Megjelent: 12 éve

"Munka után édes a pihenés"

Munka után édes a pihenés tartja a mondás, ám a nap során megélt határidők és stressz miatt a nap közbeni munkaszünetek és a heti pihenőnapok jelentősége egyaránt felértékelődik. Nem véletlen tehát, hogy az egyik legfontosabb szabály, melyet a Munka Törvénykönyve rögzít, hogy a napi munkavégzési időn belül, továbbá a napi munkavégzések között a munkavállalók egészségének és pihenésének biztosítása érdekében a munkaadó pihenőidőket kell, hogy biztosítson a dolgozói számára.

A munkaközi szünet vagy pihenőidő a napi munkavégzés során a munkavállalók felfrissülését, testi és szellemi egészségének fenntartását szolgáló időtartam, hosszúsága minimum 20 perc. A napi pihenőidő, a két munkanap között minimálisan eltelt időt jelenti, amely csakúgy mint a munkaközi szünet, a dolgozók egészségét és lelki egyensúlyát szolgálja, időtartama legalább 11 óra. A törvényben meghatározott heti pihenőidő pedig 2 nap.

Ebédidő és/vagy munkaközi szünet?

A Munka Törvénykönyvének 1992-es módosítása előtt a munkaközi szünet mint ebédidő volt ismert, és maga a törvény is ebédidőként definiálta azt. A törvénymódosítás, vagyis a pihenőidő kifejezés használatba vétele a rendszerváltás után bekövetkező szemléletbeli változást tükrözte. A munkavállalók ugyanis 1992 óta szabadon dönthetnek arról, hogy a munkavégzés során nekik járó szabadidőt a regenerálódás milyen formájában kívánják eltölteni.

Manapság a pihenőidőt az ebéd mellet és helyett dohányzásra, tornagyakorlatok elvégzésére és pihenésre egyaránt fordíthatják. A munkavégzés közben beiktatott szünetek - függetlenül attól, hogy milyen tevékenységre fordítjuk azt - közös jellemzője, hogy nem képezik a munkaidő részét. Ettől eltérően a szervezet belső szabályzata vagy kollektív szerződés rendelkezhet ugyan, de általánosságban a pihenő időtartamára munkabér nem jár, idejével meghosszabbodik a napi munkaidő.

A munkaközi szünetre vonatkozó előírások, a következők: a munkavállaló részére minimum napi 20 perc pihenőidőt kell biztosítani, ha a munkaideje a napi 6 órát nem haladja meg. Amennyiben napi munkaideje több mint 6 óra, akkor minden további 3 munkaóra után 20-20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a munkavállaló számára. A pihenőidő rendkívüli munkavégzés (túlóra és hétvégi műszak) esetén is megilleti a munkavállalót.

2007. július 1-jével a törvényalkotó tovább pontosította a munkaközi szünet fogalmát és annak kiadásának módját, így az Mt. 122. §.-a alapján a következő rendelkezések jelentek meg a munkaközi szünetet érintően:

  • A pihenőidőt egybefüggően kell a munkavállaló számára biztosítani.
  • Amennyiben a munkavállaló több munkaközi szünetre jogosult, akkor sem lehet több a munkaközi szünet időtartama egy óránál.
  • A munkaközi szünet kiadásának kötelezettsége mellett a gazdasági teljesítmény fenntartása elsődleges szempont, így a munkáltató a törvény értelmében szabadon rendelkezhet arról, hogy a különböző munkakörökben tevékenykedő munkavállalók mikor tartsák a munkaközi szünetet. A foglalkoztató akár személyenként is meghatározhatja - munkaszerződésben, vagy szervezeti szabályzatban munkakörhöz kötötten - a munkaközi szünet pontos idejét.
  • A munkáltató a munkaközi szünet eltöltésének helyéről is pontosan rendelkezhet, kikötheti például, hogy ezt az időtartamot a munkavállaló a munkahelyén kívül köteles eltölteni.

    Speciális esetek: készenléti jellegű munkakör és fiatalkorúak foglalkoztatása esetén a munkaközi szünet kiadásának módosulása

    A készenléti jellegű munkakörök és a fiatal munkavállalók esetében módosul a pihenőidő tartama. Készenléti jellegű munkakörökben a munkaközi pihenőidő (étkezésre és regenerálódásra fordított idő) a készenléti munkaidő részét képezi. Ennek oka az, hogy a készenléti jellegű munkakörökben a készenlét időtartama alatt is módja van a dolgozónak a regenerálódásra.

