Nettó 124 ezer forint - ennyit kerestünk tavaly átlagosan
Tavaly a reálkereset (a fogyasztóiár-index 4,2 százalékos növekedése mellett) 2,4 százalékkal maradt el az előző évitől. Az átlagos nettó kereset 124 100 forint volt 2009-ben - jelenti Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly a reálkereset (a fogyasztóiár-index 4,2 százalékos növekedése mellett) 2,4 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,2 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,3 százalékkal csökkent a reálkereset az előző évihez viszonyítva.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 199 800 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 200 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 600 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5 százalékkal haladták meg az előző évit. Ezen belül a versenyszférában 4,3 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,9 százalékkal maradtak el az előző évitől.
A versenyszféra átlagát meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az energiaipar (7,3 százalék), a szállítás, raktározás (5,4 százalék), valamint az ingatlanügyletek (4,7 százalék) nemzetgazdasági ágakban. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset éves szinten átlagosan 3,4 százalékkal nőtt, a versenyszférában dolgozók alapbére 5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évitől 0,3százalékkal maradt el. A versenyszféra kereset alakulásában az is szerepet játszott, hogy - a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként - a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 124 100 forint; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 157 700 forint) volt. 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A nettó kereset így átlagosan 1,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 4,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,5 százalékos csökkenés jelentkezett, mely utóbbi a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3 százalékos csökkenésnek felelt meg.
A 212 700 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1 százalékkal nőtt az előző év január-decemberhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százaléknak felelt meg.
Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-decemberben átlagosan 2 millió 661 ezer volt. 2009-ben a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 822 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,7 százalékos csökkenését jelentette. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,6 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,7 százalékos létszámcsökkenés következett be.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 199 800 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 200 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 600 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5 százalékkal haladták meg az előző évit. Ezen belül a versenyszférában 4,3 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,9 százalékkal maradtak el az előző évitől.
A versenyszféra átlagát meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az energiaipar (7,3 százalék), a szállítás, raktározás (5,4 százalék), valamint az ingatlanügyletek (4,7 százalék) nemzetgazdasági ágakban. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset éves szinten átlagosan 3,4 százalékkal nőtt, a versenyszférában dolgozók alapbére 5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évitől 0,3százalékkal maradt el. A versenyszféra kereset alakulásában az is szerepet játszott, hogy - a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként - a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 124 100 forint; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 157 700 forint) volt. 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A nettó kereset így átlagosan 1,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 4,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,5 százalékos csökkenés jelentkezett, mely utóbbi a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3 százalékos csökkenésnek felelt meg.
A 212 700 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1 százalékkal nőtt az előző év január-decemberhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százaléknak felelt meg.
Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-decemberben átlagosan 2 millió 661 ezer volt. 2009-ben a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 822 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,7 százalékos csökkenését jelentette. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,6 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6 százalékkal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,7 százalékos létszámcsökkenés következett be.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon