Kertész Dalma Szerző: Kertész Dalma Megjelent: 5 éve

Priusz - örök stigma a munkaerőpiacon?

A fogva tartásból szabadult embereket nem nevezik meg külön a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok között. Pedig az előítéletek, illetve a tiszta erkölcsi bizonyítvány hiánya miatt gyakran ők a legutolsók, akiket behívnak egy állásinterjúra. Törvényi és társadalmi szinten is tenni kell azért, hogy szabadságvesztéssel lerótt bűneik terhét ne viseljék további éveken keresztül. Különben csak a feketemunka, és az újabb bűnözés marad nekik.

"Ha nem tudok iskolába járni, a szokásos. Ha nincs iskola, akkor nincs munkahely, ha nincs munkahely, akkor nincs pénz. Akkor bűnözés van."

"Ugye Ön sem dolgozna egy munkahelyen és szívna egy levegőt egy büntetett előéletű személlyel? Ugye Ön sem segítene, hogy legyen más választásuk? Ön is felelős a bűnözés növekedéséért!"

A két idézet két különböző szempontból világít rá egy fontos társadalmi problémára. A börtönben ülő, szabadságvesztéses büntetésre ítélt emberek valamilyen bűncselekményt követtek el, ezért felelősségüket nem lehet megkérdőjelezni. A kérdés sokkal inkább az, hogy ha már megelőzni nem sikerül a bajt, változtatni hogyan lehet rajta. Több tény mutat arra ugyanis, hogy a bűnösök egyben áldozatok is. Kutatások bizonyítják, hogy jelentős többségük már fogva tartás előtt is kirekesztett, hátrányos helyzetű. A börtönből való szabadulás után pedig csak rosszabb lesz a helyzet. Ha pedig életükben állandósul a diszkrimináció, az nem az újrakezdés, hanem a visszaesés esélyét erősíti.

Magyarországon a börtönök túlzsúfoltak (az intézetek átlagtelítettsége 2011-ben 137 százalékos volt), nincs elég nevelő, oktató és pszichológus. A büntetés-végrehajtás során inkább az őrzési funkció, az elítélt kirekesztése a fő szempont - ez Szabó Máté ombudsman véleménye, aki folyamatosan látogatja és vizsgálja a büntetés-végrehajtási intézetek (bv.) működését. Pedig a fogvatartottak szabadulás utáni reintegrációja nagyban múlik a bv. intézetekben eltöltött idő minőségétől is. Az elzárás jellemzően mélyíti az alacsony szociális státuszt, a monotónia, és a bezártság pedig stressz faktor. Az oktatásnak, a képzésnek, a bent végzett munkának nagy szerepe van a reintegrációs törekvésben. Kutatások bizonyítják, hogy minél magasabb a szabadult iskolai végzettsége, annál kisebb a visszaesés kockázata.

