Pre-onboarding: az agilis recruitment új lépcsőfoka

Pár évvel ezelőtt akár fejvadászatról akár vállalati toborzásról beszélünk, azoknak a HR-es kollégáknak, köztük nekem is, akik kiválasztással foglalkozunk, a munkánk nagy része véget ért az ajánlat kiadásakor és elégedetten hátradőlve várhattuk a csatlakozási dátumot, amikor még pár telefont el kellett intézni a sikeres beléptetéssel kapcsolatban, de érdemben, sok munka nem volt a kettő közti időszakban.

Na ez az, ami az elmúlt években változott. De mielőtt pár konkrét példát elmesélek az utóbbi időszakból, érdemes magát a pre-onboardingot elhelyezni egy képzeletbeli idővonalon. Szóval ez az ajánlatadás és a konkrét kezdés közötti időszak - átlagban ez a 30 napos felmondási idő, vannak persze szerencsésebb helyzetek, amikor csak 1-2 hétről beszélünk, és a legrosszabb verzió, a 60 vagy 60+ nap. Mindegyik egy nagyon hosszú időszak tele aknamezőkkel.

Mire kellene figyelni, hogy ha meglátjuk a jelöltünk telefonszámát vagy email címét a kijelzőnkön, ne kapjunk szívinfarktust (mert tudjuk, hogy mindenkiben az a gondolat fordul meg legelőször, hogy két héttel az elfogadás után, mi másért hívhat, mint hogy visszalépjen?)

Több ajánlat közül miért minket fog választani?

Ajánlatadás teapartival

Talán ez az egyik legfontosabb. Amellett, hogy az interjúk alatt is tartjuk a kapcsolatot és feedback-et kérünk, a kommunikációra és annak sűrűségére az ajánlatadáskor még jobban oda kell figyelnünk. Ebbe vezetőket is bele kell vonnunk, nekik is bele kell férnie egy 2 perces telefonnak a napjukba ajánlatadás után, hogy erősítsék a „warm welcome” érzést a jelöltben. Hívjuk fel őt, részleteket beszéljük át, minden rendben? Elégedett? Van amin módosítani kellene? - Ha ő érzi, hogy várjuk és törődünk vele, a mérleg felénk fog fordulni.

Az utóbbi fél évben konkrétan ettől a ponttól két ajánlatadásom lett sikeres. Mikor utólag megkérdeztem, hogy miért minket választottak a válasz ez volt: Mert ti nem csak elém dugtátok az ajánlatot, hanem emberi módon átbeszéltük a részleteket is és nyitottak voltatok a változtatásokra is.

Lelki támasz a döntési helyzetben

Egy váltás, egy új munkahely mindenki számára lelki „teher”, és az út ameddig valaki ezt a döntést meghozza, rögös. Ha nincs ez idő alatt egy olyan személy, aki kívülállóként tudja segíteni a jelöltet, talán olyan pontok a döntéshozatalban elő sem kerülnek, amik végül segítenék őt a végleges döntésben. Sokszor az újtól/ismeretlentől való félelem visszafoghatja az embereket. A jó HR-es pszichológus is egyben, ezeket a helyzeteket is tudni kell kezelni. Már-már barátként elmondani a véleményünket és biztosítani őket, hogy az új helyen is számíthatnak ránk - sokszor ez a nyerő lépés.

A váltás sokszor nem csak karrier, de magánéleti szempontból is hatalmas döntés, így ha egy jelöltön nem azt látjuk, hogy ujjong az ajánlatkor, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem motivált - ilyenkor nem szabad elengednünk a kezüket! Segítsük őket, egy-egy beszélgetéskor olyan problémákra is fény derülhet, ami valójában nem is probléma és ennek feloldásával egy új kollégát köszönthetünk magunk közt.

Négy ajánlat és összesen két óra a telefonomon. De megérte, mert utólag egy nagyon pozitív döntésüknek tudták be a váltásukat.

A cikk folytatása a HR Blogon.