Hogyan adózik a természetbeni juttatás? – válaszolt a NAV

Az szja-törvény nem különbözteti meg a pénzben, illetve egyéb formában adott juttatások adókötelezettségét, ezért minden esetben az ügylet összes körülményét vizsgálni kell a helyes adózási szabályok megállapításához.
A nem pénz formájában adott juttatások lehetnek:

- adómentesek,
- a juttatónál adókötelesek,
- a magánszemélynél adókötelesek.

Ha a juttatás valamilyen tevékenység ellenértéke, akkor nem lehet adómentes, és sem béren kívüli, sem egyes meghatározott juttatás jogcímén adóköteles. Például, ha a munkáltató a jó munkáért jutalomból a dolgozónak SZÉP-kártya-támogatást ad, akkor az munkaviszonyos jövedelemként válik adókötelessé.

A juttatás akkor lehet adómentes, ha megfelel az Szja tv. 1. számú melléklet valamely rendelkezésének. 
Például a munkáltató magáncélú használatra adómentesen odaadhatja a céges személygépkocsit a munkavállalójának, üzleti partnerének.
Adómentesen adható üzletpolitikai juttatás is, ha a törvényi feltételek fennállnak. Ilyen lehet például, ha a magánszemély vásárol egy terméket és mellé ajándékba kap egy másikat (egyet fizet, kettőt kap).

Az adómentes juttatások esetén nincs sem adófizetési, sem adóbevallási kötelezettség egyik félnél sem.

A juttatónál adóköteles juttatásról van szó, ha az ügylet megfelel az Szja tv. 70–71. §-ában foglaltaknak, azaz az egyes meghatározott juttatás, béren kívüli juttatás valamely rendelkezésének.
Béren kívüli juttatás például a keretösszegig, rekreációs keretig adott SZÉP-kártya-támogatás.
Egyes meghatározott juttatásként adóköteles például az Szja tv. szerinti reprezentáció, üzleti ajándék, csekély értékű ajándék, nem adómentes üzletpolitikai juttatás.
Szintén egyes meghatározott juttatásként adható az egyidejűleg több magánszemélynek szervezett, ingyenes vagy kedvezményes, többnyire vendéglátásból, szabadidős programból álló rendezvény, esemény és az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgy, ha az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.
Ilyen lehet például a munkavállalóknak és családtagjaiknak rendezett családi nap, vagy a munkavállalók gyermekeinek rendezett Mikulás-ünnepség és az ezzel kapcsolatban adott mikuláscsomag.

Szintén egyes meghatározott juttatás az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.
Ide tartozik például a munkáltató által felállított üdítő-, kávéautomata, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak.

Béren kívüli és egyes meghatározott juttatás esetén a jövedelem a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. 

A kifizetőt terhelő adó alapja

a) béren kívüli juttatás esetében a jövedelem,
b) egyes meghatározott juttatások esetében a jövedelem 1,18-szorosa.

Az adóalap után a kifizetőnek 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. 
Speciális szabály, hogy a béren kívüli juttatás jogcímén adott SZÉP-kártya-támogatást, valamint a reprezentációs juttatást, üzleti ajándékot 2021-ben nem terheli szochofizetési kötelezettség. 

Ami nem adható

További fontos szabály, hogy egyes meghatározott juttatás keretében nem adható 
- értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;
- természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme.
Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, akkor fontos feltétel, hogy 
- arról megállapítható legyen, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá 
- ha az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható.

Az adófizetési és bevallási kötelezettséget a juttatás hónapját követő hónap 12-éig kell teljesíteni, a ’08-as bevallással.

Ha a juttatás az eddig felsorolt jogszabályi helyeknek nem felel meg, akkor az az összevont adóalap részeként válik adókötelessé. Például

- a munkavállaló részére adott helyi utazási bérlet nem önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet,
- megbízási szerződésben lévő magánszemély részére a tevékenység ellenszolgáltatása ellenében biztosított személygépkocsi-használat, - önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik,
- ha egy vállalkozás egy vele jogviszonyban nem álló magánszemélynek számítógépet ad ajándékba, akkor ez egyéb jövedelemként adóköteles. 

A juttatással kapcsolatban a juttatónak meg kell állapítania az adóelőleget, és mivel annak levonására nincs lehetőség, a kiadott igazoláson fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra, hogy annak megfizetésére ő köteles a fizetés negyedévét követő hónap 12-éig. Ettől eltérő a szabály, ha a munkáltató adja a jövedelmet, mivel ebben az esetben a munkavállaló helyett meg kell fizetnie az adóelőleget és a járulékot, amit a könyveiben a munkavállalóval szembeni követelésként kell feltüntetnie.

A dolgozók részére biztosított kedvezményes juttatás, vásárlás esetén a kedvezmény összege a munkavállalók nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként válik adókötelessé.

Mi történik, ha saját termékünket adjuk?

A saját termék dolgozók részére történő juttatása esetén célszerű olyan szokásos piaci árat meghatározni, melyben az értékesítési láncolatban felmerülő költségek nem szerepelnek. Ez az érték a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg, miszerint szokásos piaci érték a termék szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségének értéke. Ha a munkavállaló ezt a szokásos piaci árat megfizeti, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha az alkalmazott ár ennél alacsonyabb, akkor a különbözet munkaviszonyos jövedelemként adózik.

Nyitókép: Firmbee.com on Unsplash