A Váltó-sáv Alapítvány fő feladatának tekinti a fogva tartásból szabadult emberek munkához, munkába való segítését a nyílt munkaerőpiac megcélzásával. Tevékenységük lényege a folyamatos (utó)gondozás, illetve a civil támogató rendszer. A fogvatartottakkal már a büntetés-végrehajtási intézetekben felveszik a kapcsolatot, segítik őket a szabadulás előtti, alatti és utáni krízisben. A segítő kapcsolat mellett, amit mentor rendszernek is hívnak, a fogvatartottak számára különböző szabadulásra felkészítő csoportokat szerveznek, többféle programelemük van. Szabadulás után, aki igényli a segítséget, felkeresheti az alapítvány irodáját, ahol személyre szóló tanácsadás, állásinterjúra való felkészítés is zajlik.
Börtönmunka - jobb, mint a semmi
A kormány 2012. január elsejétől törvényi szigorítást vezetett be, melynek értelmében kötelező dolgozniuk a munkaképes elítélteknek, a munkadíjukból pedig hozzájárulnak eltartásukhoz. (Erről szóló cikkünket lásd: itt (www.hrportal.hu/hr/bortonmunka-szabadsag-es-munkadij-jar-20120702.html) Emellett több intézkedés született azért, hogy a tizenkét gazdasági társaságként működő bv. intézet versenyképesen vehessen részt a gazdasági folyamatokban, a közbeszerzésekben, valamint az Európai Unió által támogatott szakképzéseket indítanak a rabok számára. A Váltó-sáv Alapítvány munkatársai úgy látják, van még mit javítani a rendszeren, de az új intézkedések pozitív irányba mutatnak. Üdvözlendőnek tartják a TÁMOP pályázatokat is, de szerintük kötött feltételrendszerük miatt csak kevesen élhetnek majd a lehetőségekkel. Az alapítvány munkatársai hangsúlyozzák, hogy a semmittevésnél jobb bármilyen munka, ami strukturálja a benti mindennapokat. Szerintük ugyanakkor a börtönben végzett munkák nagy része nem feltétlenül segíti a fogvatartottak későbbi társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedését, mert azok gyakran monoton, egészségkárosító, kevés munkaerő-piaci értékkel bíró munkakörök, melyek után jelentéktelen fizetés jár.


"Megtanítjuk őket, hogyan kell önéletrajzot írni - hiszen ez a segédmunkáknál is fontos -, a telefonálás rejtelmeire, felkészülünk egy állásinterjúra, végigvesszük az esetlegesen felmerülő kérdéseket, fejlesztjük a kommunikációt" - mondja Mészáros Mercedes, az alapítvány vezetője. A számadatok szerint klienseik tíz százalékánál pozitív az eredmény, azaz sikerül számukra bejelentett munkát találni. A többiek kényszerpályára kerülnek, ha nincsenek tartalékaik: "Jellemző, hogy nulla vagy néhány ezer forinttal szabadulnak, amit az első McDonald's-ban leesznek. Ha teljesen optimistán állunk hozzá, és azt mondjuk, hogy mindjárt lesz munkájuk, az első hónapot akkor is nehéz kihúzni. Családi, baráti kapcsolat nélkül lehetetlen a helyzet. Így, mivel gyakran még enniük sincs mit, mi is rábólintunk, hogy vállaljanak feketén munkát, amíg nincs más" - számol be tapasztalataikról Mercedes.

Az erkölcsi bizonyítvány diszkriminál, és még súlyosabbá teszi a helyzetet

Az alapítvány munkatársai azt tapasztalják, hogy az ítéletüket már letöltött, szabadult emberek munkaerő-piaci elhelyezkedését a "tiszta" (bejegyzésmentes) erkölcsi bizonyítvány hiánya jelentősen nehezíti, a munkakörök nagy részét ugyanis megpályázni sem lehet nélküle. Egy bűncselekmény elkövetése azzal is jár, hogy annak ténye bekerül az erkölcsi bizonyítványba, ez alól mentesülni pedig három módon lehet: a törvény erejénél fogva, bíróság útján - azaz kérelem esetén a bíróság lefolytat egy eljárást, vagy a köztársasági elnöknek benyújtott kegyelmi kérvény által.

