Megjelent: 9 éve

Nem tartják be a munkavédelmi szabályokat a cégek

Kevesebb munkavédelmi felügyelő, kevesebb ellenőrzött munkáltató

A 2011. január 1-jével bekövetkezett szervezeti változás kihatott a munkavédelmi felügyelőségek munkájára és a felügyelői létszámra is. A két évvel ezelőtti 149,3 fős átlag
létszám 123,5 főre csökkent. A létszámcsökkenés ellenére az ellenőrzött munkáltatók és az intézkedések száma csupán 10 százalékkal, illetve 13 százalékkal csökkent - olvasható a hatóság legfrissebb jelentésében.


A munkáltatók 83 százaléka szabálytalan



A munkavédelmi hatóság tavaly 19 938 munkáltatót ellenőrzött, azt vizsgálva, betartják-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményekre vonatkozó szabályokat. A munkáltatók 82,8 százalékánál (16 502) tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot. Az ellenőrzések során 484 026 munkavállaló foglalkoztatási körülményeinek vizsgálatára került sor. A szabálytalanságok az ellenőrzött munkavállalók 59,4 százalékát (287 381 fő) érintették.

A hatóság kiemelten ellenőrizte az olyan ágazatok és tevékenységek alá eső munkáltatókat, amelyeknél a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoriság, illetve súlyosság, valamint az érintett munkavállalói kör szempontjából nagyobb figyelmet érdemel. A legtöbb (88 százalék) szabálytalan munkáltató a feldolgozó- és gépiparban volt. Sok munkáltatót ellenőriztek a hatóság szakemberei célvizsgálat és akcióellenőrzés keretében.

Az ellenőrzések eredményeként összesen 30 076 munkavédelmi határozat (közigazgatási- és szabálysértési határozat együtt) született. A 28 167 közigazgatási határozatban összesen 110 303 intézkedést hoztak a munkavédelmi felügyelők. A határozatok közül az azonnali intézkedést foganatosító (12 500) és a hiányosságok megszüntetésre kötelező határozatok (15 503) száma a meghatározó, és mindössze 423 esetben került sor munkavédelmi bírság kiszabására. Az érdemi munkavédelmi határozatoknak mindösszesen 8,4 százaléka a pénzbírságot (szabálysértési-, helyszíni-, eljárási- és munkavédelmi bírság) kiszabó. A munkavállalók életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyeztetés miatt a munkáltatók mintegy 39 százalékánál a végrehajtást azonnal elrendelő határozat meghozatalára volt szükség - olvasható a 2011-es jelentésben.


A leggyakoribb mulasztások



A legtöbb intézkedést az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok miatt (11212) hozták a felügyelők, a második helyre az alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése került (8492), a harmadik leggyakoribb mulasztás pedig az elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése volt (6714).

Tavaly 37 656 kiemelt munkabiztonsági intézkedés és 20 144 kiemelt munkaegészségügyi intézkedés történt, a kettő együtt a munkavédelmi intézkedések 52,4 százaléka. A kiemelt munkabiztonsági intézkedések közül leggyakrabban az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok, a munkaeszközök érintésvédelmi problémái, valamint az emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése miatt kellett intézkedni. A kiemelt munkaegészségügyi intézkedések közül leggyakrabban az alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése, a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális egészségvédelmi követelményeinek megszegése, valamint a biztonsági adatlap(ok)ra és a veszélyes anyagokra vonatkozó nyilvántartás hiánya miatt kellett intézkedni.


Ellenőrzési tapasztalatok



Általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók többsége rendelkezett az orvosi vizsgálatok írásbeli szabályozásával, de azok tartalmilag hiányosak voltak, a foglalkozás-egészségügyi orvosokat a szabályozás elkészítésébe csak formálisan vonták be és nem végeztek helyszíni bejárásokat, ez a tendencia évek óta változatlan. Az elkészített szabályozások gyakran a vonatkozó jogszabály mellékleteit tartalmazták, ebből adódóan nem voltak konkretizálva az adott munkáltatónál lévő munkakörökre, kóroki tényezőkre. Sokszor nem határozták meg a vizsgálatok irányát és gyakoriságát. Munkaegészségügyi szempontból általános tapasztalat volt, hogy az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzése nem a jogszabályban előírt gyakorisággal történt. További hiányosságként került megállapításra kisebb vállalkozások esetében, hogy az egy-két napja belépett munkavállalóknál az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatokat csak a munkába állással egyidejűleg kezdeményezte a munkáltató. Az orvosi vizsgálati igazolásokat a helyszíni ellenőrzések során nem minden esetben tudták bemutatni.

