kiválóan támogathat a coaching módszer. Leginkább a vezetőfejlesztő célokhoz kapcsolódik coaching folyamat, de dolgozunk coachinggal egyéni készségfejlesztés céljából, például idő- és feladatgazdálkodás támogatása érdekében.

A Stressz Barométer felmérés szerint a vállalatok több mint negyven százalékánál legalább közepesen magas a stressz szint, és csak egyötödük végzi el a kötelező pszichoszociális kockázatelemzést. Ha pedig van is stresszkezelő eljárás a cégnél, nem hatékony. Gyakori probléma, hogy hasra ütésre vezetnek be különböző programokat, melyeket nem előz meg a pszichoszociális kockázatértékelés, így a stresszcsökkentő módszer csak egy tüneti kezeléssé válhat. Önök mit tapasztalnak, foglalkoznak a cégek a dolgozók lelki egészségével? Ha igen, miben nyilvánul az meg?

Igen, egyre több döntéshozó ismeri fel a stressz jelentőségét. Nagy a nyomás a dolgozókon, sok változásra kell reagálniuk. Ami sok esetben az egészséges ember toleranciahatárán mozog, és sok HR-es megérti, hogy a változások valamint a stressz-szint jobb kezelésére fel kell készíteni munkavállalókat. Főként a termelőcégek fordítanak erre a témára kiemelt figyelmet, hiszen a stressz összefüggésben áll a munkahelyi balesetekkel. Csak kipihent, a munkájára összpontosítani képes dolgozó végez jó munkát és képes a balesetek, sérülések elkerülésére. Bár az irodai környezetben a balesetek veszélye kisebb, a munkaadók ezen a területen is egyre nagyobb figyelmet és erőforrást fordítanak a stresszszint csökkentésére és kezelésére.