A bírósági mentesítés egyáltalán nem jellemző a gyakorlatban - fejti ki Csáki Anikó, az alapítvány munkatársa. Sok feltételnek meg kell tudni felelni, hogy kezdeményezni lehessen az eljárást. A közügyektől való eltiltás például kizáró ok, így a fogvatartottak nagy része nem élhet ezzel a lehetőséggel, ráadásul egy bírósági procedúra is évekig tarthat. Az, hogy a törvény szerint ki mikor, mennyi idő múlva mentesül, függ a büntetés nemétől, az elkövetési szándéktól és a büntetés időtartamától. Egy ötéves büntetés esetén például 10 év letelte után lehet ismét "tiszta" az erkölcsi bizonyítvány.
Részlet egy szabadult fiatallal készített életinterjúból:
"Pár nap múlva felhívtak, és mondták, hogy felvettek. Mondanom sem kell, eleve többet kellett mutatnom, mint egy átlagembernek. Hétvégente, ünnepekkor én mentem be és mindenre nagyon vigyáztam. Sosem mentem például egyedül az öltőzőbe, inkább egy órát járkáltam, míg végez valaki. Én nem nagyon mondtam, hogy miket csináltam, de nem is titkoltam. A főnöknek mondtam, annak mondja el, akinek akarja. Utólag tudom, hogy senkinek nem mondta el. Végül ebből egy nagyon jó dolog lett, csak pár hónapot kellett volna maradni, de én bejártam továbbra is segíteni és egy év múlva azt mondták, kész a szerződésem, ha akarom, aláírhatom. El se hittem. Felvettek állásba és három évet voltam ott. Szerettem, de keményen kellett dolgozni."


Az alapítvány Szabó Máté ombudsmanhoz fordult az ügyben, mivel szerintük az erkölcsi bizonyítvány intézménye az egykori bűnelkövetők szabadulás utáni élethelyzetére diszkriminatív hatással bír, és nincs összhangban sem az Egyenlő Bánásmód Hatóság, sem az Esélyegyenlőségi törvény antidiszkriminációs szabályaival. A biztos válasza szerint mivel az erkölcsi bizonyítványt az illetékes maga kéri ki, így nem sérül a személyes adatok védelméhez való jog. Emellett a munkáltatónak törvényes joga van hozzá, hogy meghatározza, mely munkakörökhöz szükséges erkölcsi bizonyítvány, így arra is, hogy kizárja a büntetett előéletű álláskeresőket. Az Egyenlő Bánásmód hatóság próbált lépni az ügyben - teszi hozzá Mercedes, de nehéz bármit is tenni, és az érintett munkavállalók is nehezen mennek bele egy ilyen procedúrába. Mercedes úgy gondolja, hogy az erkölcsi bizonyítvány "tisztasága" ugyanakkor semmire sem biztosíték, folyamatban lévő ügyek például nincsenek feltüntetve rajta. Szerinte legfrissebb kutatásukból viszont egyértelműen kiderül, hogy mivel rengeteg ember jelentkezik egy munkára, az erkölcsi bizonyítvány tulajdonképpen egy egyszerű és objektív szűrő, ami a fogva tartásból szabadultakat a munka esélyétől is megfosztja.

Mercedes beismeri, hogy nincs könnyű dolguk a munkáltatóknak: "A szabadultak munkatapasztalata és munkaszocializációja kínos és nehéz, mi magunk is munkának tekintjük a foglalkoztatásukat." Viszont érdemes lenne szerinte tájékoztatni és érzékenyíteni a munkáltatókat, felvilágosítani őket a célcsoport sajátosságairól, mert bár hosszan lehetne rajta moralizálni, hogy melyik bűncselekmény milyen fajsúlyú, vagy milyen személyiséget sejtet, ezt a kérdést nem lehet innen megközelíteni. "Nyilván érthető, hogy nem szívesen alkalmazunk kereskedelemben olyat, aki lopásért ült, de lehet, hogy pont ő tanulta meg egy életre, hogy minek milyen ára van" - magyarázza.