Zajjal és vagy kéz-karrezgéssel járó tevékenységek ellenőrzési tapasztalatai szerint gyakori mulasztás volt, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt esetekben méréssel nem határozták meg a munkavállalókat érő zajexpozíciót, de az is előfordult, hogy a zajra vonatkozó kockázatértékelés még a 18/2001. EüM rendelt szerinti zajmérésen alapult. Számos esetben a munkavállalókat érő zaj- és rezgésexpozícióra nem tért ki a kockázatértékelés, annak ellenére, hogy a munkáltató tevékenysége során olyan gépeket, eszközöket is használt, amelyeknek a zaj- vagy rezgés kibocsátása meghaladta az egészségügyi határértéket.

Előforduló hiányosság volt, hogy a munkáltató nem jelölte meg azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók a felső beavatkozási határértékeket meghaladó zajterhelésnek voltak kitéve, illetve a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjében nem szabályozták a munkahelyi zajexpozíció esetében a záróvizsgálatokat. A kéz-kar rezgéssel járó tevékenységek ellenőrzési tapasztalatai hasonlóak a munkahelyi zajéhoz. Rezgés elleni védőkesztyű gyakorlatilag szinte sehol sem volt biztosítva.

Rákkeltő anyagokkal végzett tevékenységek ellenőrzési tapasztalatai alapján általánosságban elmondható, hogy nem minden munkáltató tett eleget a hatályos jogszabályi előírásoknak, a munkahelyi kockázatértékelésben a rákkeltő anyagokkal folytatott tevékenység/ek esetenként kimaradtak. A munkavállalók munkavédelmi oktatása, illetve írásban történő tájékoztatása sem történt meg teljes körűen, illetve a nyilvántartás vezetése a munkavégzésük során rákkeltővel tevékenységet végző munkavállalókról, szintén hiányosságot mutatott.

A kétévente kötelezően előírt, új mennyiségi és minőségi kockázatértékelést több munkáltató nem készíttette el. A felügyelők gyakran tapasztalták, hogy a rákkeltő anyagok kockázatbecslésébe nem építették be a rákkeltők koncentrációjának munkavállalók légzési zónájában (személyi, teljes műszakos mintavétellel) dokumentált mérési eredményeit. Emellett sem a munkavállaló bőrébe vagy bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó rákkeltő anyagok mennyiségének, sem a munkavállalók biológiai monitorozásának eredményeit nem értékelték.

Az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje sok esetben nem tartalmazta a rákkeltő veszélyes anyagokkal tevékenységet végzők záró vizsgálatainak szükségességét. Pozitívumként lehetett megállapítani, hogy szinte kivétel nélkül minden ----- rákkeltő anyagot használó ----- munkáltató rendelkezett az általa felhasznált rákkeltő anyagok/készítmények biztonsági adatlapjaival, és többségük nyilvántartást is vezetett róla.


A feldolgozó- és gépipar munkavédelmi helyzete



Mivel a legtöbb szabálytalanság a feldolgozó- és gépiparban volt, ezért a HR Portal a hatóság jelentéséből ezt az ágazatot vette górcső alá.

Faipar: sok a hiányosság

A fafeldolgozást végző vállalkozások jellemzően mikro-, illetve kisvállalkozások és a felügyelők úgy tapasztalták, hogy a mikrovállalkozások többsége csak a faipari alapgépekkel rendelkezett, amelyek munkabiztonsági állapota az esetek többségében nem volt megfelelő. Az ellenőrzött munkáltatóknál a régi és új munkagépek esetében egyaránt jellemző volt az üzembe helyezés, illetve az időszakos biztonsági felülvizsgálat hiánya is. A nagyobb faipari vállalkozások esetében jellemző hiba volt, hogy a kockázatértékelésben nem tértek ki a veszélyes gépekre, illetve a megmunkáló gépeken történő munkavégzéskor fellépő veszélyekre és azok megelőzéseinek a lehetőségére.

Továbbá, számos esetben hiányzott a kockázatértékelés évenkénti felülvizsgálata. Gyakori hiányosság volt, hogy a telepített gépekre vonatkozó érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot nem végezték el. A villamos kézi szerszámok időszakos érintésvédelmi felülvizsgálata is rendszerint elmaradt. A munkáltatók az egyéni védőeszközöket többnyire biztosították, azonban használatukat nem mindig követelték meg.

A fa- és bútoripari munkaterületeken a legfőbb munkaegészségügyi kockázatot továbbra is a zajexpozíció jelenti, valamint a veszélyes anyagok/keverékek felhasználásából eredő mulasztások. A faiparban keletkező porok biztonságos és hatékony elszívása csak a legújabb és legmodernebb gépekkel felszerelt üzemekben valósult meg, lehetőség szerint központi elszívó berendezéssel. A mobil, helyi elszívók rossz műszaki állapota miatt használatuk során kiporzás gyakran volt tapasztalható. A kisüzemekben sok esetben elmulasztották a munkahigiénés mérések elvégzését. Bútorgyártó üzemekben az ellenőrzések tapasztalatai szerint a szórópisztolyok tisztításához alkalmazott nitro-hígítót nyitott fémedényben tárolták. A kipárolgó vegyszergőz szükségtelenül fokozta a munkahely légtérszennyezőinek koncentrációját.


Gumi- és műanyag termékek gyártása, vegyipar: vegyes tapasztalatok



A műanyag- és gumi feldolgozó iparban végrehajtott munkavédelmi ellenőrzések tapasztalataiból megállapítható, hogy a cégek között megtalálhatóak az európai uniós pályázatból megvalósuló, modern gépsorokkal és korszerű technológiával működő üzemek ugyanúgy, mint az egy-két munkavállalót foglalkoztató, régi elavult berendezéseket üzemeltető üzemek. Az újonnan létesült, viszonylag nagy létszámú üzemek gépei, berendezései biztonságosak.

A vegyipar területén végrehajtott munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai viszont azt mutatták, hogy a régebben alapított, hagyományokkal rendelkező vegyipari cégeknél erős törekvés van a munkavédelmi szabályok betartására, és betartatására, viszont a kis létszámú munkavállalót foglalkoztató kisebb, de új alapítású munkáltatók hajlamosak lebecsülni a vegyi anyagok használatából származó veszélyeket.

A vegyiparon belül a gyógyszeripar területén végrehajtott munkavédelmi ellenőrzések tapasztalataiból megállapítható, hogy a külföldi tulajdonban lévő gyógyszergyárakban végrehajtott rekonstrukciók során az épület-felújításokkal és épületgépészeti átalakításokkal egy időben jelentős technológiai fejlesztések is történtek. A megvalósított korszerű technológia bevezetése nagymértékben csökkentette a munkabelesetek bekövetkezésének kockázatát.

Az ágazatra legjellemzőbb kóroki tényezők a veszélyes anyagok és keverékek, melyek értékelését és kémiai biztonsági szempontú kockázatbecslését nem végezték el minden esetben teljes körűen. A kockázatok feltárásához rendelkezésre álló biztonsági adatlapok tartalmának figyelmen kívül hagyása szinte mindig hiányos kockázatértékelést, kockázatbecslést eredményezett. A műanyagipar jellemző munkaegészségügyi sajátossága, hogy mindig kombinált vegyi expozícióval kell számolni, ennek ellenére sok esetben a polimerizáció során a légtérben megjelenő monomerek, valamint lágyítók, adalékok jelenlétét nem vizsgálták.


Élelmiszeripar: megfelelő munkavédelmi helyzet



A húsipari feldolgozó üzemek munkaeszközeinek állapota általában megfelelt a munkavédelmi előírásoknak. A felügyelők az ellenőrzések során közvetlen és súlyos veszélyeztetést kevés számban tapasztaltak. Kisebb szabálytalanságok még előfordultak (pl.: a figyelmeztető feliratok idegen nyelvűek voltak, illetve a szeletelő és a húsdaráló gépek esetében a segédeszköz használatára vonatkozó figyelem felhívó jelölések többnyire hiányoztak).

Sertésvágóhídon előfordult, hogy az alkalmazott villamos kábítóberendezésnek a gépkönyvében előírt rendszeres karbantartás elvégzését nem tudták igazolni. Mind a modern, mind a régebbi telepítésű húsfeldolgozó-gépek tekintetében jellemző hiányosság volt, hogy a biztonsági berendezést (védőburkolatot, védőberendezést) a gép karbantartását követően nem szerelték vissza. Rendszeresen visszatérő hiányosság volt, hogy a használaton kívüli munkaeszközöket (késeket, bárdokat) nem az előírásnak megfelelő mágneses tárolón tárolták.

A villamos biztonság tekintetében jellemző volt, hogy az alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem) megfelelően volt kialakítva, azonban az áram-védőkapcsolók havi kötelező ellenőrzését gyakran elmulasztották. Előfordult, hogy nedves helyiségekben olyan villamos dugaszoló aljzatokat használtak, amelyek nem megfelelő IP védettséggel bírtak a fröccsenő víz behatása ellen.

A húsfeldolgozó iparágra a szúrás, vágás okozta sérüléssel járó balesetek jellemzőek. Azokon a munkaterületeken, ahol kéz-, comb-, has- és lágyéktájon vágás vagy szúrás érheti a munkavállalókat jellemzően biztosították az egyéni védőeszközöket (lánckesztyűt, alkarvédőt, lánckötényt) és azok használatát a munkáltatók meg is követelték. Az ellenőrzött munkáltatók közül néhányan az elhasználódott, nem megfelelő védelmi képességgel rendelkező egyéni védőeszközök felülvizsgálatára, cseréjére nem fordítottak elegendő figyelmet.

A mikro- és kis vállalkozások is eleget tettek a kockázatértékeléssel, illetve az egyéni védőeszköz juttatási rendet előíró szabályozással kapcsolatos dokumentációs kötelezettségüknek, ugyanakkor tartalmilag több esetben kifogásolhatóak voltak ezek a dokumentumok.

Munkaegészségügy terén a legjellemzőbb hiányosságok főleg vágóhidakon a biológiai eredetű veszélyforrások feltárásának, illetve a fennálló kockázatok elleni védekezés módja meghatározásának hiánya volt. Pozitív tendencia, hogy a húsipari technológiánál jellemzően biztosították az egyéni védőeszközöket, azok használatát megkövetelték.


Gépipar, fémipar területén is vegyes a kép



A tőkeerős, illetve a külföldi tulajdonban lévő és nyugat-európai munkakultúrával rendelkező munkáltatók figyelmet fordítanak a helyes gyakorlat kialakítására és fenntartására a munkabiztonság és a munkaegészségügy területén. Ezen munkáltatókra jellemző a saját munkavédelmi szervezet működtetése, valamint a vezetés elkötelezettsége a munkavédelem iránt. A fenti munkáltatók munkahelyein súlyos veszélyeztetést jelentő hiányosságok nem jellemzők, csupán kisebb munkavédelmi hiányosságok feltárására került sor.

Az iparág másik csoportjába tartoznak a régi kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok felaprózódásával létrejött vállalkozások. Ezen vállalkozások száma jelentősen lecsökkent, főképpen az alkatrészgyártást végző vállalkozások maradtak meg. A cégeknél a leamortizálódott géppark mellett a legnagyobb gondot a nem megfelelő vezetői hozzáállás jelenti. A munkavédelmi előírások teljesítésére sok gondot nem fordítanak, a vezetők nagyon sok esetben eltűrik a szabálytalan munkavégzést.

A fémfeldolgozás területén, főképpen kis létszámú munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók ellenőrzésére került sor. A munkáltatókra jellemző a régi, elavult gépek üzemeltetése, célgépek házilag történő készítése, gyári gépek átalakítása.

A gépipar és a fémfeldolgozás területén végrehajtott ellenőrzések tapasztalatai alapján rengeteg hiányosságot tártak fel az ellenőrök. Nagy számban előforduló munkavédelmi hiányosság az, hogy az egyéni védőeszközöket csak részben használják.

Az ágazatra jellemző kóroki tényezők a zaj, az egésztest vibráció, a veszélyes anyagok, készítmények, az ergonómiai tényezők. A kockázatértékelések többnyire továbbra is hiányosak voltak, a gépek által keltett zajra vonatkozó értékelést nem tartalmazták. A zaj- és rezgésexpozícióval kapcsolatban a hallásvizsgálatok elvégzésének, és a rezgésexpozícióban foglalkoztatottak speciális orvosi vizsgálatának irányát és gyakoriságát többségében nem határozták meg.

A veszélyes anyag felhasználással kapcsolatos szemlélet még mindig nem kielégítő. A gépipar területén ellenőrzött munkáltatóknál jellemző hiányosság volt a határértékkel szabályozott, munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos munkahigiénés mérések elmulasztása. Az ellenőrzött munkáltatók többsége a termelőtevékenység során felhasznált veszélyes anyagokból felszabaduló gázok, gőzök elvezetésére kialakított szellőzőrendszer üzemeltetésekor nem győződött meg méréssel arról, hogy a légcsere megfelelő-e.
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Létrejött a Magyar Munkavédelmi Akadémia

A cél a munkavédelmi szakma értékének, presztízsének és elismertségének növelése. Teljes cikk

Mit tehet a munkáltató a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállalók esetén?

Milyen következményekkel járhat a védettségi igazolvány léte vagy hiánya a munkaviszonyban? Megszüntethető-e a védettségi igazolvánnyal nem... Teljes cikk

Nem kerülhetnek előrébb az oltási sorban a pedagógusok

Sok pedagógus életkoránál és betegségeinél fogva már megkapta az oltást, és továbbra is a legveszélyeztetetttebbek, az idősek és krónikus... Teljes cikk