    Annak ellenére, hogy az Mt. jelenleg nem definiálja, hogy mit ért készenléti jellegű munkakör alatt, vannak olyan tipikusnak mondható munkakörök, amelyek ebbe a kategóriába sorolhatóak, ilyen például a biztonsági őr vagy a portás munka. Azok a tevékenységek sorolhatók tehát ebbe a kategóriába, amelyek esetén a munkaidő a munka természetéből adódóan, előre nem látható és ütemezhető módon, hol tényleges munkavégzéssel, hogy pedig csak a munkavégzésre rendelkezésre állással telik.

    A készenléti jellegű munkaidő alatt a munkavállaló végig a munkáltató utasítása alatt áll, a tényleges munkafeladatok közötti, várakozással telő időben is. Nem különül el élesen, ezért nem is kell elkülönítve nyilvántartani, hogy mikor hány percet, órát dolgozott, illetve hány percet, órát állt a következő munkafeladatra várva a munkavállaló. A munkafeladat természete, jellege az, amely magában hordozza a feladatvégzés és feladatra várakozás váltakozását, ezért a törvény a munkaidő mértékébe mintegy átalány jelleggel beépíti a feladatnélküli időtartamot. Amennyiben a készenléti jelleg megállapítható, a teljes munkaidő hossza legfeljebb napi 12 órára emelhető fel, tehát a készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a teljes heti munkaidő 40 óra helyett 60 óra. Fiatal munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkaközi szünet időtartama legalább 30 perc, amennyiben annak napi munkaideje meghaladja a 4,5 órát.

    A 2008 január 1-jétől várható módosítások a pihenőidőt érintően

    2008. január 1-jétől újabb módosítások várhatóak a Munka Törvénykönyvében a munkaközi szünet kérdését érintően. Az Mt. 117.§ (1) bekezdés k) pontjába a törvény várhatóan egy új meghatározást illeszt be, a készenléti jellegű munkakör definíciójának megfogalmazását, ami jelenleg is hiányzik a törvényből. A törvény pontosításával és a készenléti jellegű munkakör meghatározásával egy eddigi hiányosság kerül majd pótlásra.

    A készenléti jellegű munkakör munkaidejét eddig is fel lehetett osztani készenléti időtartamra és tényleges munkavégzéssel eltöltött időre, az időtartamok arányainak meghatározása azonban a gyakorlatban problémát okozott. A módosítás eredményeként a következő szabályozás született és lesz majd várhatóan érvényes a pihenőidőre vonatkozóan:

    "A készenlét és a munkavégzés munkaidőhöz viszonyított arányát a törvény legalább egyharmad rész készenlétben állapította meg. A munkavégzés nélküli készenlét idejében a munkavállalónak lehetősége kell, hogy legyen a pihenésre, valamint a tényleges munkavégzés a munkavállaló számára az általánoshoz képest alacsonyabb igénybevétellel kell, hogy járjon." (Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés - Tájékoztató 2007. július) A készenléti jellegű munkakör témaköréhez kapcsolódóan fontos még megemlíteni, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a törvény 2008. január 1-jétől nem fogja lehetővé tenni az ilyen munkakörben dolgozó munkavállalókra nézve az egyéves munkaidőkeret alkalmazását.

    A pihenőidőket legyen két munkanap közt eltelt szünet vagy napi pihenőidő nem érdemes sem a munkáltatóknak, sem munkavállalóknak megspórolni és megtagadni maguktól. Mind a nap közbeni munka során érdemes vagy egy nagyot sétálni és a fejünket kiszellőztetni vagy a kollégákkal, esetleg ismerősökkel egy jó ebédet elfogyasztani. Ezek a rövid megszakítások a munkában mindenképp előnyünkre válnak, valamint a hatékonyabb és gyorsabb munkavégzést szolgálják.

    Mohácsi Györgyi, HR Portal
    • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
    • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
    • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
    • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Munkaköri leírás

    A munkaköri leírás a munkavállaló részére nyújt tájékoztatást, és ezt a munkáltató egyoldalúan bármikor módosíthatja, de nem határozhat meg... Teljes cikk

    Lehet-e egy munkavállalónak több munkaviszonya?

    A munkáltatók időről időre szembesülnek azzal, hogy valamely munkavállalójuk - akár a tudtukon kívül - egy másik munkáltatónál is alkalmazásban... Teljes cikk

    Mit tehetünk, ha a főnök „fekete” munkára utasít?

    A munkavállalók általában nem maguk döntik el, hogy hol és hogyan végezzék el a munkát. A főnök, azaz a munkáltató mondja meg, hogy mit és hogyan... Teljes cikk