A meghirdetett állások több mint felénél az exraboknak esélyük sincs

Az alapítvány közelmúltban készített kutatása révén pontos számadatokat szerzett arra vonatkozóan, hogy a fogva tartásból szabadultak milyen esélyekkel bírnak a nyílt munkaerőpiacon, milyen arányban elvárás az erkölcsi bizonyítvány a munkakeresőkkel szemben. Emellett érdekelte a kutatás készítőit az is, hogy a különböző cégek HR-esei milyen attitűdökkel viszonyulnak a célcsoport irányába. A kutatás során három álláskereső portál álláshirdetéseit vizsgálták, majd ezt kiegészítették egy nyomtatott hirdetési újság hirdetéseinek vizsgálatával, illetve személyesen kerestek fel és készítettek interjúkat munkáltatókkal, HR-esekkel.
Részletek szabadultakkal készített interjúkból
- "Igen. Úgy gondolom, hogy az önéletrajzomban kiesik az a négy év. Ha ez feltűnik a számukra akkor azért, ha meg elmondom, akkor meg azért nem vesznek fel."
- "Persze megnehezíti, az előítéletek miatt. Mivel az emberek kilencven százaléka nem azt nézi, hogy miért volt bent, hanem azt, hogy bent volt. És aki börtönben volt, az mind gyilkos."
- "A munkaadóm megkérdezte, hogy voltam-e már büntetve, de letagadtam. Nem kérték az erkölcsi bizonyítványt, de tartok attól, hogy kiderülhet az igazság, és akkor elbocsátanak."


Csáki Anikó beszámolója szerint 700 hirdetést vizsgáltak meg, melyekről vagy a hirdetés szövegéből vagy telefonos érdeklődés során szereztek információt az erkölcsi bizonyítvány szükségességéről. Az eredmény szerint a hirdetések 56 százaléka esetében erkölcsi bizonyítvánnyal lehetséges csak az állást megpályázni. Azt is vizsgálták, hogy mennyire köthető ágazathoz az erkölcsi szükségessége. Meglepő módon az alacsony iskolai végzettséggel betölthető állásokhoz nem kevésbé szükséges ez a papír, mint az inkább felsőfokú végzettséghez köthető állásokhoz. Jog és közigazgatás területén, vagy például a vagyonvédelem területén, - melyek esetében a tiszta erkölcsi bizonyítványt törvény írja elő - természetesen 100 százalékos adat jött ki, oktatás esetében 93 százalék, emberi erőforrás munkánál 87 százalék, pénzügyi és számvitel menedzsment 79 százalék, egészségügy 88,5 százalék, kereskedelem 69,8 százalék, a gyártás és termelés esetében pedig az állások 70,8 százalékához szükséges volt a papír. Anikó szerint ez utóbbi, vagy talán a fizikai és segédmunkák kapcsán kapott 44, 6 százalékos arány volt számukra a legmegdöbbentőbb: "Úgy gondoljuk, hogy ezek iszonyú magas számok, és az a feltételezésünk, hogy ezekben az ágazatokban az erkölcsi bizonyítványt válogatási mechanizmusnak tekintik a munkáltatók."

Hasonló adatokat kaptak a munkáltatókkal végzett interjúk készítése során is. Összesen 16 cég képviselőjével készítettek interjút, mely során azt tapasztalták, hogy a cégek fele minden új munkatársától kér erkölcsi bizonyítványt. Közöttük akadtak olyanok, akik kérik ugyan, de figyelembe veszik, hogy az adott embert milyen bűncselekményért ítélték el. Illetve többen is elmondták, hogy csak akkor veszik fel az adott jelentkezőt, ha nem jelenik meg mellette egy ugyanolyan kvalitású pályázó tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal. A munkáltatók további 25 százalékánál pedig egyes munkakörök esetében elvárás az erkölcsi. A vezetői pozíciót, illetve a raktáros, pénztáros, pénzügyes munkaköröket nevezték meg.

Mennyire tájékozottak a HR-esek?

"Azok a HR-esek, akikkel sikerült interjúzni, készségesen, lelkesen álltak hozzánk és volt véleményük a témáról. Gyakran az volt a konklúzió, hogy milyen jó gondolkodni és beszélgetni erről" - számol be tapasztalataikról Anikó. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a minden ágazatra kiterjedő, 55 céget számláló listáról csak 16 céggel sikerült interjút készíteni. "Bizonyos ágazatok esetében senkit sem sikerült szóra bírnunk, ilyen volt például az építőipar. Hat vagy hét társaságot is megkerestünk, és úgy tűnt, leginkább azért ütközünk akadályba, mert maguk a cégek sem tudják, hogy ki lenne az illetékes megszólaló. A költöztető és takarító cégeknél éreztünk még merev elutasítást, pedig náluk nagy esély van rá, hogy találkoznak a célcsoportunk képviselőivel" - fejti ki Anikó. A nagyobb multi cégek és kereskedőláncok viszont már nyitottabbak voltak, Anikó szerint ez a tudatos társadalmi felelősségvállalás szemléletének is köszönhető.

