Nettó keresetek a visegrádi országokban: utolsó helyen vagyunk
Ötszáz euró bruttó keresetből a legkevesebb pénz a lengyelek, közvetlenül utánuk pedig a magyar munkavállalók zsebében marad az adók és járulékok megfizetését követően, míg 1.000 eurós bruttó keresetet alapul véve a magyar munkavállalók kapják a legkisebb nettót kézhez - derül ki a Deloitte Magyarország által összeállított, a visegrádi országok munkavállalóinak nettó keresetét összehasonlító adatokból.
A Deloitte által készített táblázat 500 illetve 1.000 euróra - azaz nagyjából a visegrádi országok havi átlagkeresetére, illetve annak kétszeresére -, egy kétgyermekes család egyik keresőjére vetített nettó jövedelmeket hasonlítja össze, a 2007-ben érvényes adójogszabályok figyelembevételével készült számítások alapján.
A táblázat szerint a magyarok az 500 eurós bruttó jövedelem 72,4 százalékát, a lengyelek 70,67 százalékát, a csehek 84,42 százalékát, a szlovákok 85,6 százalékát kapják meg nettóként. Ezer eurós bruttó keresetet alapul véve Magyarországon a nettó kereset aránya a bruttóhoz képest 57,2 százalék, míg Lengyelországban 68,35 százalék, Szlovákiában 78 százalék, Csehországban 79,79 százalék.
A százalékban mérve hasonló társadalombiztosítási járulékterhelés ellenére jelentős eltérések keletkeznek az adórendszerek különbözősége (az adóalap számítása, az alkalmazott sávok száma, szélessége, az adókulcsok mértéke illetve a családi kedvezmények) miatt - kommentálta az adatokat Ágoston Katalin, a Deloitte Magyarország adóosztályának menedzsere.
Csehországban 2008-ra olyan adóreform bevezetését tervezik, amely a munkáltatók összköltségének változatlanul hagyása mellett, a speciális családi kedvezmény következtében jelentős nettó jövedelemnövekedést eredményezhet az adózó magánszemélyeknél. A tervezett terhekkel számolva 500 eurós bruttó keresetnél a nettó kereset 501,07 euró (a bruttó 100,21 százaléka), 1.000 eurós bruttó keresetnél pedig 883,93 euró (a bruttó 88,39 százaléka) a Deloitte táblázata szerint.
A táblázat szerint a magyarok az 500 eurós bruttó jövedelem 72,4 százalékát, a lengyelek 70,67 százalékát, a csehek 84,42 százalékát, a szlovákok 85,6 százalékát kapják meg nettóként. Ezer eurós bruttó keresetet alapul véve Magyarországon a nettó kereset aránya a bruttóhoz képest 57,2 százalék, míg Lengyelországban 68,35 százalék, Szlovákiában 78 százalék, Csehországban 79,79 százalék.
A százalékban mérve hasonló társadalombiztosítási járulékterhelés ellenére jelentős eltérések keletkeznek az adórendszerek különbözősége (az adóalap számítása, az alkalmazott sávok száma, szélessége, az adókulcsok mértéke illetve a családi kedvezmények) miatt - kommentálta az adatokat Ágoston Katalin, a Deloitte Magyarország adóosztályának menedzsere.
Csehországban 2008-ra olyan adóreform bevezetését tervezik, amely a munkáltatók összköltségének változatlanul hagyása mellett, a speciális családi kedvezmény következtében jelentős nettó jövedelemnövekedést eredményezhet az adózó magánszemélyeknél. A tervezett terhekkel számolva 500 eurós bruttó keresetnél a nettó kereset 501,07 euró (a bruttó 100,21 százaléka), 1.000 eurós bruttó keresetnél pedig 883,93 euró (a bruttó 88,39 százaléka) a Deloitte táblázata szerint.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák