Nem fogja átalakítani a kormány a magyar nyugdíjrendszert
Magyar kormányzati megrendelésre elkészült az OECD szakértőinek javaslata, mely szerint szigorítana kellene a nyugdíjkorhatárt, a Nők40-et, korlátozni a 13. havi nyugdíjat és a lakosság által fizetendő járulékokat emelni. Az InfoRádió megkeresésére azonban a Pénzügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy a kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben.

Mint már annyiszor megírtuk, a kormánynak 2025. március 31-ig kell elvileg hatályba léptetni a magyar nyugdíjreformról szóló jogszabályt (jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében), ehhez készített javaslati csomagot az OECD. A jelentés célja feltárni azokat a megoldásokat, amikkel a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható marad hosszú távon. A javaslatban szerepel a nyugdíjkorhatár emelése, a nők40 szigorítása, a 13. havi nyugdíj korlátozása és a lakosság által fizetendő járulékok emelése.
Az OECD-tanulmány elemzése
Dr. Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban elmondta, semmilyen demográfiai nyomás nincs Magyarországon a 65 éves korhatár további emelésére. Ennek kifejtéséről itt olvashat.
A fenntarthatóságot veszélyeztető tényezők között különös hangsúllyal említi a tanulmány, hogy a nők kedvezményes nyugdíja, a Nők40 túlságosan népszerűnek bizonyult, hiszen a nők fele a korhatára betöltése előtt több évvel inkább ezt a kedvezményes nyugdíjat veszi igénybe. Ez azt jelenti, hogy rövidebb ideig fizetnek járulékot és hosszabb ideig élvezik a nyugdíjukat. Ez nagyságrendileg azonos terhelést jelent a nyugdíjkasszában, mint a 13. havi nyugdíj – fejti ki dr. Farkas András a portfolio.hu oldalon megjelent cikkében. A nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatos bármilyen szigorítás vagy egyenesen e nyugdíjfajta megszüntetése azonban hatalmas politikai kockázattal járna a szakértő szerint, a kormány reakciója ezt alá is támasztja.
Az OECD-tanulmány harmadik fő megállapítás szerint a magyar nyugdíjrendszer viszonylag bőkezűen működik – a szakértő nem ért ezzel egyet. (Magyarország az EU 27 tagállama közül két ország kivételével a legkevesebbet költi a nyugdíjakra) További érvek: a kétmillió magyar öregségi nyugdíjas közül közel ötszázezer fő nyugdíja kisebb 140 ezer forintnál (a 2022-es szegénységi küszöbnél, míg több mint kilencszázezer nyugdíjas kevesebbet kap 180 ezer forintnál (az idei feltlételezhetó szegénységi küszöbnél).
Az OECD-elemzés kitér a nyugdíjak fedezetének költségvetési biztosítására szolgáló jövőbeni járulékalap alakulására, alcímként is kiemelve, hogy "a járulékalap a munkaerőpiaci részvétel növekedése miatt növekedni fog, és ez a növekedés már beépült a költségvetési előrejelzésekbe." Ez a megállapítás azonban megint csak erős korlátokkal fogadható el a szakértő szerint, hiszen egyrészt a foglalkoztatottság már jelenleg is nagyon magas, másrészt nem veszi figyelembe a tartósan külföldön dolgozó magyarok hatását a hazai nyugdíjrendszer finanszírozására.
A kormány reakciója
Dr. Farkas András szakvéleménye kapcsán az InfoRádió megkereste a Pénzügyminisztériumot, hogy mi várható az OECD-jelentés nyomán. A Pénzügyminisztérium azt válaszolta, hogy a kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben, a nyugdíjak értékállóságát megőrzi, a 13. havi nyugdíjakat kifizeti. Az Európai Bizottság nyomására felkért szakértő javaslataival pedig nem ért egyet, azokat nem támogatja.
Az elutasító kormányzati magatartás indokait nem közölték. "Mindezek alapján sajnálatos módon csak az várható, hogy a kormányzat a saját vállalását teljes mértékben figyelmen kívül hagyva eltekint a jövő évi nyugdíjreformtól, helyette abban bízik, hogy az omladozó nyugdíjrendszer gondja tizenöt év múlva már egy másik kormányzat nyakába szakad" – olvasható dr. Farkas András reflexiója a NyugdíjGuru News hírlevelében.
Itt egy friss elemzés arról, miért van óriási kihívás előtt a magyar nyugdíjrendszer
fotó: freepik
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
2023-ban az EU-ban élő 50–74 éves öregségi nyugdíjasok 10,2%-a dolgozott, közülük 57% részmunkaidőben. A részmunkaidős foglalkoztatás a... Teljes cikk
Sokan tartanak attól, hogy a segélyek, támogatások vagy gyermeknevelési ellátások csökkenthetik a majdani nyugdíj összegét. A jó hír az, hogy a... Teljes cikk
Magyarország népessége csökkenő tendenciát mutat, és öregszik is - ez a kettős demográfiai kihívás egyre érezhetőbb hatással van a társadalom... Teljes cikk
- Titkos előny a magyar nőknek: így verik a férfiakat nyugdíjban 1 hónapja
- Hogyan lehet megállapodással növelni a nyugdíjjogosultságot? 2 hónapja
- Ilyen a világon nincs! - ezek a "hungarikumok" a magyar nyugdíjrendszerben 2 hónapja
- Történelmi mélyponton stagnált a munkanélküliség az OECD-ben 2 hónapja
- Miért nem számít több év tanulás, gyermeknevelés? - így lehetne igazságosabb a Nők40 nyugdíjrendszer 2 hónapja
- Befolyásolja-e a végkielégítés a nyugdíj összegét? 3 hónapja
- Kell-e félni attól, hogy az MI elveszi a munkánkat? Itt a válasz 3 hónapja
- Melyik nyugdíjasoknak tett ígéret valósulhat meg? 3 hónapja
- Így állt a munkanélküliség az OECD-ben januárban 4 hónapja
- Mit kell tennie a nyugdíjkorhatár betöltésével 2025-ben annak, aki özvegy? 4 hónapja
- Lesújtó eredmények a magyar egészségügy és oktatás helyzetéről 4 hónapja