Rugalmasabb munkapiac kell a menekülteknek?

Thomas Enders szerint Németországban olyan munkaerő-piaci "deregulációra" van szükség, amelyet "eddig csak az Egyesült Államokból ismerünk".

Ez ugyan ma még "nehezen elképzelhető", de követni kell az amerikai példát, mert ott "sikerül gyorsan integrálni azokat a migránsokat, akik a megérkezésük után hamar munkát vállalhatnak" - írta a nemzetközi légi- és űripari csoport vezetője a Süddeutsche Zeitungnak.

A lap hétfői számában megjelenő vendégkommentárból előzetesen ismertetett részletek szerint az Airbus vezérigazgatója azt javasolja, hogy legyenek kivételek az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbér megfizetését valamennyi ágazatában előíró szabály alól, és tegyék rugalmasabbá a határozott időre szóló munkaszerződésekre, valamint a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat.

Hozzátette, az adóemelésekről vagy a menekültügy uniós szintű finanszírozására szolgáló szolidaritási adóról szóló elképzelésekkel pedig szakítani kell, mert a közterhek növelése csak "kontraproduktív" lehet.

Ahol a munkaerőpiacot a szociális igazságosságra hivatkozva korlátozzák és mereven szabályozzák, ott nem sikerülhet a bevándorlók integrációja - hangsúlyozta Thomas Enders.

Nem lehet fiatal emberek százezreit semmittevésre kényszeríteni a befogadóállomásokon. A munkanélküliségnél sokkal jobb, ha legalább alacsony fizetésű állást vállalhatnak vagy az úgynevezett minijob konstrukcióban - legfeljebb havi 450 eurós fizetéssel járó részmunkaidős állásban - dolgozhatnak - írta az Airbus vezérigazgatója.

A legnagyobb kormánypártban, a konzervatív CDU-ban a migrációs válság miatt már korábban többen felvetették, hogy a menedékkérők, befogadott státusban lévők és menekültek esetében csökkenteni kellene az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbért. Ezt javasolja a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet is, rámutatva, hogy ez a munkavállalói csoport nem elég termelékeny.

A javaslatot a szakpolitikusok visszautasítják

A javaslatot a CDU gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusai közül többen elvetik, a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) pedig testületileg visszautasítják. Azzal érvelnek, hogy nem a minimálbér szintje, hanem a német nyelvtudás a legfontosabb tényező, és szerintük súlyos konfliktusokhoz vezethet egy többosztatú minimálbér-rendszer, hiszen a munkáltatók megtehetnék, hogy elbocsátanak német alkalmazottakat, és jóval olcsóbban dolgozó menekülteket alkalmaznak helyettük.

Pedig sokba kerül a sok munkanélküli menekült

A felvetést az SPD-s vezetésű munkaügyi és szociális minisztérium is elutasítja. Ugyanakkor a tárcavezető, Andrea Nahles az utóbbi hetekben több alkalommal jelezte, hogy a menedékkérők és menekültek munkavállalási lehetőségeit bővítő kormányzati reformok ellenére a menekültválság miatt jövőre jelentősen emelkedhet a munkanélküliek száma. A minisztérium előrejelzése szerint a németek körében ugyan tovább emelkedik a foglalkoztatottság, de a legtöbb menekült munkanélküliként kezdi a pályafutását a német munkaerőpiacon, így jövőre 460 ezer új ember kerülhet be az ellátórendszerbe, ami akár 3,3 milliárd eurós költséget is jelenthet.