Becsapós béremelés: kevesebb pénz a zsebben?

Összefoglalás

A magyarországi bértárgyalások vegyes képet mutatnak: míg egyes cégeknél (pl. ArrivaBus, MÁV-csoport) jelentős béremelésekről születtek megállapodások, addig sok vállalat csak a kötelező minimálbér-emelést hajtja végre, vagy az infláció alatti ajánlatokat tesz. A gazdasági bizonytalanság, a beinduló gazdaság elmaradása és a visszafogott munkaerő-kereslet rontja a munkavállalók alkupozícióját, és egyes helyeken létszámleépítések is előfordulnak.

A munkáltatók gyakran a béren kívüli elemeket (pótlékok, bónuszok) részesítik előnyben az alapbér növelésével szemben. Ez azt eredményezi, hogy a munkavállalók jövedelmének akár 60%-a is lehet alapbér, a többi függő, nem kiszámítható juttatás. A termelési volumen csökkenése miatt kevesebb műszak és túlóra adódik, ami a teljes jövedelem csökkenését eredményezheti, még akkor is, ha a minimálbér emelkedett – ezt nevezik „becsapós emelésnek”. Az alapbér emelését néhol úgy oldják meg, hogy adható bónuszokat mozgatnak át, ami nem jelent valós bérnövekményt.

Az infláció és a drasztikusan növekvő megélhetési költségek (főleg az albérleti díjak) miatt a munkavállalók egyre türelmetlenebbek és határozottabban lépnek fel érdekeikért. Nő a sztrájkkészség és a szakszervezetalapítási kedv, jelezve a fokozódó elégedetlenséget, annak ellenére, hogy a sztrájk jogi és gyakorlati szempontból is nehezített Magyarországon, és a munkáltatói megfélemlítés lehetősége is fennáll.