Profitérdekelt helyi menedzsmentet

A vezetőktől elváratik, hogy a legnagyobb profittermelő képességeket mozgósítsák a meghatározott stratégiai irányok elérése érdekében. E látszólag közhelyes megfogalmazás az OTP Bank felső vezetésétől származik, de úgy, hogy kapcsolódik hozzá egy most esedékes feladat, a bank nemzetközi irányítása új modelljének a valóra váltása. A minap mindezt ismertette is Bencsik László ügyvezető igazgató.

A modell több fontos alapelvre épül. Ilyen például az, amelyik a helyi vezetés irányító szerveire vonatkozik. Itt az a fő "üzenet", hogy az elsődleges felelősség, elszámoltathatóság és hatáskörök a helyi felső vezetésnél alakítandók ki, s lényeges elem, hogy ott ismerik is a helyi körülményeket. A modell készítőinek megfogalmazása szerint itt és így valósul meg a formális kontroll a tulajdonosi struktúrán, valamint funkcionális ellenőrzésen keresztül.

A tőzsdei gyorsjelentés minapi nyilvánosságra hozatala alkalmából tájékoztatót tartó Csányi Sándor elnök-vezérigazgató ismertette az irányítási modellt, pontosabban a szándékot. Azt, hogy erős és mind nagyobb önállósággal bíró helyi menedzsmentre alapoznak az orosz, az ukrán, a szlovák, a román, a bolgár, a szerb, a horvát, a montenegrói leánybankoknál, ugyanakkor nem zárandó ki több centralizált funkció működtetése sem, például a kockázatkezelést, az IT-t, a belső ellenőrzést így szervezik az egész bankcsoportra vonatkozóan.

A modelltől azt is várják, hogy a bank központjából az üzleti területek felelősei ne tudják közvetlen feladatokkal irányítani a leánybankok hasonló területeiért felelős kollégáikat, az ottani területgazdákhoz. Ezáltal elkerülhető, hogy a leánybank vezérigazgató előbb-utóbb ne tudja, mi történik az általa irányított szervezetben, s így nem tűnik el a helyi vezetés tényleges felelőssége sem. Az OTP éppen a magyarországi példákra is tekintettel azt a nézetet képviseli, hogy a sikeres bankokat nálunk magyar menedzsment vezette, azaz a szakmai felkészültség és tehetség mellett a helyi környezet belülről való ismerete szinte nélkülözhetetlen kellék. Ezzel párhuzamosan a helyi menedzsment profitérdekeltté is válik, kivált, ha a különlegesen jó teljesítményeket képesek elérni.

A modell készítői fontosnak tartják a bankcsoport szintű tapasztalat-megosztást az üzleti területen. Ezen azt értik, hogy a lakossági és a vállalati szakértőiknek a fő feladata a legjobb gyakorlatok elterjesztésének elősegítése és a működés minőségének biztosítása, elsősorban informális kooperáción és válogatott témákon való közös munkán keresztül. Bencsik László erre utalva ki is fejtette, hogy napokon belül a bankcsoport egységeinek vezető tisztségviselői 80-150 fős csoportokban egyfajta tréningen - például a bank által termék tudásfórumnak, csatorna tudásfórumnak, szegmens-specifikus tudásfórumnak nevezett rendezvényen - részt véve úgymond kötelező együtt gondolkodási programra hivatalosak.

A modell, illetve a sorra kerülő felkészítés hátterében az áll, hogy egymástól nagyon is eltérő környezetben tevékenykednek az OTP Bank leánybankjai. Már csak ezért sem tehető meg, hogy egyféleképpen "dirigálja" a bankközpont a nemzetközi leánybank-hálózatát, Magyarországgal együtt kilenc ország kilenc bankpiaci fejlődési szakaszát lehet tetten érni. A banki vezetők számára megfogalmazott követelményekhez azt is figyelembe vette a hitelintézet vezérkara, hogy milyen nemzetközi minták ismeretesek. Ugyanis nem mindegy, hogy a pénzügyi irányítás szintjén valósul-e meg a csoport szintű koordináció, igen nagy fokú önállósággal felruházott vezetés mellett, vagy a másik megoldást választják, s a regionális központban születik meg minden lényeges döntés. A modellből is kitűnik, az előbbit alkalmazza a legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank, már csak azért is, mert nem egyforma alapokról ugyan, de mindenütt igen gyorsan nőnek a piacok. Ezért a folyamatokat belülről látó, ismerő helyi menedzsmentek képesek eleget tenni az OTP Bank megfogalmazta elvárásoknak.

A bevezetendő modell alapelve a csoportszintű bizottságok koordinációja is, melyhez úgynevezett problémamegoldó szervezetet alakítottak ki leányvállalati integrációs és irányító bizottság elnevezéssel. Eltérően az eddigiektől, most már a felügyelő bizottság elnöke és az igazgatótanács mellett az OTP teljes vezetése is részt vesz a stratégiaalkotásban, illetve a kritikus ügyek intézésében a ki leányvállalati integrációs és irányító bizottságon keresztül. Vagyis itt is tetten érhető, hogy az üzleti döntések tipikusan helyi kézben hagyandók, míg a stratégiai kérdések már a leányvállalati integrációs és irányító bizottságra tartóznak. A helyi üzleti döntések azonban egyáltalán nem zárják ki, hogy az OTP által top prioritású projektek legyenek, melyeknek támogatását a bankcsoport minden érintett tagjától kötelezően elvárnak.