Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 2 éve

Nyugdíjas és közszolga orvosolhatná a munkaerőhiányt?

A munkaerő forrásai kimerültek, demográfiai okokból a helyzet a jövőben csak romlani fog a szakemberek szerint. 20 év múlva akár 800 ezer fős hiány mutatkozhat a munkaerőpiacon. Ezért az eddig atipikusnak tekintett módszereket és tartalékokat kell kihasználni. A forrás lehet a közszféra csökkentésével felszabaduló munkaerő, akiket fel tudna szívni a piac, illetve a nyugdíjasok, ahol már meg is vannak az első tapasztalatok a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül történő munkavállalás kapcsán. A BKIK és a VIMOSZ rendezvényén értkeltek a szakemberek.

images

Magyarországon stratégiai ágazat a turizmus, amely 66%-os növekedést mutatott az elmúlt időszakban, ez az uniós átlag háromszorosa, amely 22%. A növekedéssel együtt jár, hogy jelentősen nőtt az ágazatból származó GDP és a foglalkoztatottak száma is. Így Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke szerint ezt a fejlődő ágazatot nem szabad megtorpanásra késztetni, márpedig a munkaerőhiány lassan ezt eredményezi. Így ez a legégetőbb probléma, amire megoldást kell találni. Az elnök szerint a munkáltatók az elmúlt egy évben messzemenőkig kihasználták a fennálló lehetőségeket, a munkaerő-források pedig kimerültek, így atipikus megoldásokhoz kell folyamodni.
Mint jelezte az politikailag is érzékeny és vitatott téma, hogy a közszférában mennyivel dolgoznak többen, mint kellene, de úgy látja, ott mindenképpen van tartalék, amely ha megfelelő bért kínálnak, át is húzódik majd a versenypiacra.
nyugdíjas171218A nyugdíjasok foglalkoztatás egy esély, kérdés, hogy mit sikerül belőle realizálni

A másik komolyan aktivizálható rétegnek a nyugdíjasokat tartja, akik ha szerzett jogaik nem sérülnek, vagyis a nyugdíjukat nem veszítik el, akkor bevethetők a munkaerőpiacon. Az elnök nemcsak a nyugdíjasok újra foglalkoztatását, hanem továbbfoglalkoztatását is megemlítette, amely különösen a közszférában szintén nagyon meg lett nehezítve a válság alatt. Hangsúlyozta, hogy nem nagyon van B-terv ugyanis arra nem lehet számítani, hogy nagy számban áramlana be Magyarországra külföldi munkaerő, hiszen nálunk sokkal nagyobb felszívó piacok várnak rájuk, magasabb bérekkel; ugyanakkor az sem várható, hogy a demográfiai tendenciák hirtelen megfordulnának.

Bár az utóbbi hónapokban a sajtó hangos volt a nyugdíjasok újra munkába állításától és a nyugdíjas szövetkezetek alakulásától, az érintettek egy része mégsem tud róla, pláne nem részleteiben és mélységében. Nem egyszer magát a megfogalmazást is bonyolultnak érzik. Ebben tudnak segíteni a nyugdíjas szövetkezetek, amelyek szolgáltatásának része a felvilágosítás, ügyintézés, bérszámfejtés és a közösségépítés is. Mindemellett a nyugdíjasnak, ha dolgozni akar, nem kötelező a szövetkezeti tagság, de számos előnye lehet. Krisán László szerint a Budapesten élő 1,7 millió ember 30%-a nyugdíjas, ami nagyjából 500 ezer fő, ha ennek csak a 10%-a akar visszamenni dolgozni, már az is nagyon sokat jelenthet a különböző hiánnyal küzdő ágazatoknak: a turizmus-vendéglátásból 30 ezren hiányoznak, a kereskedelemből 40 ezren, az építőiparból is ugyanennyien.

Ki kell nyitni a nyugdíjas szövetkezeteket

Már csak azért is gondolja, hogy ebbe az irányba kellene elmenni, a nyugdíjas szövetkezeti törvényt még tovább nyitni, mert a bérkorrekciót nem tartja eléggé hatékony megoldásnak a munkaerőhiány kezelésére, mert hiába emelnék a minimálbért akár 50%-kal, a magyar fizetések akkor is csak az osztrák bérek negyedét tennék ki, a jövedelmezőség pedig határt szab a lehetséges emelésnek.

Elképzelése szerint:
- a nyugdíjas szövetkezetek akár állami normatívát kaphatnának,
- az alanyi kört ki lehetne terjeszteni a korkedvezményes nyugdíjasokra, a megváltozott munkaképességűekre,
- ne csak a szövetkezeti tagok után lehessen a kedvezményt igénybe venni,
- a bérplafont el kellene törölni.

Elsősorban pedig a piac és a nyugdíjasok felmérését sürgette, hogy látható legyen, mekkora a valódi forrás, ami ebben a szegmensben rendelkezésre állhat, és mekkora a munkájukra a valós piaci igény. A kamara feladatának tekinti egy adatbázis létrehozását erre.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Nyugdíjas és közszolga orvosolhatná a munkaerőhiányt?
2. oldal - Minden évben 40 ezerrel kevesebb potenciális munkavállaló
  • 2020.04.09Online workshopok és E-learning képzések április 9-től Válassza online workshopjainkat fix időben, vagy az e-learning alapú, rugalmas tanulási formát, amelyben bárhol és bármikor, önállóan, a saját időbeosztása szerint sajátíthatja el a tananyagot! Részletek Jegyek
  • 2020.06.127 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz. A júniusi tréningünkre első sorban a B1+/B2 szintű jelentkezőket várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Miben segít a Munkaügyi Hivatal?

A köznyelvben “Munkaügyi Hivatalként” emlegetjük azt az intézményrendszert, amely az állam részéről segíti a munkaerőpiac résztvevőit:... Teljes cikk

Trendfordulót hozhat a koronavírus a magyar foglalkoztatási gyakorlatban

Az alkalmazottak kevesebb mint 4 százaléka teheti meg Magyarországon, hogy otthonról dolgozik. Európa szerte ráadásul hazánkban foglalkoztatják a... Teljes cikk

Vadonatúj munkakultúra nőhet ki a koronavírus nyomán

Speciális foglalkoztatási módszerek széles tárháza fog megjelenni a koronavírus-járvány hatásaként. Rugalmassá kell tenni az állami rendszereket... Teljes cikk