Nem munkanélküli és nem is dolgozik - kik az inaktívak?
Van 200 ezer ember, aki munkanélkülinek vallja magát, de nem számít annak. Velük együtt nem 10 százalék, hanem 14 százalék lenne a munkanélküliségi ráta. Trükk vagy hiba? Egyik sem - állapítja meg a Portfolio.hu fogalommagyarázó cikkében.
A köznyelv munkanélküli alatt általában azt érti, aki állástalanná válva elmegy a munkaügyi központba, és ott regisztráltatja magát, majd kap álláskeresési segélyt. Majd pedig, ha megszűnik az álláskeresési segély, sokan úgy vélik, az illető nem számít munkanélkülinek tovább. Ez azonban nem így van.
A KSH ezt az adatot a munkaerő-felmérés alapján adja közre, amely során a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív adatfelvételt készítenek. A kikérdezés során az emberek egyrészt önbesorolást adnak, másrészt a válaszok alapján kategorizálják is őket. Munkanélküli például definíció szerint az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amiből átmenetileg volt távol, aktívan keres állást, és ha találna megfelelőt, két héten belül munkába tudna állni. Foglalkoztatott pedig az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve csak átmenetileg van távol (például betegség miatt) a munkájából. Tehát attól, hogy valaki munkanélkülinek vallja magát, a statisztika fogalmai szerint nem feltétlenül számít annak. Lehet például inaktív is.
Nem keresnek állást, pedig sokan dolgoznának
Hogy ki az inaktív? Ahogy a neve mutatja, ebbe a csoportba azok tartoznak, akik a munkaerőpiacon nincsenek aktívan jelen; ide tartoznak legnagyobb részt a nyugdíjasok és az iskolába járók, illetve a gyermeket nevelők. Persze lehet, hogy ők is szívesen vállalnának munkát, azonban ha nem keresnek aktívan állást vagy nem állnak rendelkezésre a munkához, akkor nem számítanak munkanélkülinek. 200 ezer ilyen munkanélkülit említ a statisztika.
Tanulók, gyesen levők
Az iskolába járók közül például nagyjából 90 ezren dolgoznának, a gyeden/gyesen lévők közül is dolgoznának nagyjából 30 ezren, de nem jelennek meg munkanélküliként. Esetükben valószínűleg a fő korlátot a rugalmas foglalkoztatási formák csekély elfogadottsága jelenti, például, hogy még mindig nem túl népszerű a részmunkaidős foglalkoztatás a munkáltatók körében Magyarországon. Az összes foglalkoztatott kevesebb, mint 7 százaléka részmunkaidős.
A KSH ezt az adatot a munkaerő-felmérés alapján adja közre, amely során a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív adatfelvételt készítenek. A kikérdezés során az emberek egyrészt önbesorolást adnak, másrészt a válaszok alapján kategorizálják is őket. Munkanélküli például definíció szerint az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amiből átmenetileg volt távol, aktívan keres állást, és ha találna megfelelőt, két héten belül munkába tudna állni. Foglalkoztatott pedig az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve csak átmenetileg van távol (például betegség miatt) a munkájából. Tehát attól, hogy valaki munkanélkülinek vallja magát, a statisztika fogalmai szerint nem feltétlenül számít annak. Lehet például inaktív is.
Nem keresnek állást, pedig sokan dolgoznának
Hogy ki az inaktív? Ahogy a neve mutatja, ebbe a csoportba azok tartoznak, akik a munkaerőpiacon nincsenek aktívan jelen; ide tartoznak legnagyobb részt a nyugdíjasok és az iskolába járók, illetve a gyermeket nevelők. Persze lehet, hogy ők is szívesen vállalnának munkát, azonban ha nem keresnek aktívan állást vagy nem állnak rendelkezésre a munkához, akkor nem számítanak munkanélkülinek. 200 ezer ilyen munkanélkülit említ a statisztika.
Tanulók, gyesen levők
Az iskolába járók közül például nagyjából 90 ezren dolgoznának, a gyeden/gyesen lévők közül is dolgoznának nagyjából 30 ezren, de nem jelennek meg munkanélküliként. Esetükben valószínűleg a fő korlátot a rugalmas foglalkoztatási formák csekély elfogadottsága jelenti, például, hogy még mindig nem túl népszerű a részmunkaidős foglalkoztatás a munkáltatók körében Magyarországon. Az összes foglalkoztatott kevesebb, mint 7 százaléka részmunkaidős.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?