Törvényi és társadalmi szinten is akad tennivaló

Az alapítvány meglátása szerint ahhoz, hogy a helyzet javuljon, legfőképpen az erkölcsi bizonyítványokkal kapcsolatos mentesítési törvényen kellene változtatni, erre azonban nem sok esély látszik. "Ha legalább a bírósági mentesítés nem lenne ilyen hosszú idő, ezeknek az embereknek sokkal nagyobb esélyük lenne elhelyezkedni a munkaerőpiacon - már nem a szabadságuktól, hanem a legális munkától fosztja meg őket az erkölcsi bizonyítvány." Az egyéb állami ösztönzőkkel kapcsolatban elmondták, a fogva tartásból szabadultak foglalkoztatása után elviekben jár járuléktámogatás, de az alapítvány szerint ez rengeteg papírmunkát jelent és erősen korlátozott feltételekhez van kötve. Saját foglalkoztatottjuk esetében is nehezen érvényesítették a kevés megtakarítást jelentő kedvezményt, és nem tartják valószínűnek, hogy még egyszer alávessék magukat a "procedúrának".
A "Viszkis" története oly ritka, hogy mondhatni egyedi
Ambrus Attila, a "Viszkisként" elhíresült rabló betyárromantikával átitatott története az egész ország előtt ismertté vált. A már celebnek számító férfit a hírek szerint állásajánlatok tömkelege várta szabadulása után. Jelenleg visszavonultan él és keramikusműhelyt készül nyitni, ahol, a börtönben kitanult szakmájának köszönhetően, egyedi termékeit szeretné értékesíteni. Mercedes szerint a "Viszkishez" hasonló karrier olyan ritka, hogy mondhatni egyedi: "Az ő történetéről kialakult képet a média formálta, és nem fog segíteni börtönben ülő sorstársain. Neki sikerült diplomát szereznie bent, de mindezt úgy, hogy támogatói voltak. Más hasonló, vagy jobb kvalitásokkal rendelkező emberek előtt nem nyílnak meg ezek a lehetőségek. A története viszont jól bizonyítja, hogy ha valaki mellé odaállnak és képviselik az érdekeit, akkor nagyobb eséllyel lehet egy ilyen történetnek jó a vége."


Tapasztalataik nyomán arról is beszámoltak, hogy a régiós munkaügyi központok különböző szemlélettel dolgoznak a szabadultak esetében. Vidéken például jobban figyelnek erre a célcsoportra, míg a közép-magyarországi szemlélet szerint a hátrányos helyzetűek gyűjtőkörébe sorolandóak. "Amikor arról kérdeztük őket, hogy ezt a kört miért nem lehet nevesíteni, és a munkaügyi központok miért nem járnak be a büntetés-végrehajtási intézetekbe, az volt a válasz, hogy nem akarják diszkriminálni a csoportot azzal, hogy börtönből szabadultakat támogatnak" - mondja Mercedes, aki szerint ezzel ellentétben a nevesítés szükséges lenne, mert erre a csoportra külön szolgáltatáscsomagot kell szabni.

Így ugyanis a munkaügyi központban ugyanazt a szolgáltatást kapják, pedig jelentős hátrányokkal indulnak: "Előfordul, hogy csak a segítőjük érdekérvényesítése és asszertivitása miatt állnak velük szóba, pedig nekik teljesen máshonnan kell ezt az egészet elkezdeniük. Már az egy nagy siker, ha eljönnek hozzánk, és segítséget kérnek" - folytatja Mercedes. Továbbá a szakember szerint sokat jelentene az is, ha nem csak a szabadulás után tudnának munkanélküliként regisztrálni, hiszen a központnál addig nem azért nem jelentkeznek, mert nem akarnak, hanem mert nem tudnak. Így felgyorsítható lenne a folyamat.

