Rugalmasabb munkapiac kell a menekülteknek?
Németországban amerikai mintára lazítani kell a munkaerő-piaci szabályozáson a menekültek integrációja érdekében - véli az Airbus csoport vezérigazgatója.
Thomas Enders szerint Németországban olyan munkaerő-piaci "deregulációra" van szükség, amelyet "eddig csak az Egyesült Államokból ismerünk".
Ez ugyan ma még "nehezen elképzelhető", de követni kell az amerikai példát, mert ott "sikerül gyorsan integrálni azokat a migránsokat, akik a megérkezésük után hamar munkát vállalhatnak" - írta a nemzetközi légi- és űripari csoport vezetője a Süddeutsche Zeitungnak.
A lap hétfői számában megjelenő vendégkommentárból előzetesen ismertetett részletek szerint az Airbus vezérigazgatója azt javasolja, hogy legyenek kivételek az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbér megfizetését valamennyi ágazatában előíró szabály alól, és tegyék rugalmasabbá a határozott időre szóló munkaszerződésekre, valamint a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat.
Hozzátette, az adóemelésekről vagy a menekültügy uniós szintű finanszírozására szolgáló szolidaritási adóról szóló elképzelésekkel pedig szakítani kell, mert a közterhek növelése csak "kontraproduktív" lehet.
Ahol a munkaerőpiacot a szociális igazságosságra hivatkozva korlátozzák és mereven szabályozzák, ott nem sikerülhet a bevándorlók integrációja - hangsúlyozta Thomas Enders.
Nem lehet fiatal emberek százezreit semmittevésre kényszeríteni a befogadóállomásokon. A munkanélküliségnél sokkal jobb, ha legalább alacsony fizetésű állást vállalhatnak vagy az úgynevezett minijob konstrukcióban - legfeljebb havi 450 eurós fizetéssel járó részmunkaidős állásban - dolgozhatnak - írta az Airbus vezérigazgatója.
A legnagyobb kormánypártban, a konzervatív CDU-ban a migrációs válság miatt már korábban többen felvetették, hogy a menedékkérők, befogadott státusban lévők és menekültek esetében csökkenteni kellene az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbért. Ezt javasolja a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet is, rámutatva, hogy ez a munkavállalói csoport nem elég termelékeny.
A javaslatot a szakpolitikusok visszautasítják
A javaslatot a CDU gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusai közül többen elvetik, a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) pedig testületileg visszautasítják. Azzal érvelnek, hogy nem a minimálbér szintje, hanem a német nyelvtudás a legfontosabb tényező, és szerintük súlyos konfliktusokhoz vezethet egy többosztatú minimálbér-rendszer, hiszen a munkáltatók megtehetnék, hogy elbocsátanak német alkalmazottakat, és jóval olcsóbban dolgozó menekülteket alkalmaznak helyettük.
Pedig sokba kerül a sok munkanélküli menekült
A felvetést az SPD-s vezetésű munkaügyi és szociális minisztérium is elutasítja. Ugyanakkor a tárcavezető, Andrea Nahles az utóbbi hetekben több alkalommal jelezte, hogy a menedékkérők és menekültek munkavállalási lehetőségeit bővítő kormányzati reformok ellenére a menekültválság miatt jövőre jelentősen emelkedhet a munkanélküliek száma. A minisztérium előrejelzése szerint a németek körében ugyan tovább emelkedik a foglalkoztatottság, de a legtöbb menekült munkanélküliként kezdi a pályafutását a német munkaerőpiacon, így jövőre 460 ezer új ember kerülhet be az ellátórendszerbe, ami akár 3,3 milliárd eurós költséget is jelenthet.
Ez ugyan ma még "nehezen elképzelhető", de követni kell az amerikai példát, mert ott "sikerül gyorsan integrálni azokat a migránsokat, akik a megérkezésük után hamar munkát vállalhatnak" - írta a nemzetközi légi- és űripari csoport vezetője a Süddeutsche Zeitungnak.
A lap hétfői számában megjelenő vendégkommentárból előzetesen ismertetett részletek szerint az Airbus vezérigazgatója azt javasolja, hogy legyenek kivételek az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbér megfizetését valamennyi ágazatában előíró szabály alól, és tegyék rugalmasabbá a határozott időre szóló munkaszerződésekre, valamint a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat.
Hozzátette, az adóemelésekről vagy a menekültügy uniós szintű finanszírozására szolgáló szolidaritási adóról szóló elképzelésekkel pedig szakítani kell, mert a közterhek növelése csak "kontraproduktív" lehet.
Ahol a munkaerőpiacot a szociális igazságosságra hivatkozva korlátozzák és mereven szabályozzák, ott nem sikerülhet a bevándorlók integrációja - hangsúlyozta Thomas Enders.
Nem lehet fiatal emberek százezreit semmittevésre kényszeríteni a befogadóállomásokon. A munkanélküliségnél sokkal jobb, ha legalább alacsony fizetésű állást vállalhatnak vagy az úgynevezett minijob konstrukcióban - legfeljebb havi 450 eurós fizetéssel járó részmunkaidős állásban - dolgozhatnak - írta az Airbus vezérigazgatója.
A legnagyobb kormánypártban, a konzervatív CDU-ban a migrációs válság miatt már korábban többen felvetették, hogy a menedékkérők, befogadott státusban lévők és menekültek esetében csökkenteni kellene az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbért. Ezt javasolja a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet is, rámutatva, hogy ez a munkavállalói csoport nem elég termelékeny.
A javaslatot a szakpolitikusok visszautasítják
A javaslatot a CDU gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusai közül többen elvetik, a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) pedig testületileg visszautasítják. Azzal érvelnek, hogy nem a minimálbér szintje, hanem a német nyelvtudás a legfontosabb tényező, és szerintük súlyos konfliktusokhoz vezethet egy többosztatú minimálbér-rendszer, hiszen a munkáltatók megtehetnék, hogy elbocsátanak német alkalmazottakat, és jóval olcsóbban dolgozó menekülteket alkalmaznak helyettük.
Pedig sokba kerül a sok munkanélküli menekült
A felvetést az SPD-s vezetésű munkaügyi és szociális minisztérium is elutasítja. Ugyanakkor a tárcavezető, Andrea Nahles az utóbbi hetekben több alkalommal jelezte, hogy a menedékkérők és menekültek munkavállalási lehetőségeit bővítő kormányzati reformok ellenére a menekültválság miatt jövőre jelentősen emelkedhet a munkanélküliek száma. A minisztérium előrejelzése szerint a németek körében ugyan tovább emelkedik a foglalkoztatottság, de a legtöbb menekült munkanélküliként kezdi a pályafutását a német munkaerőpiacon, így jövőre 460 ezer új ember kerülhet be az ellátórendszerbe, ami akár 3,3 milliárd eurós költséget is jelenthet.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója.
Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon