Megjelent: 12 éve

Szieszta: most még a munkaadó belátásán múlik

Míg a déli országokban szinte elnéptelenednek az utcák délben, kora délután a legnagyobb hőségben, itthon odaragadunk az íróasztalhoz, ha nincs felszerelve légkondi, vagy literszám ihatjuk a védőitalt. Igazi szaunában érezhetjük magunkat, hiszen vajmi keveset segít a ventilátor, ha a hőmérő negyven fokot mutat.
Néha megesik a főnök szíve rajtunk, és hazaenged, de akkor meg a munka marad el. Ezt bepótolandó, túlórázni kell. Akkor most melyik a jobb, a rugalmas munkaidő, ahol lehet dolgozni akár este kilencig is, vagy siessünk inkább haza? A cégeknek nagyon fontos, hogy jól menjen a termelés, de persze az is, hogy a dolgozók egészségesen vészeljék át a kánikulát.

Az irodákban még csak-csak lehet védekezni a kánikula ellen, de a szabadban dolgozók hova meneküljenek a plusz negyven fok elől? Emlékszem, amikor a mezőn dolgozó nagyapám a nagy hőségben, délben "ledőlt" egy kicsit. Igaz, akkor még nem tudta, hogy sziesztázik, csak a nagy melegben képtelenség volt fizikai munkát végezni. De mit tegyen a csarnokban, gép mellett, napi nyolc órát álló munkás, azon kívül, hogy sűrűn látogatja az ásványvíz-adagoló automatát?

A spanyolok beszüntetik, a japánok bevezették

Közép-Európában még csak most szembesülünk a nagy hőség-hullámokal, míg a spanyolok már régóta sziesztáznak. Hogy meddig? Ők most arról vitáznak, be kellene fejezni, mert rossz hatással van a gazdasági mutatókra. Most még elég vegyes a kép, hiszen a hagyomány nagy úr, nem mindenütt tudják beszüntetni a munka-leállást. (Na azért ott sem a földművelőkre gondoltak, hanem az irodába dolgozókra.) A görögök meg szinte ugyanazon az égövön, egyszerűen egészségesnek tartják még most is. Mi több, azt is kiderítették tudósaik, hogy a délutáni szieszta jelentősen csökkenti a szívinfarktus kockázatát. A rendszeres, legalább 30 perces délutáni alvás jótékony hatása leginkább a dolgozó férfiak körében volt kimutatható, a többségében ötvenes éveiben járó résztvevők között.

Fejlettebb országokban viszont már nemcsak a termelés, hanem az egészség is fontos. Talán ezért is vezették be a köztudottan munkamániás japánok a munkarendbe a déli pihenést. Ezen csak az amerikaiak képesek túltenni, ott néhány munkahelyen már alvótermek is vannak, ahol néhány percre ellazulhat a dolgozó: széken ülve, vagy asztalra dőlve. Közép-Európa viszont most kezdi vizsgálni a lehetőségeket.

A munkavédelmi törvény értelmében...

...a mindenkori munkáltató hatásköre eldönteni, milyen módon oldja meg a munkavégzésre alkalmas feltételek biztosítását, hiszen nekik is fontos, hogy teljes erőbedobással tudjanak dolgozni emberei. (A postások a júliusi hőségben például már maguk választhatták meg, mikor hordják szét a küldeményeket, kora reggel, vagy késő este.)

Sok esetben már szabályozta a munkavédelmi rendelet, hogy a tartós hőhatás ellen miként védekezzenek az emberek, mi a kötelessége egy cégnek. Így például egy öntödében, kohóban - már ha van még ilyen - már biztosan bevett szokás, hogy legyen vizes palack mindig, vagy a kötelező néhány perces pihenőidőt is be kell tartani, de ez ellen az újfajta, mindenki számára megterhelő hőségről még nem született egységes védekezés-rendelet.

Marad a munkaadó belátása

- A napközbeni szünet beiktatásával a munkaidő vége kitolódna, így a szülők családjukkal, gyermekeikkel később, akár csak az esti órákban tudnának együtt lenni. Mindezekért a szieszta bevezetését a Pannon nem tartja jó ötletnek, ennek kérdésével nem is foglalkoztak - mondta a HR Portalnak Kőnig Róbert, a Pannon HR-vezérigazgató-helyettese.

-Eddig nálunk még nem fordult elő, de a mostani szokatlan meleghullám idején volt lehetőség az irodai kollégáknak, hogy reggel hamarabb kezdjenek és korábban menjenek el - válaszolt megkeresésünkre Gavallér Zsolt, az OBI személyzeti igazgatója, HR managere. - Ez cégünknél amúgy is az irodai munkarendben alkalmazott törzsidős rendszerben engedélyezett. Bizonyos keretek közt mindenki maga osztja be a munkaidejét. Féléves intervallumban kell a munkaidőnek nullára futnia, ami amúgy is elég komoly rugalmasságot ad a kollégák számára.

- Áruházainkban más a helyzet, hisz a vevő, ha vásárolni kíván nem mondhatjuk neki, hogy most épp nincs bent senki, mert szieszta van. Ha azonban ez országos kezdeményezés lesz, és a teljes iparág számára előírt lesz, nem okozva ezzel senkinek sem versenyhátrányt, biztos vagyok benne, hogy örömmel fogjuk üdvözölni. Nyilván ez egy bizonyos időszakra vonatkozó - feltételezzük, hogy a forró nyári szabadságolási szezonra irányuló - kezdeményezés lenne, esetleg pedig valamilyen szinten kapcsolva lenne a hőségriadó(k) elrendeléséhez.

Gavallér Zsolt elmondása szerint magánkezdeményezéssel most e tekintetben nem kívánnak előállni, hisz csukott ajtókat egy kereskedő nem mutathat a vevőinek, miközben a többiek fogadják őket, anélkül hogy ez ne járna a vevők elvesztésével. Ezzel együtt is már majdnem minden áruházuk klimatizált, és csak klimatizált nagy áruházakat építenek a forróság jobb elviselésére, a vásárlók számára, és természetesen a jobb munkakörülmények biztosítása érdekében.

- Mindezzel együtt a munkajog szabályai évről évre amúgy is változnak, így ha ezek a változások egyszer-másszor az ésszerűsítés és a rugalmasság irányába hatnak, akkor az nem baj. Az időjárás szélsőséges változására pedig, úgy tűnik, valóban fel kell készülnünk össztársadalmi szinten is, a napi életet jellemző és meghatározó szabályozók való élethez történő illesztésével is - fogalmazott Gavallér Zsolt.

Váradi Piroska, HR Portal

  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Letölthető munkabaleseti jegyzőkönyv minta és pótlap

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Cikkünkben letölthető... Teljes cikk

A foglalkoztatottság miatt nő a munkabalestek száma is

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya napokkal ezelőtt tette közzé az idei első félévben történt munkabalesetek alakulásáról szóló... Teljes cikk

Munkavédelmi szótár - Munkavédelmi koordinátor

Aki tervezésnél, munka során és a kritikus helyzetekben is napra kész szeretne lenni, tudnia kell, hol találja a munkavédelem szakkifejezéseinek... Teljes cikk