Audival jár az ügyvezető, Skodával a beosztott - bérezési tanulmány

Az ősszel készült felmérésben 80 munkaadó vett részt, melyek összesen 15 000 munkavállalót foglalkoztatnak. Az adatokból kiderül, hogy 2018/19-ben az átlagos béremelkedés mértéke 7,5% volt. A cégek a legnagyobb mértékben a termelésben dolgozó szakmunkások bérét emelték (9,3%), a legkisebb pluszt a szolgáltatási szektor alkalmazottjai kapták (4,9%). Ha a különböző szinteket nézzük, akkor a fizikai munkások 9,2%-os plusza a legmagasabb érték, az ügyvezetők 6,2%-kal kerestek többet, mint 2018-ban.

Hogy néz ki mindez forintban? A kutatás szerint az ügyvezetői alapbér átlag évi bruttó 24,5 millió forint. A vezető beosztású munkavállalók 10,14 millió, a szakirányú végzettségűek 6,36, az alkalmazottak 3,58, a szakmunkások 2,87 millió forintot keresnek.

Javadalmazás
Bónusznál az nem meglepetés, hogy a vezetők 90%-a jogosult rá és ez a teljes jövedelem 25%-át (4,6 millió forintot) teszi ki. Nem vezető szinteken is létezik mozgó bérelem, ami a teljes juttatás 8-10%-át jelenti. Mi alapján fizetnek plusz pénzt a cégek? A legnagyobb hatással erre a nyereség van, majd utána a minőségi, aztán az értékalapú mérőszámok következnek.

19 millió forintból vesznek autót a cégvezetőnek

Minél magasabb szinten van a munkavállaló a vállalati hierarchiában, annál gyakrabban biztosítanak számára cégautót. Az ügyvezetők 93 százaléka, a vezető beosztású munkavállalók 50 százaléka és a szakirányú végzettségű munkavállalók 22 százaléka részesül ebben a kiegészítő juttatásban. A beszerzési költségkeret az első szinten 18,7 millió, a másodikon 8,7, a harmadikon 4,9 millió forint. Márkák szerint az ügyvezetőknél Audi, Volvo, BMW a sorrend. A vezető beosztásúaknál Skoda, Volkswagen, Opel, a szakirányú végzettségűeknél Skoda, Ford, Volkswagen.

Minél inkább lefelé haladunk a hierarchiában, annál kevesebb üzemanyag-költséget térít a cég. Az ügyvezetők 74%-ánál minden benzinszámlát fizet a munkaadó, más vezetői szinten 55, szakértőin 37% az arány. Az utóbbi kategóriában jellemzőbb a csak munka ügyben történő utazás megterítése vagy egy havi összeghatár meghatározása.

Logisztikában és gyártásban nincs elég ember

A munkaerő rendelkezésre állását a legtöbben elégségesnek értékelték, csak 6% jónak. A legnagyobb munkaerőhiányról logisztikában, gyártásban, informatikában, kutatás és fejlesztésben számoltak be a cégek. Az átlagnál jobb a helyzet az ügyvezetésben, az adminisztrációban, a pénzügyben és az értékesítésben. A válaszadók 61%-a azt várja, hogy a képzett munkaerő iránti kereslet növekszik, 41% a vállalati továbbképzések erősödésére számít.

A munkaerő rendelkezésre állása

Frissdiplomás bérek: 330 000 forint havonta

A megkérdezett vezetők a diplomás kezdő fizetésekről is nyilatkoztak. Alapdiplomával (bsc, ba) az átlag 3,97 millió forint. Ez egy hónapra vetítve bruttó 330 000 forintos bérnek felel meg. A legtöbbet a mérnököknek fizetik: alapdiplomával (bsc) bruttó 4,95 millió forintot évente, a jogászoknak 4,68 milliót, a kommunikációs, nyelvszakon végzetteknek 4,37 millió forintot. A legkisebb összeget a társadalomtudomány és pedagógia szakos frissdiplomások kapják, 3,35 millió forintot. A kutatás szerint alap- és a mesterdiploma között fizetésben évi 530 000 forint a különbség utóbbi javára.

A válság óta először negatív az üzleti várakozás

Kisebb bérnövelést terveznek a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által megkérdezett cégek, mint amekkorát tavaly végrehajtottak. Ez már a DUIHK októberi konjunktúrafelméréséből derül ki - melyet Dirk Wölfer kommunikációs vezető mutatott be. Míg az utóbbi egy évben a válaszadók 53%-a számolt be 9% vagy afeletti emelésről, a következő tizenkét hónapra már csak 22% kalkulál ekkora értékekkel. A medián érték pedig 10%-ról 6%-ra csökkent. A cégvezetők visszafogottsága a gazdasági várakozások romlásával is összefügg. 2013 óta először fordul elő, hogy a nemzetgazdasági kilátásokat többen vélik rosszabbnak, mint jobbnak, a saját üzleti várakozás pedig 2009 óta fordult először mínuszba.

Kilenc százalékponttal többen számítanak leépítésre

Pozitívum, hogy még mindig többen terveznek beruházást, ám itt 39-ről 30%-ra csökkent az arány. A foglalkoztatási tervek sem fordultak mínuszba, bár intő jel, hogy a leépítésre számító cégvezetők aránya 11-ről 20%-ra nőtt.

Béremelés: mi történt és mi a várakozás?

Ha a számokat összevetjük a DUIHK régióban végzett többi konjunktúrafelmérésével, akkor az látható, hogy Szlovákiában kiugróan negatív az üzleti hangulat minden kategóriában, a többi ország nagyjából együtt mozog. A saját üzleti kilátásban a magyar és a szlovák mínuszos egyenlegen kívül a többi országban optimizmus figyelhető meg.
Melyek a legnagyobb üzleti kockázatok a saját vállalatra nézve? A megkérdezettek három tényezőt emeltek ki: piaci kereslet, munkaerőköltségek és szakemberhiány.

A munkaerő rendelkezésre állása 31% szerint romlott, 51% szerint nem változott, 18% pedig úgy vélekedett, hogy javult.