Öt-hat évig nem emelkedik a nyugdíjkorhatár

A nyugdíjkorhatár jelenleg egységesen 62 év, a nyugdíjba vonulás átlagos életkora, az úgynevezett nyugdíjazási korcentrum viszont csak 58,6 év, s ez utóbbit kellene "felfelé tornászni és közelíteni a 62 évhez" - mutatott rá az államtitkár. Mint mondta, a korhatár most nem szorít annyira, azonban a foglalkoztatási rátában vannak "komoly elmaradásaink". Magyarországon 58 százalékos a foglalkoztatási ráta, az Európai Unió átlaga 63 százalék fölött van, s "nekünk a következő 2-3 évben ezt a 63 százalékot kellene megcélozni". Megjegyezte: különösen alacsony (49,7 százalék) a nők foglalkoztatási rátája.

Az államtitkár hangsúlyozta: "a mindenkori járulékbefizetések már nem fedezik a mindenkori nyugdíjkifizetéseket"; most az összes járulékbevétel 80,5 százalékát teszi ki a nyugdíj-kifizetéseknek, ezért 19,5 százalékot adóbevételekből kell finanszírozni. Korózs Lajos elmondta: Magyarországon jelenleg 2 millió 962 ezer nyugdíjas van, de közel 3,2 millió nyugdíjat kell kifizetni, ugyanis több százezren annak olyanok, akik több jogcímen is kapnak nyugellátást. Például saját jogon is, meg özvegyi jogcímen is - tette hozzá. (És egyre többen is lesznek az öregek: 2050-re a 65 éves és idősebb népesség aránya megduplázódik. )

Svájc vagy Orbán szerint indexáljunk?

A parlamentben négy évvel ezelőtt elfogadott nyugdíjkorrekciós program nyomán konszenzus alakult ki az Országos Idősügyi Tanácsban az idősszervezetek képviselői között - emlékeztetett az államtitkár. Mint mondta, akkor a kormány megerősítette, hogy a gazdaság bővüléséből származó eredmények továbbra is megjelennek a nyugdíjakban: a januári nyugdíjemelést ugyanis úgy állapítják meg, hogy 50 százalékban a nettó bérnövekedést 50 veszik figyelembe, 50 százalékban pedig a tervezett inflációt, az úgynevezett svájci indexálás szerint. Ezzel szemben "az Orbán Viktor-féle verzió figyelmen kívül hagyja a gazdaság bővülését, a bérek növekedését, s csak azt veszi figyelembe, hogy éppen mennyi az éves infláció" - mutatott rá Korózs Lajos.

Az államtitkár hangsúlyozta: ha a tervezett inflációs adatoktól évközben eltérés mutatkozik, akkor novemberben visszamenőlegesen korrigálják a nyugdíjakat. Hozzátette: a korábbi években ez így is történt, idén azonban a kormány nem várta meg az év végi inflációs adatokat, ugyanis a jegybank áprilisban már világossá tette, hogy magasabb lesz az infláció, mint a januárban tervezett. Ezért most májusban is volt már nyugdíjemelés - mondta az államtitkár.

Számunkra elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjkorrekcióknál évről-évre "csak és kizárólag inflációkövető magatartást folytasson egy kormány" - mondta a kormánypárti politikus. Hozzátette: ez ugyanis azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával a nyugdíjak ugyan növekedni fognak az infláció mértékével, ám a bérek jobban növekednek, mint az infláció, ezért az aktív korúak bére és a nyugdíjjövedelmek között "nyílni fog az olló".