Óriási a javulás vagy ugyanannyi a munkanélküli mint öt évvel ezelőtt?
Kedvezőnek értékelték a munkanélküliségi és a foglalkoztatási adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők, hangsúlyozták azonban azt is, hogy a jelentős javulást nagyrészt a közmunkaprogramok magyarázzák. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében kiemelte, hogy 300 ezerrel többen dolgoznak, mint a ciklus elején. Van, aki azon a véleményen van, hogy ugyanannyi a munkanélküli mint 5 évvel ezelőtt.
A foglalkoztatottak száma 2013 decembere és 2014 februárja között 4 millió 53 ezer volt, 236 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 60,4 százalékra emelkedett.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint kedvező, hogy egy év alatt három százalékponttal 8,6 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a javulás jelentős részét a közmunkaprogramok magyarázzák.
A foglalkoztatottsági ráta is jelentősen nőtt, ebben szintén fontos szerepet játszanak a közmunkaprogramok, de már látszik a versenyszférában is a fellendülés - közölte.
Valóban elindult a javulás a munkaerőpiacon, de ez lassú folyamat, nem olyan robbanásszerű, mint amit főszámok mutatnak - fogalmazott.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője szintén elmondta, hogy a várakozásoknál jobbak lettek az adatok. A szakértő is kiemelte azonban, hogy ez elsősorban a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető, a versenyszférában jóval szerényebb a javulás.
A közmunkaprogram csak átmeneti, nem valódi, hosszú távú megoldás, és kérdés, hogy a közfoglalkoztatottak később át tudnak-e kerülni a versenyszférába - hangsúlyozta. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatásnak költségvetési vonzatai vannak. A közmunka jobb a munkanélküli segélynél, de kedvezőtlenebb, mintha a vállalkozások fizetnék a béreket - fogalmazott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében hangsúlyozta: újabb 22 éves csúcsot jelent, hogy a 2013. december és 2014. február közötti időszakban a 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma 4 millió 53 ezerre emelkedett. Ebben az időszakban 327 ezerrel több embernek volt munkája, mint négy évvel korábban az azonos időszakban. 2010 tavasza, a kormányváltás idejéhez képest pedig 297 ezerrel többen voltak állásban a legfrissebb adatok szerint - közölte a tárca. A növekedésnek része a közfoglalkoztatás és a migráció is, de a kormány sikeres foglalkoztatási programjainak, így például az Első Munkahely Garancia Programnak, a lakhatási támogatásnak vagy a kkv-k munkahelyteremtését támogató pályázatnak is köszönhetően a foglalkoztatottak számának növekedéséből a versenyszféra egyre jelentősebb arányt képvisel - fogalmazott az NGM.
A Menedzsmentfórum mindeközben azt írja, hogy ugyanúgy 380 ezer a munkanélküliek száma, mint 5 éve, a munkanélküliségi ráta viszont sokkal jobb. Miközben az idei télre közölt 379 ezer munkanélküli a KSH adatai szerint 8,6 százalékos rátát jelent, addig a 2008/09 téli hónapjaira kimutatott közel hasonló nagyságú 377,7 ezer munkanélküli még 9,1 százalékos rátát generált. Vagyis ugyanaz a szám lényegesen kedvezőbb képet fest a munkaerőpiacról, mint 5 évvel ezelőtt. Ezért érdemes kicsit megvizsgálni a munkanélküliségi ráta kalkulálásának módját.
Ez a ráta ugyanis a munkanélküliek számának a gazdaságilag aktívakra vetített arányát mutatja. Az aktívokat pedig a munkanélküliek és a foglalkoztatottak összege adja ki. Mivel ez utóbbi történelmi csúcsra emelkedett 4,05 millió fővel, így az idén télen az aktívak száma bő 250 ezerrel volt magasabb a 2008/09-esnél. Márpedig ha egy tört nevezője nagyobb, akkor maga a szám kisebb lesz. Ez van tehát az ellentmondásnak tűnő adat mögött.
Ugyan a versenyszférában is megmozdult valami az elmúlt hónapokban, de a most közölt kiugró értékek egyértelműen a téli közmunkának a következménye. A tavaly év végén indult program ugyanis alapvetően befolyásolta a folyamatokat, és havi szinten 200 ezer fővel emelte meg a foglalkoztatottsági számot.
Ha a december-februári időszakra közölt 4,05 millió foglalkoztatotti számból a téli közmunka 200 ezer fős hatását levonnánk, akkor ugyan továbbra is javulást látnánk a munkaerőpiacon, de közel sem olyan mértékűt, mint jelenleg.
A historikus szintre emelkedett foglalkoztatottsági szám azt jelenti, hogy a munkaképes korú lakosságnak immár 53,2 százaléka dolgozott hetente legalább egy órát. A szűkebb kategóriát jelentő 20 és 64 év közöttiekből a téli hónapokban 65,2 százaléknak volt munkája, ezen belül a férfiaknak 71,9, a nőknek pedig az 58,8 százalékának. A statisztikai hivatal szerint ez idő alatt 200 ezer férfi és 180 ezer női munkanélküli volt.
mfor.hu, MTI
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A vállalkozások számára kiemelten fontos a vállalati gépjárműhasználat költségeinek pontos és NAV-kompatibilis elszámolása. Összegyűjtöttük... Teljes cikk
A sportbelépő továbbra is az egyik legkedveltebb eleme a cafeteria-rendszernek 2025-ben, hiszen adózási szempontból is kedvező keretek között segíti... Teljes cikk
A Bérgarancia Alap a magyar munkajogi védelem egyik sarokköve, amely megóvja a dolgozókat akkor is, ha munkáltatójuk váratlanul fizetésképtelenné... Teljes cikk
- A munkanélküliségi ráta alakulása nemek szerint - grafikon 2 hónapja
- A magyarok foglalkoztatási rátájának változása az előző évhez képest 2 hónapja
- Megérkeztek a KSH friss adatai: 4,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta 3 hónapja
- A munkanélküliségi ráta változása vármegyénként az elmúlt egy évben - grafikon 3 hónapja
- Így változott a nemek szerinti foglalkoztatási ráta - grafikon 3 hónapja
- A nők foglalkoztatási rátájának változása az EU tagállamaiban 3 hónapja
- A munkanélküliségi ráta alakulása nemek szerint - grafikon 4 hónapja
- A munkanélküliségi ráta alakulása hazánkban nemek szerint 5 hónapja
- A 15-64 évesek foglalkoztatási rátájának alakulása a vármegyékben - grafikon 5 hónapja
- Így változott a munkanélküliségi ráta a férfiaknál és a nőknél - grafikon 6 hónapja
- A 25–49 éves nők foglalkoztatási rátája 6 hónapja