Tarolnak az új elemek a cafeteriában

A szakértő a kutatási eredményeket tartalmazó összefoglaló tanulmányból kiemelte, hogy az átlagadatok jelentős különbségeket takarnak - természetesen annak függvényében, hogy már működő rendszerről, a juttatásokat most először bevezető cégekről, avagy a cafeteria motiváló erejére fókuszálókról van-e szó.

Mint azt már nyilvánosságra hozták, a béren kívüli juttatásokról egyértelműen pozitívan döntő cégek éves átlagos keretösszege idén bruttó 251 887 forint. Azonban azok, akiknél jól bevált a rendszer, ennél magasabb, 266 ezer forintban maximálják dolgozóik juttatásainak összegét. A cafeteria-elemeket frissen bevezetni tervezők pedig átlagosan 168 ezer forintos összeghatárban gondolkodnak. Vannak azonban olyan munkáltatók, akiknél a cafeteria-keret az 1 millió forintot is eléri 2013-ban. Az ő esetükben 500 ezer forintig érvényesül a kedvezményes adózás kihasználása. A felmérés szerint a munkáltatók kétharmada azért ad béren kívüli juttatást, mert az kevesebbe kerül, mint ugyanakkora összeg bérként történő kifizetése.

A cafeteria-elemek toplistáját vizsgálva szembeötlő, hogy idén a béren kívüli juttatásokat adó cégek 98 százaléka tervez Étkezési Erzsébet-utalványt biztosítani dolgozói számára, különböző keretösszegben. Többségük kihasználja az idei évben megemelt 8000 Ft/fő/hó kedvezményes adózású keretösszeget, azonban 14 százalékuk még ezt is túllépi - emelte ki Kocsmár Kornél, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója.

A SZÉP-kártya különböző alszámláira adható juttatások, valamint az egészségpénztárba és az önsegélyező pénztárba történő munkáltatói befizetések vonatkozásában mért kétharmados munkáltatói szándék azt jelzi, hogy a cégek vezetői közül egyre többen ismerik fel a munkáltatói gondoskodás fontosságát a pihenés, az étkeztetés, az egészségmegőrzés és a sport tekintetében.

Az iskolakezdési támogatást - amely 2013-tól már utalvány formájában is történhet -, illetve a korábbi években elterjedt helyi utazási bérlet biztosítását, és az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt céges hozzájárulást a munkáltatók több mint fele felvette vagy felvenni tervezi a választható elemek közé. A kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás rendszeres havi díjának emelkedő tendenciájú céges finanszírozásával egyértelműen a munkavállalói elköteleződést lehet növelni - hangsúlyozta Dara Péter, aki egyben utalt arra is, hogy a változó gazdasági környezetben a munkáltatói gondoskodás, a hosszú távban való gondolkodás egyre inkább hozzájárulhat a dolgozók lojalitásának növeléséhez, amelynek kulcsszerepe lehet a cégek versenyképességében.