kapubanner for mobile
Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 8 éve

Nem tudnak addig bért emelni, amíg a munkabér terhei nem csökkennek

Csökkenteni kell az élőmunka terheit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint, mert a jelenlegi állami jövedelem-elvonási rendszer gátja egy nagyobb arányú bérreformnak. Egy forint nettó bér kifizetéséhez csaknem egy forint állami elvonás párosul.

images

Most 100 ezer forint bruttó bér a munkaadónak a járulékok miatt 128,5 ezer forintba kerül, míg a dolgozó 65,5 ezer forintot kap kézhez. Egy forint nettó bér kifizetéséhez csaknem egy forint állami elvonás párosul - mondta Dávid Ferenc az MTI-nek adott évértékelő interjúban. A VOSZ-főtitkár egyetért azzal, hogy a minimálbér nettó értékét közelíteni kell a létminimumhoz, ez "tisztességes törekvés a szakszervezetek részéről", ám hozzátette: a jelenlegi adó- és járulékkörnyezetben a munkaadók nem tudják vállalni.

Úgy vélte, a közszféra "túlfoglalkoztatása" kiemelkedően nagy kiadás az államnak, amit csak túlzott adóztatással lehet egyensúlyban tartani. Amíg ezt a kiadást nem mérsékli a kormány, addig nem tud adót és járulékokat csökkenteni, amire pedig a vállalkozói szférának szüksége volna. Egy olcsóbb, hatékonyabb államot a gazdaság jobban tudna működtetni - mondta.
Dávid Ferenc üdvözölte a lakásépítések áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését, mivel szavai szerint a magas áfakulcs "felkérés volt feketegazdaságra". Jelentős beruházásélénkítő és foglalkoztatás-párti intézkedésről van szó, amely a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul az építőiparban, amely "rendkívül fertőzött" terület - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az idén a kereskedelmi szektort érintő szabályozások ügyében többször is hallatta hangját a VOSZ. Példaként említette a vasárnapi és éjszakai nyitva tartás tilalmáról szóló törvényt, amely szerinte közgazdaságilag nem megalapozott, elhibázott lépés volt. Úgy vélte, az intézkedés az idegenforgalomra, elsősorban a Balatonnál kifejezetten káros hatással is volt.

A számok azt mutatják, hogy lassan megszokják az emberek a hatnapos nyitva tartást, azonban nem mennek át a kisebb élelmiszerüzletekhez, így a hazai - családi keretek között üzemeltetett - boltok nem jutottak forgalmi többlethez - mondta. Megjegyezte: a VOSZ volt az első szervezet, amely az ügyben népszavazási kezdeményezést adott be.

Pozitívumként említette viszont a főtitkár, hogy a kormány - a VOSZ véleményét is meghallgatva és figyelembe véve - nem vezette be a 400 négyzetméter feletti élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben a korábban meghirdetett központi létszámszabályozást.

A tervezett intézkedés életszerűtlen és indokolatlan volt, hiszen "egy piacgazdaságban nem megy, hogy megmondják a magántulajdonosnak, hány embert foglalkoztasson". Mintegy húszezer embert kellett volna felvenni kötelező jelleggel a már foglalkoztatott törzsállomány bérének rovására - tette hozzá.

Dávid Ferenc beszámolt arról is, hogy a munkaadók nem támogatják a közfoglalkoztatás jelenlegi mértékű elterjedését, amelyre jövőre 340 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből, és immár széleskörű foglalkoztatási formává vált. A felmérések szerint 100 közfoglalkoztatottból 13-15 megy csak vissza az üzleti szférába. Akkor lenne jó ez az "inkubátor" rendszer, ha legalább minden második ember vissza tudna térni az elsődleges munkaerőpiacra - vélekedett. A közfoglalkoztatás rendszerbe állítása tehát lehet "rendkívüli idők rendkívüli intézkedése", de hosszú távon nem játszhat meghatározó szerepet a munka-aktivitás és a gazdaság fellendítésében.

A VOSZ főtitkára üdvözölte, hogy a kormány felkérte a szervezetet, nyújtson szakmai segítséget a 2014-2020-as uniós ciklus pályázatainak véleményezésében, a kiírások minőségbiztosításában és a vállalkozók számára kedvező konstrukciók kialakításában.

Kitért arra is, hogy sikeresen zárult az ősszel "A munkáért" elnevezésű, 1,6 milliárd forint keretösszegű, uniós finanszírozású projekt, amelyben a VOSZ a Liga szakszervezetekkel együtt vett részt. A főtitkár tájékoztatása szerint a projekt keretében több mint 100 helyen, 6000 vállalkozónak tartottak előadást egyebek mellett a pályázatokról, jogszabályokról, tárgyaláskultúráról.
  • 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A munkavállalók elégedettsége nem csak az anyagiakon múlik: friss kutatás

Nem a pénzügyi korlátok, hanem a tehetségek megtalálása a legnagyobb kihívás a cégek toborzásában. A megtartásban sem a fizetés az első számú... Teljes cikk

Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a... Teljes cikk

Várakozáson felül: 600 ezer forint az átlagkereset. Elindultak a bérek?

Minden elemzői várakozást felülmúltak a KSH által közzétett januári kereseti adatok. A bruttó átlagkereset 605.000 Ft, a rendszeres bruttó... Teljes cikk