Longevity a HR-ben: hogyan éljen a munkavállaló minőségben 100 évet?

A BoschxRichter Innovátorok Napján megrendezett konferencia fő üzenete szerint a technológia, a mesterséges intelligencia és a tudatos életmód ötvözésével elérhetővé válik a minőségi, akár 100 évig tartó aktív élet. A rendezvényen a hazai vállalatvezetők, orvosbiológiai kutatók és pszichológusok azt vizsgálták, hogyan járulhat hozzá a megelőzéshez a HR, az adatvezérelt egészségügy és a vállalati kultúra.

Az adatalapú megelőzés és a technológia szerepe

Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök előadásában hangsúlyozta, hogy a longevity alapja az adatalapú megelőzés. A szervezetünk működésének monitorozására 6 fő adatgyűjtési pillér szolgál:

• Alvás (mélyalvás, nyugalmi pulzus és HRV-trendek)
• Stresszszint-monitorozás (EKG-alapú mellkaspántos szenzorok)
• Testösszetétel (okosmérlegek által mért izomtömeg és zsírszázalék)
• Táplálkozás és vércukormonitorozás (bőr alá helyezhető CGM-szenzorok)
• Bélmikrobiom (a bél-agy tengely mentális hatásai)
• Genetikai szekvenálás (személyre szabott táplálkozás és sportválasztás)

A gyűjtött adatok hasznosítására fejlesztik a Harmadik Agy koncepciót, amely egy titkosított környezetben futó, nagy nyelvi modellen alapuló AI-rendszer. Ez a digitális egészségügyi tanácsadó a kórelőzmény, az alvási adatok és a hálanapló bejegyzései alapján 0–24 órás támogatást nyújt, bár az orvosok és szakemberek szerepét nem helyettesíti.

Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója kiemelte a gyógyszeripar megelőző szerepét, például a GLP-1 készítmények vagy a menopauza kezelése terén, miközben óva intett a Silicon Valley-i ellenőrizetlen longevity-terápiáktól. Horváth Attila, a Bosch csoport magyarországi és Adria régiós vezetője hozzátette, hogy a mikromechanikai szenzorok és az intelligens eszközök demokratizálják az egészségügyi tudást, így a passzív várakozás helyett a felhasználók saját kezükbe vehetik az egészségük karbantartását.

Kutatási eredmények és pszichológiai szempontok

A Bosch és a Richter közös közvélemény-kutatása szerint a magyarok a hosszú élet legfontosabb pilléreinek az egészséget (53 százalék), az anyagi stabilitást (53 százalék), valamint a család és a barátok körét (43 százalék) tartják. Bár a válaszadók 9 százaléka igényli a digitális detoxot, a többség nem érzi stresszesnek az AI fejlődését.

Al Ghaoui Hesna médiapszichológus szerint ellentmondás, hogy miközben nyitottak vagyunk a technológiára, hiányzik a tudatosság a közösségi média figyelemromboló hatásaival szemben. A mindennapi rutinhoz hozzátartoznak a mikromozgások is: Szabó András László szakember példaként említette a fogmosás közbeni egy lábon állást, amely aktiválja az idegrendszert, valamint az okoseszközök száműzését a hálószobából.

Vállalati kultúra, kríziskezelés és HR-támogatás

Mivel életünk harmalmát a munkahelyen töltjük, a munkáltatói közeg alapvetően határozza meg az életminőséget. Farkas Bence HR vezető saját betegségéből merített tapasztalatait megosztva hangsúlyozta a szemléletmód fontosságát, idézve a „Nem problémák vannak, hanem feladatok” elvet. Pomezanski Krisztina, a Richter Gedeon Nyrt. területvezetője rámutatott, hogy a nehézségek időbeni felismerése, a mentálhigiénés támogatás és a szakmai rehabilitáció megszervezése a munkáltató felelőssége.

A krízisek kezeléséhez elengedhetetlen a pszichológiai biztonság megteremtése, amelyben a HR-nek kulcsszerepe van a segítségkérés bátorításában. A vezetők feladata a kiszámítható kommunikáció és a stabil közösségi programok biztosítása, míg az egyén szintjén a munkaidőn kívüli elérhetőség mellőzése és az offline programok támogatása segít a digitális kikapcsolódásban.