Megjelent: 7 hónapja

Ennyi pénz kellene a nyugodt élethez Magyarországon

A középkorú magyarok 26 százaléka rendelkezik 589 ezer forintos jövedelemmel, ez a pénz elég a gond nélküli megélhetéshez, de takarékoskodásra nem futja belőle - egyebek mellett ez derül ki a K&H biztos jövő felmérés legfrissebb eredményeiből. Akik szintén probléma nélkül megélnek, de már rendszeresen félre is tudnak tenni, azok 719 ezer forintos jövedelemről számoltak be. A másik végletet képviselik azok, akiknek nélkülözniük kell a megélhetéshez, mert a 229 ezer forintos jövedelmük nem elegendő.

Mennyi kell a takarékoskodáshoz?-

Továbbra is nagyon vegyesen látják a középkorú magyarok a szubjektív anyagi helyzetüket a K&H biztos jövő felmérés szerint, amely a második negyedévben vizsgálta ezt a kérdést a 30-59 évesek körében. 

Mennyi kell a takarékoskodáshoz?

A háztartások jövedelmét vizsgáló kutatás friss eredményei szerint a megkérdezettek 2 százaléka 229 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik, ez olyan alacsony szint, hogy ők kénytelenek nélkülözni ahhoz, hogy megéljenek. A következő két kategóriába tartoznak azok, akik hónapról hónapra anyagi problémákkal szembesülnek, ők adják a válaszadók 8 százalékát, valamint 16 százalékos azoknak az aránya, akik éppen, hogy kijönnek a jövedelmükből – ennek a két kategóriának a havi nettó megélhetési forrása átlagosan 426 ezer forint. 

A megkérdezettek 26 százaléka azt mondta, hogy az 589 ezer forintos havi jövedelem mellett ugyan nincsenek mindennapos anyagi gondjaik, de az összeg ahhoz kevés, hogy takarékoskodni lehessen belőle. A válaszadók legnagyobb része, 36 százaléka úgy látja, hogy az átlagosan 674 ezer forintos havi összegből jól kijönnek, sőt alkalmanként még félre is tudnak tenni. A legkedvezőbb helyzetben lévő 12 százalék 719 ezer forintos átlagot mondott, ami már a rendszeres takarékoskodásra is elegendő. A középkorúak körében mért átlagos havi jövedelem így 573 ezer forint körül alakult a legutóbbi mérésben.

Pesszimisták és optimisták

Összességében a megkérdezettek 28 százaléka érzi kifejezetten biztonságosnak anyagi helyzetét, ami az előző negyedévhez hasonlóan magas érték. Érdekesség, hogy ez a növekedés elsősorban a vidéki területeknek köszönhető. Míg vidéken jelentősen erősödött a biztonságérzet, addig Budapesten, ahol hagyományosan magasabb ez az arány, most kifejezetten alacsony, 21 százalékos eredmény született. A pozitív adatok mellett árnyoldalként jelentkezik a pesszimista hangulat is: a megkérdezettek 16 százaléka látja rendkívül negatívan pénzügyi kilátásait. Ez az arány különösen magas Budapesten, ahol 20 százalék nyilatkozott így, jelezve a fővárosi lakosság fokozott aggodalmát a jövővel kapcsolatban. Ez arra is utalhat, hogy a fővárosban élők más tényezők – például a magasabb megélhetési költségek vagy a gazdasági bizonytalanság – miatt kevésbé érzik stabilnak pénzügyeiket, annak ellenére, hogy az átlagos jövedelmek magasabbak.

A végzettség szerinti bontás még szembetűnőbb különbségeket mutat: a felsőfokú végzettségűek körében mindössze 7 százalék számít nagyon pesszimistának, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ez az arány drámaian megnő, elérve a 20 százalékot. Ez a különbség rávilágít a végzettség és a pénzügyi kilátások közötti szoros kapcsolatra. Ezzel párhuzamosan az optimisták aránya is jelentősen eltér: a felsőfokú végzettségűek 35 százaléka kifejezetten optimista, szemben az alacsonyabb végzettségűek 25 százalékával. A jövedelmi csoportok vizsgálata mutatja a legélesebb eltéréseket a pénzügyi hangulat tekintetében. A magas jövedelműek körében kiemelkedően magas, 41 százalék azok aránya, akik nagyon pozitívan ítélik meg pénzügyi helyzetüket. Ezzel szemben a közepes jövedelműek esetében ez az arány 26 százalék, míg az alacsony jövedelműeknél mindössze 17 százalék.

Hol keresnek a legtöbbet? - íme az európai átlagfizetések

kép: pixabay.com

  • 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Így emelkedik a tanítók, a tanárok és az óvónők bére januártól

A 2024-es 32,2 százalékos, majd a 2025-ös 21,2 százalékos emelés után újabb 10 százalékkal emelkedik a tanítók, a tanárok és az óvónők bére -... Teljes cikk

Mire jók a laza péntekek az irodában?

Kutatások szerint a dolgozók pénteken 20–35%-kal kevesebb feladatot végeznek el, mint a hét többi napján. A szakértők szerint a munkahelyeknek... Teljes cikk

Nő a kulturális területen és a szakképzésben dolgozók bére

A kulturális közfeladatot ellátó foglalkoztatottak 2026. január 1-jétől beépülő jelleggel 15 százalékos béremelésben részesülnek. Teljes cikk