Nyugdíjas és közszolga orvosolhatná a munkaerőhiányt?

Magyarországon stratégiai ágazat a turizmus, amely 66%-os növekedést mutatott az elmúlt időszakban, ez az uniós átlag háromszorosa, amely 22%. A növekedéssel együtt jár, hogy jelentősen nőtt az ágazatból származó GDP és a foglalkoztatottak száma is. Így Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke szerint ezt a fejlődő ágazatot nem szabad megtorpanásra késztetni, márpedig a munkaerőhiány lassan ezt eredményezi. Így ez a legégetőbb probléma, amire megoldást kell találni. Az elnök szerint a munkáltatók az elmúlt egy évben messzemenőkig kihasználták a fennálló lehetőségeket, a munkaerő-források pedig kimerültek, így atipikus megoldásokhoz kell folyamodni.
Mint jelezte az politikailag is érzékeny és vitatott téma, hogy a közszférában mennyivel dolgoznak többen, mint kellene, de úgy látja, ott mindenképpen van tartalék, amely ha megfelelő bért kínálnak, át is húzódik majd a versenypiacra.
A nyugdíjasok foglalkoztatás egy esély, kérdés, hogy mit sikerül belőle realizálni
A másik komolyan aktivizálható rétegnek a nyugdíjasokat tartja, akik ha szerzett jogaik nem sérülnek, vagyis a nyugdíjukat nem veszítik el, akkor bevethetők a munkaerőpiacon. Az elnök nemcsak a nyugdíjasok újra foglalkoztatását, hanem továbbfoglalkoztatását is megemlítette, amely különösen a közszférában szintén nagyon meg lett nehezítve a válság alatt. Hangsúlyozta, hogy nem nagyon van B-terv ugyanis arra nem lehet számítani, hogy nagy számban áramlana be Magyarországra külföldi munkaerő, hiszen nálunk sokkal nagyobb felszívó piacok várnak rájuk, magasabb bérekkel; ugyanakkor az sem várható, hogy a demográfiai tendenciák hirtelen megfordulnának.

Bár az utóbbi hónapokban a sajtó hangos volt a nyugdíjasok újra munkába állításától és a nyugdíjas szövetkezetek alakulásától, az érintettek egy része mégsem tud róla, pláne nem részleteiben és mélységében. Nem egyszer magát a megfogalmazást is bonyolultnak érzik. Ebben tudnak segíteni a nyugdíjas szövetkezetek, amelyek szolgáltatásának része a felvilágosítás, ügyintézés, bérszámfejtés és a közösségépítés is. Mindemellett a nyugdíjasnak, ha dolgozni akar, nem kötelező a szövetkezeti tagság, de számos előnye lehet. Krisán László szerint a Budapesten élő 1,7 millió ember 30%-a nyugdíjas, ami nagyjából 500 ezer fő, ha ennek csak a 10%-a akar visszamenni dolgozni, már az is nagyon sokat jelenthet a különböző hiánnyal küzdő ágazatoknak: a turizmus-vendéglátásból 30 ezren hiányoznak, a kereskedelemből 40 ezren, az építőiparból is ugyanennyien.

Ki kell nyitni a nyugdíjas szövetkezeteket

Már csak azért is gondolja, hogy ebbe az irányba kellene elmenni, a nyugdíjas szövetkezeti törvényt még tovább nyitni, mert a bérkorrekciót nem tartja eléggé hatékony megoldásnak a munkaerőhiány kezelésére, mert hiába emelnék a minimálbért akár 50%-kal, a magyar fizetések akkor is csak az osztrák bérek negyedét tennék ki, a jövedelmezőség pedig határt szab a lehetséges emelésnek.

Elképzelése szerint:
- a nyugdíjas szövetkezetek akár állami normatívát kaphatnának,
- az alanyi kört ki lehetne terjeszteni a korkedvezményes nyugdíjasokra, a megváltozott munkaképességűekre,
- ne csak a szövetkezeti tagok után lehessen a kedvezményt igénybe venni,
- a bérplafont el kellene törölni.

Elsősorban pedig a piac és a nyugdíjasok felmérését sürgette, hogy látható legyen, mekkora a valódi forrás, ami ebben a szegmensben rendelkezésre állhat, és mekkora a munkájukra a valós piaci igény. A kamara feladatának tekinti egy adatbázis létrehozását erre.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Nyugdíjas és közszolga orvosolhatná a munkaerőhiányt?
2. oldal - Minden évben 40 ezerrel kevesebb potenciális munkavállaló