Súlyos hiányosságok a sztrájktörvényben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa még 2008 végén indította meg átfogó projektjét, amelyben a sztrájkhoz való jog érvényesülését, illetve a hazai sztrájkjog gyakorlatának és szabályozásának alapjogi szempontból visszás elemeit tárta fel - emlékeztet az Országgyűlési Biztos Hivatala által kiadott közlemény.

Vizsgálatai nyomán Szabó Máté ombudsman az 1989-es sztrájktörvény egyes részeinek módosítását sürgette. Kezdeményezései azonban eredménytelenek maradtak. Az igazságügyi tárca ugyanis - országgyűlési konszenzus hiányában - nem találta időszerűnek a módosító tervezet kidolgozását.

A legutóbbi, hivatalból elrendelt utóvizsgálat során a biztos megállapította, hogy a sztrájktörvény elavult fogalmai, inkoherens szabályai a jogbiztonság követelményével és mások alapvető jogaival összefüggő visszásságok akut forrásai. Nem történt meg az 1989-es sztrájktörvény érdemi módosítása. Így a törvény koncepciójában még mindig azt a modellt tükrözi, amelyben a valamennyi munkavállalót képviselő egyetlen ágazati szakszervezet és az állami nagyvállalat tárgyalt egymással.

Bírálható annak gyakorlata, ahogyan a közszolgáltatók teljesítik a tájékoztatási kötelezettségüket, vagy éppen a munkáltatók és munkavállalók megegyezési készségének hiánya a még elégséges szolgáltatásról.

A biztos jelentésében hangsúlyozta, hogy törvényi alap hiányában gyakorlati problémákat vet fel a sztrájk megkezdésének és az egyén sztrájkba lépésének bejelentésére, sztrájk kezdeményezésére és az abban való részvételre jogosultak körére, valamint a szolidaritási sztrájkra és annak korlátaira vonatkozó szabályozás. Kifejtette azt is, hogy sérti a jogbiztonság követelményét az egyeztető tárgyalások lefolytatására irányadó, továbbá a "még elégséges szolgáltatás" teljesítését garantáló, a feleket megállapodásra motiváló rendelkezések hiánya. Ez a többi között a közszolgáltatást igénybe vevő személyek alapvető jogainak (mint a közlekedés szabadsága, az egészséghez vagy éppen az oktatáshoz való jog) sérelmét idézheti elő a közszolgáltatást végző szerveknél zajló sztrájkok esetében.

Mindezek alapján Szabó Máté indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: a jogalkotó mulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő, és határozatban hívja fel feladatának mielőbbi teljesítésére.

Az ombudsmani vizsgálat végül arra is rámutatott, hogy alkotmányos aggályokat vet fel a sztrájktörvénynek az a rendelkezése, amely szerint az államigazgatási szerveknél - például állami vagy önkormányzati hatóságoknál - dolgozók esetében a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodása rögzíti a sztrájkjog korlátozásának szabályait. A biztos kiemeli, hogy az Alkotmány szerint alapvető jogot csak törvényben lehet korlátozni, sőt valamely alapjog gyakorlásával kapcsolatos technikai szabályt is legfeljebb rendelet tartalmazhat. Mivel a biztos szerint ennek az alkotmányi követelménynek a sztrájktörvény nem felel meg, kérte az Alkotmánybíróságtól e rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.