Természetbeni juttatások: tetemes járuléknövelés szeptembertől
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatSzeptember elsejétől 17 százalékos járuléknövekedéssel számolhatnak a munkáltatók a természetbeni juttatások valamennyi fajtájánál. Egyes adószakértők szerint ez az "övön aluli ütés" a munkáltatókra nézve akár több száz milliós pluszkiadást is jelenthet nagyvállalatonként.
Az utazási bérlet, az üzleti ajándék, az üzleti ebéd... - ezekre, továbbá a természetbeni juttatások valamennyi fajtájára szeptember elsejétől 17 százalékos járuléknövekedést jelentett be a kormány. Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy ezer forintnyi természetbeni juttatás után a jelenlegi 760 forintos járulék helyett 887 forintot kell járulékok formájában befizetni. A 'száz lépés' programjából 'kifelejtett' szeptemberi járulékemeléssel a Pénzügyminisztérium mintegy 9 milliárd forintos éves többletbevételhez jut.
A váratlan járulékemelés különösen a közép-, és nagyvállalkozásokat érintheti kellemetlenül, hiszen az azoknál érvényben lévő kollektív szerződések mindegyike előírja a természetbeni juttatások 'kötelező' mértékét. Így azok a korábbi juttatás-mértéket betartva az év utolsó négy hónapjában akár több száz milliós többletkiadással is szembesülhetnek.
Arról, hogy mi minősül természetbeni juttatásnak, az 1995. évi CXVII. Törvény 69. § (1.) bekezdése rendelkezik az alábbi módon:
"Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek - megjelenési formájától függetlenül - adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő okmány) szerinti (általános forgalmi adót is tartalmazó) értékéből, a saját előállítású termék, szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költségből (általános forgalmi adóval együtt), ezek hiányában - valamint, ha az előzőek szerint igazolt értéktől időközben a használt termék értéke eltér -, továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében a szokásos piaci értékből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg, valamint az illetményföld juttatás. Ha a természetbeni juttatásban részesülő magánszemély az ily módon szerzett vagyoni értéket elidegeníti, akkor azt az értékrészt, amely után a kifizető az e § szerinti adót megfizette, vagy amely adómentesnek minősül, valamint a magánszemély által fizetett ellenértéket együttesen kell szerzési értéknek tekinteni."
A váratlan járulékemelés különösen a közép-, és nagyvállalkozásokat érintheti kellemetlenül, hiszen az azoknál érvényben lévő kollektív szerződések mindegyike előírja a természetbeni juttatások 'kötelező' mértékét. Így azok a korábbi juttatás-mértéket betartva az év utolsó négy hónapjában akár több száz milliós többletkiadással is szembesülhetnek.
Arról, hogy mi minősül természetbeni juttatásnak, az 1995. évi CXVII. Törvény 69. § (1.) bekezdése rendelkezik az alábbi módon:
"Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek - megjelenési formájától függetlenül - adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő okmány) szerinti (általános forgalmi adót is tartalmazó) értékéből, a saját előállítású termék, szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költségből (általános forgalmi adóval együtt), ezek hiányában - valamint, ha az előzőek szerint igazolt értéktől időközben a használt termék értéke eltér -, továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében a szokásos piaci értékből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg, valamint az illetményföld juttatás. Ha a természetbeni juttatásban részesülő magánszemély az ily módon szerzett vagyoni értéket elidegeníti, akkor azt az értékrészt, amely után a kifizető az e § szerinti adót megfizette, vagy amely adómentesnek minősül, valamint a magánszemély által fizetett ellenértéket együttesen kell szerzési értéknek tekinteni."
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?