Nyugdíjmegállapítás

Fő szabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíj kerül megállapításra. Öregségi nyugdíjra jogosult a korhatár betöltésekor az is, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. Ebben az esetben öregségi résznyugdíj kerül megállapításra. Az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár az 1957-ben és később születettek esetében, a betöltött 65. életév. Öregségi nyugdíjnak minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik.

Hogyan kell igényelni az öregségi nyugdíjat?

Az öregségi nyugdíj megállapítását a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni. Az öregségi nyugdíj igényt személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani. Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani. Postán történő benyújtás esetén a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni. Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező személyek a www.magyarorszag.hu honlapon nyújthatják be az ellátás megállapítása iránti igényüket. Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával. A kormányhivatalok elérhetőségei a https://kormanyhivatalok.hu weboldalon találhatóak.

Mit kell mellékelni a nyugdíjigényhez?

Az igényhez mellékelhetőek olyan időszakra vonatkozó dokumentumok, amelyek korábban még el nem ismert szolgálati időre vonatkoznak. Ilyen igazolás lehet többek között:
- munkakönyv, foglalkoztatói igazolás, igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, bedolgozói kiskönyv, mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv,
- előtti időszakra vonatkozó főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés.

Mennyi idő alatt állapítják meg a nyugdíjat?

Az ügyintézési határidő 60 nap. A megállapított nyugdíjat a döntés kiadását követő 10 munkanapon belül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

Mikortól állapítható meg az öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíjat legkorábban a jogosultsági feltételek bekövetkezésének a napjától, illetőleg tetszőleges későbbi időponttól lehet igényelni. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető, ez azt jelenti, hogy az ellátás az igény benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától megállapítható, ha azon a napon a jogosultsági feltétel – a korbetöltés és a szükséges szolgálati idő – teljesül.

Mit kell tenni, ha nem ért egyet a nyugdíjhatározattal?

Fellebbezésre nincs lehetőség. Ha a határozat jogszabálysértő, akkor ellene 30 napon belül kereset benyújtásával lehet kérni, hogy vizsgálja felül a lakóhely szerint illetékes közigazgatási kollégiummal működő törvényszék.
A keresetlevelet illetékmentesen a döntést hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni -

A kereset elektronikus azonosítást követően elektronikusan is előterjeszthető a https://epapir.gov.hu felületen. A belépést követően a „Jogorvoslat” témacsoportban a „Közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtása.” ügytípust kell kiválasztani - olvasható a Magyar Államkincstár tájékoztatójában.

Hogyan számítják ki a nyugdíjat?

A nyugdíjszámítási eljárás három fő fejezete:
- a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó megállapítása,
- a nettó életpálya átlagkereset meghatározása
- és e két tényező alapján a nyugdíj összegének kiszámítása.

A folyamat nyolc fő lépésre bontható, amit Farkas András nyugdíjszakértő mutatott be egy korábbi írásában.

1. A teljes elismert szolgálati idő (vagyis nem csak az 1988. január 1-jét követően szerzett, hanem az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke.

2. Az átlagszámítási időszakban - az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban - szerzett, nyugdíjalapot képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint járuléktalanítani kell, majd

3. az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint adótlanítani kell, majd

4. a járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2025-ben és a 2024-ben szerzett kereseteket), majd

5. az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal), majd

6. az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó életpálya átlagkeresetet,

7. amelyet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó életpálya átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni,

8. az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált életpálya átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét. (Ha valaki nyugdíjbónuszra is jogosultságot szerzett, akkor ezt a számított összeget kell megnövelni a nyugdíjbónusz mértékével.)

Nyitókép: Pixabay.com