Rehabilitációs járulékot fizet? Ne tegye!

A rehabilitációs járulék sok vezető számára okoz fejtörést, mivel éves szinte a hiányzó megváltozott munkaképességű dolgozók után személyenként majdnem egymillió forint a fizetendő járulék. Ezért érdemes komolyan elgondolkodniuk a cégeknek, hogy a járulék megfizetése helyett (ami már néhány személyre vonatkozó foglalkoztatási kötelezettségnél is jelentős összeg lehet) foglalkoztasson munkavállalókat. Ennek amellett, hogy megszünteti a magas járulékfizetési kötelezettséget, további előnye, hogy alacsony költségek mellett új munkaerőhöz vagy a meglévő munkaerő költséghatékonyabb foglalkoztatását is jelentheti.

Az idevonatkozó törvényi szabályozás értelmében (2011. évi CXCI. Törvény (Mmtv.) 22–24. §): „A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).”

Tehát 25 fő fölött kötelező megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmazni. A cikksorozat korábbi részeiben ismertetett szempontok és módszerek segítségével az így felvett és alkalmazott munkaerő tovább növelheti a cég munkaerejét, társadalmi szerepvállalását (CSR stratégia), hozzáadott értékként jelenhet meg partnereinél, beszállítóinál vagy megrendelőinél.

Milyen szempontokat vizsgáljunk a megváltozott munkaképességű dolgozó felvételénél?

A cégvezetők nagy részének még most is az a véleménye , hogy a vállalkozása számára pluszteher fogyatékkal élő munkavállalókat alkalmazni. Természetesen a fogyatékosság foka nagymértékben befolyásolja a munkavállalás lehetőségét, ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy ha a gondolkodásmódjuk megváltozik a vezetőknek, azzal megfelelően fel is készülnek a fogyatékkal élő munkavállalók befogadására. A felkészülés ez esetben nem csupán a gondolkodásmód megváltoztatását takarja, de jelenthet eszközbeszerzést, vagy éppen beruházást, esetleg több szünet beiktatását a munkarendbe.Eredményként viszont sok más mellett az egész cég toleranciaszintje növekedik.

A megváltozott képesség miatt először pontosítanunk kell, hogy milyen képességek sérültek vagy csökkentek. De nem azokat kell mérnünk! Mindig a meglévő funkciókat, képességekre kell koncentrálnunk.

Az alkalmazás mellett szól a járulék fizetésének kiváltásán túl a kedvezményes foglalkoztatást támogató állami és európia uniós normatív és ideiglenes bértámogatások, juttatások, növeli a gazdasági és foglalkoztatáspolitikai pályázatokon és támogatási formákban való részvétel lehetőségét, mivel előnyt jelent az elbírálásnál. (De ne feledjük az elérhető adókedvezményeket sem.)

Nem érdemes sokat várni. Tegyük meg az első lépéseket, érdeklődjünk, kérjük segítséget, hogy minél előbb kialakíthassuk, hogy saját cégünk milyen formában és módon tud nyitni a megváltozott munkaképesség alkalmazása felé.

Földi Miklós Dániel
ügyvezető, Hr tanácsadó, munka- és szervezetpszichológus