Nem vállalkozó kedvűek a magyar egyetemisták

A fiatalok vállalkozási hajlandóságát vizsgáló műhelyvitát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia Ipar- és Vállalatgazdasági Albizottsága, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli Kara. A szakmai rendezvényen dr. Gubik S. Andrea PhD, a Miskolci Egyetem docense, valamint dr. Farkas Szilveszter PhD, a BGE tanszékvezetője közös előadásában a GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students' Survey), a felsőoktatási hallgatók végzést követő, valamint öt évvel későbbre vonatkozó karrier és vállalkozási terveit vizsgáló, 34 ország bevonásával készülő nemzetközi felmérés eredményeit ismertette.

A legutóbb 2013-ban összesen 109 000., ebből 8839 magyar felsőoktatási hallgató részvételével végzett kutatás alapján a magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti.

„Ezzel a hazai hallgatók a vállalkozói hajlandóságot mérő 1-10-ig tartó skálán 3,8-as értéket értek el, ami közel azonos a nemzetközi 3,7-es pontszámmal, és amivel ugyan megelőzzük az osztrák (2,8), és német (2,7) hallgatókat, de jelentősen elmaradunk például Lengyelország 4,21-es pontszáma mögött” - emeli ki Farkas Szilveszter. Hozzátette, „A magyarországi hallgatók vállalkozói kedve 2008-ban ugyan megugrott, az akkor megkérdezettek 16 százaléka tervezett vállalkozást indítani a végzést követően, és közel 50 százalék 5 év elteltével, ezt követően azonban - elsősorban a 2007-es pénzügyi válság hatására - csökkenni kezdett a vállalkozói kedv, ami 2013-ban a 2006-os érték csaknem felére, 7,9 százalékra esett vissza. A soron következő kutatásra várhatóan idén kerül sor, előzetes várakozásaink szerint az értékek érdemben nem fognak változni. Ennek oka lehet, hogy sem a gazdasági helyzet, sem az felsőoktatási intézmények képzési szerkezete - gondolok is főként a vállalkozás-oktatással kapcsolatos tárgyakra - nem változott érdemben” - emelte ki a BGE tanszékvezetője.

Karrier elképzelések alakulása 2006-2013
A tanulmányok befejezését követő vállalkozásindítási kedv csökkenése független a képzési területtől. Az öt éves távlati terveket figyelve ugyanakkor már optimistábban látják a vállalkozás valószínűségét a hallgatók, ám nyílik az olló a képzési területek között: a gazdasági területen hallgatók vállalkozói hajlandósága magasabb, mint a természettudományi, vagy társadalomtudományi területen tanulóké. Ennek az lehet az oka, hogy egyrészt több gazdasági jellegű tárggyal találkoznak képzésük során, amely felkeltheti az érdeklődésüket a vállalkozás iránt, és a magabiztosságukat is növelheti, másrészt körükben gyakoribb, hogy tervezetten készülnek a családi vállalkozás átvételére.

Vállalkozást tervezők aránya a képzést követően

„Az EU tagállamainak átlagában a KKV-k adják a vállalkozások 78 százalékát, a hozzáadott érték 71 százalékát és foglalkoztatják a munkavállalók 79 százalékát. A hazai egyetemisták-főiskolások vállalkozási hajlandóságának növelése így nem csak a hazai gazdaság esetében hozna érezhető mértékű GDP növekedést, de hozzájárulna a társadalmi fejlődéshez is. Ez a vállalkozásindítási hajlandóság pedig jelentős mértékben növekedheti, ha szélesítjük a képzésekhez való hozzáférést, akár oly módon is, hogy a hallgatók képzési területtől függetlenül tanulhatnak vállalkozási ismereteket. Szintén jelentős mértékben hathat a hazai KKV rendszerre, ha az intézmények egyfajta inkubátorházként támogatják gazdasági ismereteket tanuló hallgatók vállalkozásindítását. Ilyen a BGE Pénzügyi és Számviteli Karán a Team Academy képzés, ahol a gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatók valós projekteken dolgozva, valós üzleti környezetben tanulhatják meg, milyen egy önálló vállalkozást létrehozni” - mutatott rá dr. Farkas Szilveszter, a BGE tanszékvezetője.