Növeli a jövedelmi különbségeket a pénzügyi válság

Az 1990-es évek eleje és a 2000-es évek közepe között a jómódú háztartások teljes jövedelme a legtöbb országban gyorsabban nőtt, mint a rosszabb helyzetben lévőké, ráadásul az elmúlt két évtizedben a bérek aránya összességében is visszaszorult a teljes jövedelmen belül. A legjobban és a legrosszabbul kereső 10 százalék közti különbség pedig 70 százalékkal növekedett.

Az elmúlt két évtizedet az ILO a viszonylag gyors gazdasági növekedés és állásteremtés időszakaként jellemzi: 2007-ben a globális foglalkoztatás közel harmadával volt magasabb az 1990-es szintnél. Így a jelentés megállapítja, hogy a tavaly véget ért fellendülés sokkal inkább kedvezett a magas, mint a közepes és alacsony jövedelmű csoportoknak.

A nagyobb jövedelmi különbségek segíthetik a gazdaságot - szögezik le az ILO szakértői. Azok ugyanis a munkába, a képzésbe és az innovációba fektetett energiák jutalmazását is jelezhetik. A válságot megelőző időszakban azonban a jelentés szerint már megmutatkoztak annak a jelei, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek alakulásának trendje nem tartható fenn. A bérnövekedés visszafogásával szembesülve a családok egyre inkább eladósodtak, hogy finanszírozhassák az ingatlanvásárlásaikat, sőt, sok esetben még a fogyasztásukat is. Az eladósodás sok országban fenntartotta a belső keresletet és a gazdasági növekedést. A válság azonban egyértelművé tette ennek a növekedési modellnek a korlátait.

A jövedelmi egyenlőtlenség emelkedésének egyik fő okaként az ILO a pénzügyi globalizációt nevezi meg. Ez a folyamat nem segítette a termelékenység és a foglalkoztatás világszintű bővülését, közben azonban fokozta a gazdasági instabilitást. Ennek árát pedig elsősorban az alacsonyabb jövedelmi csoportok fizetik meg. Korábbi példákra hivatkozva a jelentés kiemeli, a pénzügyi válságok általában jelentős állásvesztéssel járnak, és ennek hatásait a legsérülékenyebb csoportok sokáig megérzik. A beruházások visszaesése szintén emelkedő munkanélküliséggel és ezáltal a jövedelmi különbségek növekedésével jár.

Az egyenlőtlenséget fokozta a cégvezetők "teljesítményalapú" javadalmazásának elterjedése. 2007-ben a 15 legnagyobb amerikai cég vezérigazgatójának jövedelme átlagosan ötszázszorosa volt az átlagos dolgozókénak; 2003-ban a különbség még "csak" háromszázszoros volt. Sok esetben ráadásul a vezetői javadalmazás rendszerének átalakítása semmilyen hatással nem járt a vállalati teljesítményre.

Világgazdaság