A központi és törvényi erejű segítségek mellett a társadalom véleményformálásával, a diszkrimináció csökkentésével lehet még a célcsoporton segíteni. "Rájöttünk, hogy a problémák megoldásához nemcsak az egyént, hanem a családját, a szűkebb környezetét, a munkáltatót, a kollégát és az egész társadalmat is érzékenyíteni kell" - fogalmaz Mercedes, hozzátéve, kutatásuk egy fontos eredményének pedig azt tartják, hogy ha egyelőre még nem is munkavállalóként, és csak egy rövid időre is, de a beszéd és a gondolkodás szintjén a fogva tartásból szabadultak problémái, nehézségei megjelentek egyes cégek irodájában.

Lehetőségek; tippek munkáltatóknak a Váltó-sáv Alapítványtól

  • Olyan feladatok és munkakörök lehetnek alkalmasak fogva tartásból szabadultak számára, ahol a "semmiből kell valamit" csinálni. Fogva tartás alatt számos tárgy és lehetőség tiltott, így a fogvatartottak két drót segítségével főzni tudnak - "keráló" -, nincsenek kondigépek, kifejlesztenek a testedzéshez szükséges eszközöket stb. - összefüggés a kreativitással.
  • Hosszú évek alatt megtanulnak uralkodni az érzéseiken, érzelmeiken. Olyan munkakörök igen alkalmasak számukra, ahol erre nagy szükség van vagy lehet.
  • A börtönbeli élet igen nagyfokú monotóniát jelent. Ez számukra biztonság is. Ezért erős monotónia tűrés alakul ki - tehát olyan munkakörök, ahol ez szükséges, alkalmasak számukra, tudják kezelni.
  • A hosszú börtönévek alatt bizonyos fokú "kényszeresség" is kialakul. Ahol rendkívül nagy precizitás szükséges, szintén alkalmas álláslehetőség számukra.
  • A célcsoport megnyerésére fontos "eszköz", módszer a nyílt, egyértelmű kommunikáció, a megállapodások pontos betartása.
  • Szeretik és elismerik a jó értelemben vett "tekintély személyeket" (szignifikáns másik), akiket ismereteik, tudásuk, hozzáállásuk, kommunikációjuk stb. alapján fogadnak el.
  • Célravezetők a határozott, egyértelmű utasítások és határok, következmények.
  • Összességében igen fontos lehet, ha a munkáltató rendelkezik ismeretekkel a célcsoport, a szubkultúra világáról. A hiányzó tudás, a naivitás igen negatív lehet a klienscsoport szemében.
  • Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Több vendégmunkás kell az építőiparba

    Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint még inkább egyszerűsíteni kellene az Ukrajnából,... Teljes cikk

    Ezek a legvonzóbb cégek az Y és Z generáció számára

    Gazdára találtak a legjobb Y és Z generációs munkahelyek a Zynternship Awards díjátadón - írták sajtóközleményükben. Teljes cikk

    Ezek a legvonzóbb cégek az Y és Z generáció számára

    Gazdára találtak a legjobb Y és Z generációs munkahelyek a Zynternship Awards díjátadón - írták sajtóközleményükben. Teljes cikk

    Megint zűr van a Tescónál?

    Októberben mikor megállapodtak a Tesco vezetői a szakszervezetek képviselőivel a béremelés mellett azt is ígérték, hogy a dolgozók... Teljes cikk

    December 25. munkaszüneti nap lesz Ukrajnában

    A kijevi parlament törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében ezentúl munkaszüneti nap lesz december 25., a világ keresztényeinek többsége... Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár